Abonyból származó költőként minden irodalmi momentum fontos számomra, ami e városhoz köthető. Arra már jó húsz éve rájöttem, hogy Illyés Gyula 1934-ben megjelent Ifjúság című elbeszélő költeményében is szerepel Abony neve ‒ ezért is szereztem be a mű első kiadását ‒, de arra csak a napokban találtam rá Illyés „1919. augusztus” című visszaemlékezésében, hogy pontosan hogyan, és miért is került bele. E memoárból viszont kiderült, hogy Illyés nem járt Abonyban. De a háromszoros Kossuth-díjas, Babits-tanítvány Illyés élete annyira érdekes, hogy nála még az is izgalmas, hogy hogyan nem jutott el valahová. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.

Mivel egyik érdeklődési területem a madártartás és madarászás megjelenése az irodalmunkban, nem hagyhattam az antikvárium polcán porosodni Váci Mihály (1924-1970) A zsezse-madár című, 1964-ben megjelent kötetét. A könyv a szerző irodalmi tanulmányait és egyéb prózai műveit adja közre, de irodalmi esszéi csalódást jelentettek, ugyanis irodalomról esett bennük a legkevesebb szó, viszont az akkori politikai szólamokból, ideákból annál több került az írásokba. Ám költőnek Váci egyáltalán nem rossz. Ha verseit leválasztjuk az ideológiáról, akkor a századelőről örökölt ‒ a mestere Illyés Gyula volt, aki meg Babits Mihályt tarthatta mesterének ‒, ép formaérzékkel, többnyire modern, jambikus formában a kellő líraisággal dolgozza fel valóságból vett témáit. – Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.

„Vándorlása során Lutra sorsa más emberekével is kapcsolatba kerül. Először egy erdész családjával, aztán a pisztrángkeltető-telep tudósaival. Az erdész elhibázza a lövést, a pisztrángkeltető-telep alkalmazottja megsebesíti az állatot, és végül a fiatal vadász lelövi. Eközben Lutra azt teszi, amit az állatok: élelmet és megfelelő búvóhelyet keres.” - Acsai Roland Reggeli jegyzetek sorozatának következő részét olvashatják.