Az európai kollektív emlékezetről és irodalomról beszélgettek a meghívottak a Könyvfesztivál Európai Uniós Irodalmi díszvendégségén. Kiderült, hogy mindenkinek a nagyszülők jelentik a személyes élmények kezdetét. Jean Rouaud francia író pedig egyetlen nem kelet-európaiként összefoglalta a régió regényeinek esszenciáját: – Mind ellenállást fejeznek ki – szögezte le.

„Senki sem kedves velem szándékosan” – döbben le a hatéves Sheila tanárnője figyelmességén. Az érzelmi zavarokkal küzdő gyermekkel foglalkozó Torey Hayden második magyarul megjelent igaz története ismét sokkolja az olvasót: olyan életet tár fel, amelyben még az is érthető, ha egy kislány fához kötözi és felgyújtja hároméves társát.

Adott egy kimagasló képességű író, aki minden tudását felhasználva írt egy retrospektív kalandregényt – ám lehet, hogy három fejezet helyett jobb lett volna három könyvet írnia. A Hitler lánya ugyanis egyszerre építkezik a huszadik századi történelem által kitermelt összes (salak)anyagból.

Mindenki szereti a meséket – a családi titkokat pedig méginkább. Burns Katalin nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összefűzzön két teljesen különböző időt és világot egy fojtogató történet mentén. Nagyapa, a kulcsfigura körül – aki maga is fűz, méghozzá színes szőtteseket – bontakozik ki az unokák hevessége, és a hajdani öt fiútestvér szeleppel zárt érzelmi világa.

A neoreneszánszba csomagolt egykori kult-kávéház már nem csupán tematikájában tükrözi a kortárs művészetet, hanem külsejében is. Letisztult tereit csak a könyvek öltöztetik, az önjelölt betűhuszárok felnyargalhatnak immár az emeletre is. A századunkhoz csinosított Írók Boltja vezetőjével, Nagy Bernadettel beszélgettem a munkálatokról.

Az autodidakta, önmagát prolihisztornak mondó életművész megállíthatatlan és kifogyhatatlan. Sok mindenben úttörő: ott segít, ahol tud, kőműves létére pedig leginkább vicceket, képeket, könyveket és verseket fabrikál. Emellett folyamatosan szerepel, pacemakerrel sportol, saját könyvkiadót vezet és aktívan unokázik. Bármibe fog, a közös nevező a siker. Csak idén három gyermekeknek szóló kötetet jelentetett meg.

A magyar nyelvért joggal aggódók és kardoskodók számára rendezték meg - idén is június harmadik csütörtökén - a Szarvas Gábor Napot az MTA patinás falai közt. Az idei jelentés prímszámokban kifejezve hét könyvbemutatót, három tudományos előadást és egy bájos őrgrófnőt foglalt magában, egy óriási nemzetközi nyelvművelő kezdeményezés egyik mérföldköveként. Az esemény fontosságát tükrözi, hogy az ÉS "kritikusa" már az előadás előtti napon a földbe döngölte e nagy múltú intézményt az arisztokratikus rangokkal együtt, csupán a meghívó alapján – amire el sem ment, mivel Japánban tartózkodott.