Mazzucco kezet foghatna Esterházyval: ahogy a Harmonia Caelestis a tényszerű és a fiktív mezsgyéjén lavírozott, amikor az Esterházy-család történetét, a hozzá kapcsolódó legendákat, adomákat és apokrif történeteket megírta; úgy a Vita a Róma és Nápoly közt félúton található Tufo di Minturnóból elszármazott szegényparaszt Mazzucco-család tengerentúlra vezető és gyakran a legendák ködébe vesző történetét meséli el.

Valentina a kelet-európai nőideál megtestesítője, úgy, ahogy az egy groteszk, nyugati tükör torzításában látszik: egyszerre buja és ízléstelen, az a nő, aki túltengő idomait gátlástalanul közszemlére bocsátja, lábkörmeit rikító vörösre festi, haja hidrogénezett, proli cuccokat hord (farmer miniszoknya ujjatlan, testre feszülő lycrapólóval!), zabolátlan szexualitását pedig lehetetlen kordában tartani...