Előfordulhat – és bizonyára nem egyszer elő is fordul, hogy az ember fia-lánya nem úgy tanul, nem úgy viselkedik, ahogyan mi, komoly felnőttek elvárnánk tőle. De vajon valóban célravezető az, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől tanultunk: Hogy szépen köszönjünk a néniknek? Hogy mindent meg kell enni, akkor is, ha már nem kívánjuk? Hogy a kanapén semmiképpen sem szabad ugrálni, és a lábakat szigorúan tilos lóbálni? Dr. Varga Zoltán a gyereknevelés sokszor evidens megoldásairól és berögződéseiről mondja el sokéves pszichológusi tapasztalatai alapján gondolatait a Nehezen nevelhető felnőtt című könyvében.

Egy kicsit esetlen, öreges-ráncos, szikár óriás álmokat fúj az alvó gyermekek szobájába. Ő a HABÓ – a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás, akit egy éjjel véletlenül meglát egy álmatlanul nézelődő árva lány. Így indul Roald Dahl regényében két főhősünk nem mindennapi barátsága. Idén – a szerző születése 100. évfordulójának emlékére – újra a könyvesboltok polcára került a HABÓ és Szofi találkozásáról szóló meseregény, a mozikban pedig a könyv alapján készített film is.

Az elmúlt években egyre inkább felerősödik a gyermekirodalomban egy olyan, játékosan a mese köntösébe bújtatott törekvés, amely arra irányul, hogy a gyermeki nyelvezetet és őszinte gondolkodást középpontba helyezve az egymás iránti elfogadást, toleranciát erősítse, már egészen kis kortól kezdődően. Ebbe a tendenciába illeszthető például Boldizsár Ildikó könyve, Az elveszett madártoll is, amely kimondottan a gyermekjogokra épül, és hasonló irány fedezhető fel Mészöly Ágnes frissen megjelent kötetében is, amelyben az egyes naplóbejegyzések teljesen különféle életutakat tárnak az olvasó elé, a didaktikus hangvétel olykor izzadságszagú kialakulása nélkül.

A Hely Antikváriumban bizony patakokban folyt a vér péntek este. Volt disznóvágás, amit ártatlannak tűnő gyerekek egymással játszottak, a disznót egy szerencsétlenül járt pajtással pótolva. Itt járt Kékszakáll is, aki vérben úszó, halott asszonyokat rejteget a frissen szerzett felesége elől a legutolsó szobácskában, a rengeteg gyémánt csillogó takarásában. Oroszlánon vágtázó királylánnyal is találkozhattunk, aki a testvérbátyja utáni kitartó kutatásban végül megtalálja a kulcsot.

Gyermek- és ifjúsági irodalmi sorozatok, tendenciák és kiadói technikák kerültek reflektorfénybe a több kiadó által is reprezentált pódiumbeszélgetésen. A külföldi írók műveinek kiadására fókuszáló előadáson Artner Szilvia Sisso, a Magyar Narancs újságírójának kiváló moderálásában Péczely Dóra (Tilos az Á), Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Móra), Illés Andrea (Scolar) és Csapody Kinga (Manó Könyvek) beszélgettek.

A BBC tudósítója, Nick Thorpe felkerekedett, hogy a Duna-menti népekről hosszú évek során összegyűjtött elméleti és gyakorlati háttéranyagát egy térben és időben is hosszú utazás után a saját, nagy Duna-könyvében közreadja. Mert akinek akár egyetlen apró kapcsolódási pontja is akad a folyó menti népek egyikével, az egyszer óhatatlanul eljut a Duna hullámzó, csendes, égszínkék, sötét-zavaros vagy éppen letűnt civilizációk történelmi épületeit elnyelő vizéhez, hogy aztán rácsodálkozhasson, mint egy nagy gyermek.

Eve Ainsworth brit írónő most megjelent, debütáló regényében egy rendkívül kényes és érzékeny témát dolgoz fel: Kez és Jess történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a sokszor egyszerűen kamaszos piszkálódásként félreértelmezett, ám valójában komoly sérelmekből, traumákból fakadó ellentétek hátterébe. Erős tartalom, dermesztően valóságos lélekrajzokkal.

Halloween a nyakunkon, s bár vannak, akik irtóznak az angolszász kultúrában nagy hagyományokkal bíró szellemkultusztól, akadnak azért szép számmal olyanok is, akik szívesen csinálnak magukból szellemet, hogy egy jól sikerült bulin kiengedjék a fáradt gőzt. Ottónak, a 11 éves kiskamasznak viszont megadatott az a képesség, hogy nem csak Halloween idején lát és hall szellemeket: a Retek utcai ódon házban nem csak ő és nagynénje, Sharon néni lelt otthonra, hanem egyéb lények is szívesen tartózkodnak a régi falak közt.

55 éve jelent meg Michael Ende első meseregénye, a Gombos Jim és Lukács, a masiniszta, mely az írót egy csapásra közkedveltté tette. A Kolibri Kiadó az eredeti német illusztrációkkal jelentette meg  nemrég a könyvet. 

Négy átlagos fiatal megunja a szokványos tanév végi „szétcsapós” bulit, így taxiba vágódnak a gyors hazajutás reményében. Csukódik az ajtó, indul a motor, hangfoszlányok… --- Filmszakadás --- Vaksötétség. Hideg, nyirkos falak, kinek enyhébb, kinek durvább másnaposság. Semmi kétség, itt emberrablás történt. Varga Bálint egy ifjúsági könyvtől már-már nem várt lendületet és izgalmakat aktivizál Váltságdíj nélkül című krimijében.

Az Európa Könyvkiadó idén egy izgalmas sorozatot indított útjára a fiatalabb könyvmolyok számára, Pax címmel. A sorozat első része, Åsa Larsson és Ingela Korsell A varázsbot című könyve izgalmas fantáziakalandra hívja ifjú olvasóit. A történet helyszíne Mariefred, Svédország egyik álmos, tengerparti kisvárosa.

Nagy baj van: Anya elutazott. Bárhonnan is nézzük, biztosan mindenki tisztában van a helyzet súlyosságával. A frontot természetesen Apának kell tartania, és – mit ad isten? – a szokásos reggeli kukoricapehely beviteléhez bizony elfogyott tej. Ezt a „nem mindennapi” jelenetet járja körül Neil Gaiman a Szerencsére a tej című rövid könyvében, ami Skottie Young illusztrációival igazi telitalálat lett.

Bár Kristina Ohlsson neve a skandináv krimik kedvelőinek ismerősen csenghet, a könyvet kézben tartva valószínűleg nincs olyan ember, aki egyből ne valami sötét északi krimire asszociálna. Ám most egy kevésbé sötét, gyermekeknek szóló krimiről van szó, ami – eltekintve a gyermekeknek szánt felépítéstől, szóhasználattól – akár a felnőtteket is elszórakoztathatja.

Egy hűvösebb szeptemberi napon különös és titokzatos elitképző iskolába, a Különleges Tehetségek Ernest Rutherford Intézetébe tartanak a szerencsés diákok Budapest, illetve az ország minden pontjáról. Ezek közül a diákok közül kerülnek ki a regény kivételesen tehetséges, ugyanakkor mégis nagyon emberi hősei, akiknek szilárd elhatározásuk, hogy utánajárnak az iskolában zajló gyanús történéseknek. Szabó Tibor Benjámin modern kalandregénye a Manó könyvek kiadásában jelent meg idén ősszel E.P.I.C. Az első küldetés címmel.

A sztálini Szovjetunió társadalmi öröksége, posztszovjet államiság és erőszak, idősíkok összefonódása híresen kegyetlen diktátorok találkozásának tükrében. Többek között erről is beszélgetett Gecse Géza Vlagyimir Szorokinnal Tellúria című regényének bemutatóján, melyre az Aspektus és a Gondolat Kiadó közös szervezésében került sor.

A „tündérkert” ebben az esetben a XI. kerületi Rogers Személyközpontú Óvodát és Általános Iskolát jelentette, ahol szeptember 27-én, szombaton, Menyhért Anna írónő és Dobos Orsolya alternatív pedagógiai szakértő beszélgettek szakemberekkel, valamint a Tündérkerti kalandok című mesekönyv szerzőjével, Ungvári Bélyácz Bettivel az örökbefogadásról, szülő-gyermek kapcsolatról, a gyermekben felvetődő kérdések helyes megválaszolásáról – a mindennapok harmonikus megéléséről.