Felhasználói adatlap
-- Kreutz László --
felhasználói adatlapjaKreutz László portfólióját ide kattintva éred el.
Kreutz László által feltöltött cikkek:
2019. 05. 29.
Az idegen világ lakóit reggel hatkor a tornatanár ébreszti. Korán reggel megismerkedtem a honvágy magnetikus érzésével – minden úgy volt, mintha katonai laktanyában volnánk. Furcsán rossz, keserű érzés: nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar fel kell nőni, hogy máris vége a gyerekkornak. Akkor éjjel valami eltörött, valamit elhagytam, valami elhagyott.
2019. 03. 19.
Látjuk az alatta álló kisebb oszlopon a szobrot, az orosz katonát, davajgitárral a vállán, kezében szovjet zászló. Az ő tekintete a legyőzött-lerombolt várost látja. Oszlopa talapzatán a „hálás magyar nép” tisztelgése szovjet hősök előtt, oroszul is, cirill betűkkel. Vörös posztó szemnek és léleknek! Hát ezek már megint és mindenhol ott vannak? Minek ez ide, szerelmem, a gyönyörű szobor mellé, városom tetejére!
2018. 12. 08.
Első lépésben salétromsót kellett szerezni. Az iskola kémiaszertára nem jöhetett szóba: nem tudtuk, hogy néz ki a salétromsó, és ha eltévesztjük, az a más szer esetleg elpusztít bennünket, míg melegítjük – ez rémisztő kilátás volt. Ipari kémkedésbe fogtunk tehát. A kémiatanárnő nagy kegyesen elárulta, hogy a salétromsó, ez a veszélyes és fontos anyag, a puskapor egyik alapanyaga, kapható a vegyszerboltokban.
2017. 12. 16.
Életrajzi töredék
Estefelé elcsendesedett a lakótelep. Nem berregett a pöcsköszörű, a házmesterek pihenni készültek nem kergették a kölyköket, a szomszédok nem üvöltöztek egymással, a házak oldalán a súrlófény volt az úr. Fülledt nyári délutánokon naplementében az idősebb görög srácok hármas-négyes csoportban felültek a pad tetejére. Előkerült két-három western gitár, zenéltek, énekeltek, doboltak a gitár hátoldalán. Mi, kisebb gyerekek a füvön fekve hallgattuk a zenét – fantasztikus volt...
2017. 10. 19.
...a Zastawa felugratott a járdára, és be utánam a parkba! Nagyon megijedtem, elszaladtam a homokozó mellett, az autó kicsi volt, elfért itt is, jött utánam! Hátranéztem, láttam, a csapatvezető pajtás vicsorog, káromkodik a barna úttörőingében. Sikerült berohanni a közeli kiserdőbe, oda egyszerűen lehetetlen autóval bejutni. A kiserdő mélyén leültem egy fa tövében, a szívem hangosan kalapált, lihegve, űzött vadként vártam a véget.
2017. 09. 08.
Pihenőóráiban a derék tiszt hihetetlen dolgokat művelt: civil ruhában előállt egy Panni robogóból átalakított háromkerekű – és így már motoros – triciklivel, amit saját kezűleg kerítészöld színűre mázolt. A szerkezet üzembe helyezve síron túli hangokat adott ki – mi, kölykök el is neveztük pöcsköszörűnek. A két első kerék kockaforma ládát fogott közre, abba beleállítva két hordó, azokban csurig a moslék. Udvardi rendőr minden háznál ismert figura volt, de elsősorban az iskolák moslékjára szakosodott. A derék tiszt udvarában egymást támasztva zsúfolódtak a disznóólak, előttük mindenfelé baromfiak rohangálnak.
2017. 08. 05.
Az itt élő görögök nagy része vidéki ember volt, ennek megfelelően bizonyos szokásokat megtartottak, és nehezen rendezkedtek be a városi életmódra. Azt gondolom, a Tárgyilagosnak is szemet szúrtak ezek a különbségek, és talán ezért dolgozott önjelölt módon oly sokat ezen a kérdésen. A kecske dolog után a derék Tárgyilagos, a békebíró és önjelölt pszichológus az italhoz nyúlt. A kecske mély nyomot hagyott az életében, ez lett a fátuma!
2017. 07. 13.
1963 tavaszán anyám egyszer csak bejelentette: hamarosan elköltözünk egy másik, egy nagyobb lakásba, mert ez már kicsi nekünk. „Tényleg – gondoltam –, milyen igaz! Ez az esténkénti tévéző szomszédsereg kezd már igazán nyomasztó lenni…”
2017. 07. 12.
Szép szürreális álom: két kölyök egy ismeretlen térképen, biciklivel dacolnak a tengeri viharral, s a végén valahol annak a nagy kék foltnak a közepén rátalálnak a tengerész papára, aki egészen biztosan Odüsszeusz képében tűnik majd föl a szemük előtt…
2017. 06. 27.
...dolgozni még a hamisan enyhe konszolidációs szellőket fújdogáló korai ’60-as években is keményen kellett. Főleg anyámnak, aki elözvegyülése borzalmas körülményeinek mély sebét hordta a lelkében, de hősiesen helytállt, hogy egyedül az ő munkájával megkeresse a betevőre valót megcsonkult családunknak.
2013. 11. 09.
Egy nagy kórteremben van az ágyam, sokan vagyunk. Hatalmas üvegfal választ el a folyosótól. Anyám jön, néz engem az üvegen át, tehetetlen szeretetében becsempésztet nekem az ápolónőkkel egy kiló csempészett narancsot.
2013. 08. 31.
A kertben találtam egy harckocsilövedéket. Megcsodáltam a gyönyörű vörösréz testet, a hibátlan fémfelület mögött titkokat sejtve elhatároztam, mindenképpen ki kell nyitni, és megszerezni azt, ami benne van.
2013. 05. 26.
A nagyapám akkor már nem volt jó állapotban, magába szippantotta a kétségbeesés. Elhatározta, hogy megöli a gyanúsítottat.
2013. 03. 11.
Néztem a két lövedéket, ami a jegyzőkönyvhöz csatolva szintén az akta része volt: tehát ez a szívedbe, ez a gyomrodba. És mégis, valami nagy katarzis volt ez az egész szembesülés. Lett végre apám.
2013. 02. 27.
1956 októberében, a forradalom előtti utolsó pillanatokban megtörtént az én apámmal is az a sokaknak ismerős borzasztó jelenet a fekete lefüggönyözött autóval. Be akarták szállítani oda, az Andrássy út 60-ba. A legenda szerint apám megverte a két ávóst...