Felhasználói adatlap
-- Baráth József --
felhasználói adatlapjaBaráth József portfólióját ide kattintva éred el.
Baráth József által feltöltött cikkek:
2016. 07. 21.
Eötvös Péter és Bartók az Armelen
Az Opéra Grand Avignon előadásával nyitott a 2016-os Armel Operafesztivál, ami egy estén belül játszotta le nekünk a külföldön legismertebb élő magyar komponista, Eötvös Péter legújabb, és a valaha élt egyik legnagyobb zeneszerzőnk, Bartók Béla egyetlen operáját.
2016. 01. 30.
A harmadik Operavizsga-fesztivál a Zeneakadémián
Harmadik alkalommal rendezték meg a Zeneakadémián az Almási-Tóth András kezdeményezte Operavizsga-fesztivál, melyen ezúttal a hazai végzősök mellett londoni és berlini növendékek kaptak bemutatkozási lehetőséget.
2016. 01. 21.
Mikó Csaba: Apátlanok
Kockázatos, de egyben üdvözlendő vállalkozás nagyszínpadon kortárs magyar drámát bemutatni. Mikó Csaba műve mai, releváns problémákat boncolgat, de az Apátlanok című előadás értéke mégis a színészi játék marad.
2016. 01. 05.
Részegek a Katonában
Nem könnyen befogadható élmény a Katona József Színház Részegek című előadása a Kamrában. Állítom ezt annak ellenére, hogy érdemeit, vagyis az ötletes és precíz rendezést, valamint a meggyőző színészi jelenlétet nem lehet elvitatni. Két órán keresztül részegeket (helyesebben részegeket imitáló aktorokat) nézni azonban korántsem annyira szórakoztató, mint elsőre hinnénk.
2015. 11. 26.
Macska a forró bádogtetőn
Zsótér Sándor az Egy hosszú nap elutazik az éjszakába után ismét egy nagy amerikai lélektani drámához nyúlt Kecskeméten. A macska a forró bádogtetőn végeredménye a mű korábbi feldolgozásaihoz nehezen hasonlítható, különleges élmény.
2015. 09. 23.
Gareth Armstrong: Shylock
A Vidéki Színházak Fesztiválja Shylock előadásában Hunyadkürti György színész és Kőváry Katalin rendező teljesítménye akkor is értékelendő lenne, ha maga a produkció gyengébben sikerült volna. Így meg pláne.
2015. 09. 19.
Kleist: Az eltört korsó
Kleist komédiája, meg úgy általában az összes régi, veretes, klasszikus komédia nem a ma emberének élettempójához lett alakítva. Minden bizonnyal Szőcs Artur is tisztában van ezzel, Az eltört korsó jelenetei ennek ellenére elnyújtottságukkal néha próbára teszik a nézőt.
2014. 12. 18.
Dívák párbaja a Művészetek Palotájában 2014. december 1.
A Művészetek Palotája hangversenytermében két remek operaénekes bokszolt a hangjegyek ringjében (is) – az eredmény döntetlen, az élmény majdnem teljes, de a Barokk dívák párbája egy kis rendezői munkával akár még kiemelkedőbb is lehetett volna.
2014. 10. 07.
Festival Divadelná Nitra – nyitónap
Idehaza kevesen ismerik, pedig alig 160 kilométerre Budapesttől (tehát jóval közelebb, mintha Pécsre vagy Szegedre kellene utaznunk), a szomszédos Szlovákiában igen színes programú kulturális eseményt rendeznek, idén már huszonharmadik alkalommal: a Nyitrai Színházi Fesztivált. A fesztivál nyitónapján két figyelemre méltó előadást tekinthetett meg a közönség.
2014. 03. 30.
Az öreg hölgy látogatása mint zenész színház
A bécsi Ronacher Színház technikai profizmusa és az itthon csak kivételes esetekben megvalósítható szcenika sem menti meg az estét. Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásának zenés változata annak ellenére közönségsiker, hogy felületes adaptáció.
2014. 03. 20.
O'Neill-darab Zsótér rendezésében
Elidegenít, mégis átérezzük, traumatikus, mégis humoros. Zsótér Sándor idei kecskeméti O'Neill-rendezése, az Egy hosszú nap elutazik az éjszakába ezúttal is felejthetetlen élményt nyújtott.
2014. 02. 27.
Fényevők a Katonában
Lassan hömpölygő Ascher-rendezés a Katona József Színház új nagyszínpadi bemutatója, a Fényevők, csak az nem világos, hogy mi az apropója a teátrum legsikeresebb időszakára visszakacsingató előadásnak.
2014. 02. 02.
Operavizsga-fesztivál - Zeneakadémia
Nagyszerű eseménynek adott helyet a frissen felújított Zeneakadémia: a január 22-26. között lezajlott Operavizsga-fesztivál az utóbbi évek magyar komolyzenei életének egyik legüdvözlendőbb kezdeményezése.
2014. 01. 27.
A halál nem bicikli – Szabadkáról
Néhány hete három előadással vendégszerepelt a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata a Thália Színházban. Akinek nincs módjában Szerbiába utazni, figyelje a budapesti színházak műsorát: nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan újra találkozhatunk ezzel a kivételesen erős alkotógárdával, amelyiktől ezúttal A halál nem bicikli című produkciót is láthattuk.
2013. 10. 09.
Pintér Béla: Titkaink
Pintér Béla eddigi darabjait áttekintve érdekes kísérlet a Titkaink: megpróbálja a régiek stílusát a legutóbbiakéval összehozni, de ez újabb remekművet sajnos (még) nem eredményez.
2013. 07. 08.
Kőműves Kelemen a RAM Colosseumban, Alföldi Róbert rendezésében
A Kőműves Kelemen az a zenés előadás, amelyre már nagy szükség volt a fővárosi palettán: lendületes, stilizált világában nincs felesleges, öncélú látványelem, és még szórakoztató is. És még az is lehet, hogy a Nemzetiben elkezdett munka folytatását láthatjuk.
2013. 07. 01.
Mephisto a Nemzetiben
A Nemzeti Színház elmúlt öt évét zárta le Alföldi Róbert Mephisto-rendezése. Ettől elvonatkozni, pláne a következő időszak pályáztatása körüli botrányok ismeretében nem lehet – dicséretes, hogy a direktor-adaptátor a Kabaré után nem erőlteti az áthallásokat, hiszen az alapanyag e nélkül is tökéletesen aktuálisnak hat.
2013. 04. 08.
Shakespeare's Globe: Sok hűhó semmiért
Az Uránia repertoárja egyre színesebb: a patinás mozipalota szemmel láthatóan mindent megtesz, hogy az elszegényedéssel és artfilmek népszerűségének csökkenésével magyarázható bevételkiesést valamivel pótolja. Immár jelenleg futó londoni színházi előadásokat is láthatunk a nagyvásznon, elsőként a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-t.
2013. 02. 15.
Csehov: Sirály
A felfokozott várakozás egyszerre lehet átok és áldás. Jelen esetben a siker garantált, viszont Alföldi Róbert rendezése szerencsésen mellőzi az itt és most helyzetre reflektálást. A Sirályt azok nézzék meg a Nemzetiben, akik elsősorban Csehovra kíváncsiak.
2013. 01. 11.
Mrozek Tangója az Örkény Színházban
A 2012/13-as évad eddig kevés igazán emlékezetes előadást vagy pozitív meglepetést tartogatott, éppen időben érkezik az Örkény István Színházba a Tangó, amely ha egy roppant kellemetlen sebből nem vérezne, a jelenleg Budapesten futó előadások egyik legjobbika lehetne.
2012. 11. 07.
A kígyóasszony
Egy eddig nálunk nem játszott darab, a szórólap szerint egy ígéretes vállalás, két osztályvezető tanár – valamint egy szójáték, ami itt kihagyhatatlan: ez a kígyó a saját farkába harap.
2012. 10. 23.
A gömbfejűek és a csúcsfejűek az Ódryn
Tagadhatatlanul nehéz tákolmány Brecht alig játszott darabja, A gömbfejűek és a csúcsfejűek, ám ha kellő koncentráltsággal szemléljük a Zsótér-féle színrevitelt, a látszólag kaotikus rendszer szilárd egységbe tömörül.
2012. 09. 29.
Scapin, a szemfényvesztő
Purcărete-stílus a maximumon – kár, hogy a rendezői ötletek kavalkádja néha leválik a darab szövetéről, és ahelyett, hogy az egyébként is vékonyka történetet gazdagítaná, inkább a saját útját járja a vidéki színházak találkozójának Scapin, a szemfényvesztő című előadásán.
2012. 09. 17.
A szuzai menyegző a Vidéki Színházak Találkozóján
Sütő András 1980-as darabja klasszikus politikai parabola, amelyben a moralizáló párbeszédek nyelvi szépségei néha belassítják a cselekmény előrehaladását. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása ezzel együtt is jól sikerült.
2012. 08. 15.
Mostanában a közbeszédben egyre gyakrabban köszön vissza a hatvanas évek retorikája. Mi sem természetesebb, minthogy ezzel párhuzamosan a színházi világban is felbukkannak a korabeli formák, az viszont annál meglepőbb, hogy a Szerencsés flótás alkotói alig használnak idézőjeleket.
2012. 06. 28.
Constanza Macras happeningje a Trafóban
Mit tehet a kritikus, ha (szemmel láthatóan) hatalmas energiák dolgoznak a színpadon, de a végeredmény egy ordenáré nagy kakofóniába torkollik? Kétféleképpen állhat hozzá az elemzéshez, mindkét hozzáállásból részletek következnek alább Constanza Macras előadásával kapcsolatban.
2012. 05. 21.
Shakespeare az Örkényben
Shakespeare A vihar című drámájának lényeges része, hogy a komoly, filozofikusabb, feszültséggel teli részeket bohózati elemek oldják. Az Örkény Színház előadásában Bagossy László rendező a könnyedebb irányba tolja el a darabot az értelmezésével.
2012. 04. 10.
Caragiale: Farsang
A Tavaszi Fesztivál jóvoltából vendégszereplő világhírű román rendező, Silviu Purcărete láthatóan hatalmas energiákat fektet abba, hogy választott darabjának, a Farsangnak a műfaja ellen dolgozzon.
2012. 03. 27.
Peer Gynt az Örkényben
Ibsen drámája tömény filozófia. Ha valaki ezt esetleg nem tudná, az Örkény Színház előadásának megtekintése előtt érdemes külön felhívni a figyelmét rá. Valamint még egy dologra: Ascher Tamás jól megalapozott rövidítései és Kúnos László – Rakovszky Zsuzsa szép fordítása mellett is maratoni hosszúságú, nézőjétől türelmet és koncentráltságot igénylő drámai költemény.
2011. 12. 29.
Golden Globe jelöltek, 2011.
A Hollywoodba Akkreditált Külföldi Újságírók Szövetségének jelöltjeit nézve elsősorban az óvatos tapogatózás figyelhető meg: a jelölt filmek több mint felének nem volt még odakint országos premierje, szakmai vetítéseken láthatták őket a kritikusok. A díj így inkább promóciónak vehető, a producerek igyekeznek a jelölők kedvében járni, hogy a szélesebb körű forgalmazás előtt megtámogassák filmjüket egy-két nominációval.
2011. 09. 16.
Pedro Almodóvar: A bőr, amelyben élek
A bőr, amelyben élek a film, amelyre régóta vártak a spanyol direktor rajongói. A visszatekintő és vallomásszerű Megtört ölelések után Almodóvar most úgy kacérkodott eddig tőle teljesen szokatlan elemekkel és műfajokkal, hogy ízig-vérig önmaga maradt.
2011. 03. 21.
Alister Grierson - Sanctum 3D
Az aktuális, vízzel elárasztott barlangrendszerben játszódó látványos túlélőfilm egy újabb nagy kérdőjel a háromdimenziós technika erőltetett alkalmazása kapcsán. Hiába reklámozzák a filmet James Cameron nevével, a Sanctum 3D nem a Pandorán forgott.
2010. 11. 22.
Will Gluck: Könnyű nőcske
A 90-es évek közepétől egymást érő gimivígjátékok közül a jobbak közé tartozik a Könnyű nőcske című egyszernézős filmecske. Az Amerikában meglepően jól teljesítő mozi sikerének titka valószínűleg a főszereplőben rejlik; maga a történet a legnagyobb közhelyek egyikére épít, nevezetesen arra, hogy nem éri meg hazudni.
2010. 10. 08.
Ben Stassen: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
A Némo nyomában óta tudjuk, hogy az óceánok mélye hálás színhelye az animációs filmeknek. Ez a mindmáig feltérképezetlen világ tele van meghökkentő lényekkel, egyszerre szemet gyönyörködtető és félelmetes szirtekkel és nem utolsó sorban drámával. A belga Ben Stassen maximálisan kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket; egy teknős hihetetlen életét követve kápráztatja el a nézőket az élővilág sokszínűségével, mindezt 3D-ben.