Mit kezdjünk az aparegények fényében az első anyaregényekkel? Vizsgálhatjuk-e az aparegényektől, a magyar irodalom kedvenc hipertémájától függetlenül ezeket? Fel kell-e merülnie valamiféle összehasonlítás szükségességének? A kérdések és válaszok elsősorban Zeke Gyula A Bécsi úton című regénye kapcsán születtek.

A végtelenségig lehet vitatkozni azon, hogy az író személyének, jó vagy rossz hírének, legendájának, élettörténetének van-e jelenősége a mű befogadása szempontjából. Máshogy olvasom-e az Iskola a határont, ha tudom, hogy Ottlik a kőszegi alreálba járt, helyesen dekódolok-e egy magyarra fordított kínai regényt, ha sem a szerzőről, sem a közegről, amelyben íródott, nem tudok... Van azonban egy speciális műfaja az irodalomnak, amelynél ez a kérdés nem merül fel: a napló.