Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?

Bibó István az önmagával soha meg nem hasonló, eszméihez és értékeihez mindig hű politikai gondolkodó mintaképét jelenti a legtöbb értelmiségi számára, aki összeegyeztethetőnek vélte a parlamentáris demokráciát és a szocializmust, a liberalizmust és a kereszténységet.

Ma, amikor néhány óra alatt más kontinensekre is eljuthatunk, elkerülhetetlen, hogy ne jusson az eszünkbe, milyen viszonyban állnak egymással a világvallások. Mi a hasonlóság és mi a különbség közöttük. A kereszténység és a buddhizmus kapcsolatáról Dr. Sári László Kelet-kutatóval beszélgettünk, akinek munkássága alapvetően a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja.

A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.

Ha III/III-as ügyről van szó, akkor zsúfolásig megtelik az előadóterem. Így volt ez december 7-én is a Nyugati téri Alexandra Kiadó panorámatermében, ahol Gervai András Fedőneve: "szocializmus" című könyvét mutatta be Havas Henrik. A kötet – Bódy Gábortól Szabó Istvánig – számos ismert filmes és színházi személyiség ügynökmúltját tárja fel.

Györe Balázs könyvében számos lakás, szoba, erkély, egyszóval otthoni tér található - a kölcsönlakás című kötet mégis az otthontalanság kötete. Másrészről pedig "Losonczy Anna menjen a büdös francba".

Változás figyelhető meg a 2000-es évek fiatal magyar lírájában a 90-esekhez képest. A túlretorizált, a (kultúr)történeti kulisszák, a szövegközi utalások költészeteszményét lapidárisabb, bensőségesebb kezdi felváltani.