Körülbelül öt perce ülök a kivilágított moziteremben, de az biztos, hogy már századszorra hallgatom a film DVD menüjének összes effektjét. Az eső hangját, a harangzúgást, a szél süvítését. Elhatározom magamban, hogy nem fogom szeretni A véres asszonyt, de másfél óra múlva már egyáltalán nem tudok haragudni rá.

Idén tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, az animációs filmek (most már nyugodtan kijelenthetjük) egyik legfontosabb kelet-európai mustrája. A fesztivál sajtótájékoztatóján bemutatták a fesztivál szpotját és pár rövid részletet a kisfilmes mezőny munkáiból. Mind a két válogatás, a kisjátékfilmes és az egész estés is egyértelműen a sokszínűségre helyezi a hangsúlyt mind formai, műfaji tekintetben és nemzetköziség terén is.  

Nagyon nehéz a történelemről filmet csinálni. A médium maga időben rendkívül korlátozott: 90 percben, jobb esetben 180 percben kell megidéznie és átélhetővé tennie egy egész korszakot. Az alkotóra pedig komoly felelősség hárul annak tekintetében, hogy a história mely pontjait teszi meg alkotása tárgyául, és kinek a szemén át láttatja az eseményeket.  

Az elmúlt hetekben Tom Hankset látták a budapesti Gutenberg téren, és világszerte mozikba került a Budapesten forgatott, A kém című amerikai vígjáték. Az ember nem hinné, hogy ez a két állítás bármilyen szempontból is turisztikailag releváns információval bír. Pedig Tom Hanks amerikai rajongói most is a Google Maps előtt ülnek, és éppen azt pötyögik be, hogy: B-U-D-A-P-E-S-T, míg Dél-Koreában egy szerelmes pár, akik régóta vacilláltak rajta, hogy hova is menjenek nyaralni, a Melissa McCarthy főszereplésével készült film megtekintése után, a moziból kilépve, már jegyet is foglaltak a következő gépre, ami országunk felé tart.