David Damrosch, a Harvard Egyetem professzora Budapestre látogatott, és előadásokat, szemináriumokat tartott az ELTE BTK-n. A professzor munkássága igen kiterjedt, foglalkozik a világirodalom elméletével, globális és lokális kultúra összefüggéseivel, irodalom és egyetemes történelem kapcsolatával, különböző írásrendszerekkel és fordítással. Előadásainak és szemináriumainak központi kérdésfeltevése a világirodalom mibenléte volt: a világirodalom megközelítésének lehetséges módjait, a világirodalommal kapcsolatos olvasási stratégiákat helyezték fókuszba.

A Műfordító Tábor utolsó reggelén Károlyi Csaba előadását hallgattuk meg. Ahogyan minden évben, most is bemutatta az idén megjelent könyvtermést. Rácz Péter szemináriumán Oravecz Imre Kaliforniai fürj című művéből fordítottak egy részletet a hallgatók, majd a szemináriumi munka összefoglaló megbeszélése következett. A tábort végül az észt est zárta, csengő népdalokat hallgathattunk az éneklő nép négy fordítójának előadásában, s egy különleges észt likőrt is megkóstolhattunk.

A 6. nap ismét gazdag volt programokban. A szemináriumon Tandori-verset fordítottak a résztvevők, majd Füle Ágnes beszélt a fordítástámogatásokról, s Mezei Gábor előadását is hallhattuk a betűfordításról. Végül a már eddig is érdekfeszítő délutánt fokozásaként Térey Jánost üdvözölhettük körünkben, akivel beszélgettünk legújabb verseskötete, a Moll mellett a zenéről, színházról, megjelenés előtt álló műveiről, az újraírásról és természetesen a fordításról. Ezt követően pedig tovább faggathattuk az írásművészete kapcsán felmerülő kérdésekről.

Imreh András szemináriuma immáron elérkezett az utolsó alkalomhoz, amelyen folytatták a Gelléri-szöveg fordítását, útravalóul pedig egy Déry-novellát, a Debreceni ébredést kapták a résztvevők. A vasárnap igen dús volt programokban, Márton László műfordításról szóló előadásában a különböző fordítói döntések összetett problémáját járta körül, majd Balázs Eszter évente aktuális előadása következett a gyerekirodalomról, s végül az estét Lackfi János és Eszter beszélgetése zárta.

A második nap teljes mértékben a műfordítás jegyében telt, Ottlik Géza novellájának egész napos fordítása után Buda György, osztrák állami díjas műfordító előadását hallgathattuk meg. Így az intenzív fordítói munka mellett szó esett a műfordítói pálya szépségeiről és nehézségeiről, legfontosabb gyakorlati és elméleti kérdéseiről.

Nádas Pétert előadásokkal és zongorajátékkal köszöntötték többek közt írók, filozófusok, esztéták 70. születésnapja alkalmából a tiszteletére rendezett konferencián. A sok műfajt felölelő rendezvény különböző, nem feltétlen szokványos módokon közelített az író életművéhez és személyéhez. A konferencia utolsó megszólalójaként az ünnepelt olvasott fel keletkezőben levő művéből, amivel maga is nem akármilyen ajándékot nyújtott át a jelenlevőknek.

A Műfordító Tábor utolsó két napja még mindig tudott meglepetést hozni számunkra. A hetedik napon eljött hozzánk Péczely Dóra és Benedek Anna, akiktől sok-sok hasznos információt megtudhattunk a könyvkiadásról és egyéb, a műfordítók számára fontos gyakorlati kérdésekről. Este pedig utolsó vendégünkként Csobánka Zsuzsa író-, költőnőt fogadhattuk, aki elvarázsolta közönségét kedves és vidám személyiségével. Az utolsó nap már a táborzárás jegyében telt, családias hangulatban.

Az ötödik napon ismét több vendéget fogadhattunk Nagykovácsiban, ekkor érkezett meg Rácz Péter, aki átvette a műhelymunka irányítását, meglátogatott minket Szirák Péter is, aki már korán csatlakozott hozzánk, így velünk töltötte a napot, vidám pezsgést hozva közénk. Késő délután vendégünkként üdvözölhettük beszélgetőpartnerét, Tóth Krisztinát is, akitől nemcsak az írásról, de a fordításról is érdekes belső információkat hallhattunk.

A tábor harmadik napján már érezhető volt, hogy a társaság összekovácsolódott, a reggeli napsütés mellett az otthonosság érzete lengte be a folyosókat. A nap is rutinosabban kezdődött, a reggeli után a fordítók beszállingóztak a szemináriumi terembe, ahol ismét új feladatot kaptak: Karácsony Benő Napos oldal című művét fordították. E munka is kihívásokkal járt, olyan szóképek fordultak elő benne, mint "kalapáccsal leszögezni", ezáltal hangsúlyossá tenni valamit. Többektől hallottam, hogy a szöveg nagyon tetszett, és élvezték a vele való munkát.

Tegnap kezdetét vette a József Attila Kör Műfordító Tábora, amelyre idén 2012. május 22. és május 30. között kerül sor. A táborban más országok fordítói vehetnek részt szemináriumokon, hallgathatnak előadásokat és beszélgetéseket a kortárs irodalom jeles alakjaival, irodalmáraival, kritikusaival. A fordítók magyar nyelvről ültetik át irodalmunk kiemelkedő alkotásait saját nyelvükre, a tábor egy hete alatt ezt az alkotói munkát gyakorolják közösen, ennek keretében az együtt töltött egy hét alatt megosztják egymással tapasztalataikat, kérdéseiket. A tábor eseményeiről szóló napló az egyes napok élményeit kísérli meg összefoglalni és közvetíteni az olvasó számára. Első bejegyzésünk következik 2012. május 22-ről.

November 17-én és 18-án Trauma – esemény – szimptóma címmel konferenciát rendeztek az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Történés – médium – nyilvánosság elnevezésű irodalom-, média- és történettudományos kutatási projekt eddigi eredményeinek bemutatásaként. A kutatás célja az irodalmi „esemény” jelenségének olyan vizsgálata, amely magába foglalja az irodalmi – és nem csak irodalmi – nyilvánosság szerkezetének irodalomtörténeti, médiatörténeti és történettudományi szempontú elemzését.