Felhasználói adatlap
-- Erdős Mária Éva --
felhasználói adatlapjaErdős Mária Éva portfólióját ide kattintva éred el.
Erdős Mária Éva által feltöltött cikkek:
2016. 10. 07.
GÉM/GAMEkapocs – Művek az Antal–Lusztig-gyűjteményből képzőművészeti, irodalmi és zenei párhuzamokkal és reflexiókkal
A GÉM/GAMEkapocs című kiállításra igyekezve átnézem holmimat, hogy semmit nem felejtettem-e otthon. Táskámban lakáskulcs, gyerekkoromból megmaradt kulcstartó. Fahatású műanyag majmok, akik nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Talán másnak is van/volt ilyenje. Én még csak most kezdem érteni. A MODEM-hez érek. Tájékozódni próbálok, a portánál válaszokat kapok, olvasok, kiragadok. Szijj Ferenctől olvasom a tárlat leporellójában: „A tudás csak akkor jelenik meg az életben, ha elegendő / ideig látunk valamit.”
2016. 03. 07.
Rembrandt-kiállítás
Az út, melyet Nádudvartól Balmazújvárosig tettem meg, felvezetője is lehetetne a Semsey Kastélyban megrendezett Rembrandt kiállításnak, ugyanis a művész – ahogy élettörténetéből kiderül – ott talált rá az anyagok és formák világegyetemére, ahol a síkság megszakítás és emelkedők nélkül fut a horizontig. Szülei egy Leyden nevű város szélén laktak, Rembrandt számára „fénnyel telített tér ez… határvonal nélküli tömegek körül lezajló átváltozások és elmozdulások sora. Ez a tér vonzza a kutató szellemet. Itt nem lehet a mozdulatlan vonalak kényelmes architektúrájára támaszkodni, a létezést vagy tagadni kell, vagy olyan kényszerítő erővel állítani, hogy azt az ember végérvényesen bevésse agyába és a szívébe.”
2015. 07. 31.
Klasszikusok újragondolva
Adott egy vár és egy mozgásban lévő, állandóan gyarapodó képanyag. A klasszikus műalkotások térhódítása feltérképezhető a folyamatos megújulásnak teret adó helyszínek által. Konkrétabban: a Dobó István Vármúzeum 1950-ben átvette, majd 1958-ban a nagyközönség elé tárta a Líceumi Múzeum és Képtár festészeti anyagát. Miután folyamatosan bővült és gazdagodott, 2014-ben megbontották, hogy a készülő Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogató Központ kiállításának része legyen. Még konkrétabban: az Egri Képtárban 28 alkotás csupaszon álló paneleket hagyott maga után. Egy rugalmassággal társult leleményességnek köszönhetően viszont hiányérzet nélkül tárultak elém a helyén maradt képek.
2015. 04. 08.
Gerbel Pál: Bennem már rengeteg világ dőlt össze
Nem árulom el, hogy melyik helyen, melyik alkalmazottat figyelve környékezett meg az a szomorú gondolat, hogy azt, amihez értenék és érdekel, más csinálja, olyan, aki nem ért hozzá, és nem érdekli, talán azért, mert amihez értene és érdekli, azt valaki más csinálja, olyan aki nem ért hozzá és akit az nem érdekel. Én is valószínűleg olyan munkát fogok majd végezni, amihez nem értek és nem érdekel, pedig más értene hozzá és érdekelné…
2014. 11. 24.
Birkás Ákos: A festő dolga (2006–2014)
Középiskolai tanulmányaimat folytattam festő szakon, mikor Birkás Ákos és Cserba Júlia beszélgetése megjelent a Balkon 2005. decemberi számában, A festészet esélyei címmel. Birkás Ákos arra a kérdésre, hogy mi a művészet feladata ma, a következő választ adta: „Feladat? Ez talán kissé iskolásan hangzik. Kíváncsi lennék, ki az és mit képzel magáról, aki ma kijelentené: »a művészet feladata ez és ez!« Életszerűbb ma szerepekről és az ezekkel kapcsolatos stratégiákról beszélni.” Talán csak összefüggéseket keresek, de megeshet, hogy e felvetésre reflektál (majd tíz év után) a művész aktuális kiállítása, mely 2015. február 8-ig tekinthető meg a debreceni Modemben, A festő dolga címmel.
2012. 11. 09.
Alkony – A figuratív festészet nemzetközi tendenciái
A Modem legújabb kiállításán altémák szerint összefüggő képcsoportokat választottak el egymástól szöveges felületek – mint megértést segítő tagoló elemek. "Ez az enyém, ez a tied"-elven működő rendszer alakult ki a kiállítótér fordulóiban, hogy a különböző témákhoz tartozó alkotások véletlenül se keveredjenek össze fejünkben a közös cím alatt.
2011. 12. 20.
Drozdik Orshi: A másik Vénusz
Férfi néz nőt. A férfi szemmel nézett nő a másik nem. Nő néz nőt. A női szemmel nézett nő másik nő. Drozdik Orshi művész és nő – szemlélő és megfigyelt. A nő nézőpontját tartja legfontosabbnak, mivel a nőiség ábrázolásának kérdése nőként foglalkoztatja és ez olykor paradox helyzetbe sodorja.
2011. 12. 05.
Yona Friedman: Architecture without building (A nemépítés gyakorlata)
Van olyan kiállítás, ahol adott szemszögből nézve minden munka csak terv, más szemszögből viszont képként kezelt dokumentum. A budapesti születésű Yona Friedman (1923) olyan párizsi építész, akinek tervei egy kiállítótérben látszólag csak képzőművészeti alkotások.
2011. 03. 01.
Mulasics László: Zajok zátonyai
„Azért, mert az ember véges anyagok behatárolható összességéből épül fel, tapasztalatai meghatározható körön belül teljesednek ki, de nincs tisztában, és igazából nem is lehet fogalma a végtelenről, a megismerhetetlenről. Mégis mit tehetünk?” – teszi fel a kérdést Mulasics László nem csak a szavak, de a képiség szintjén is a megújult Várfok Galériában.
2011. 02. 07.
Sorin Tara (von Neudorf): Határsértés
Az egyház és a politika összefonódása, vagyis a Krisztus nevében történő politizálás már régóta nem tűr határokat. Ezt sokan tudomásul vették, megszokták, elnézték. Művészi szabadsággal viszont lehet-e, kell-e határt sérteni? Milyen mértékben szólhat bele, szóljon bele egy művész a politikába? A döntést – ahogy azt egy három hónapos magzat élethez való jogának esetében – általában a társadalom hozza.
2010. 11. 08.
Kepes és Malina a tudomány és művészet metszéspontján
„A szellemi tevékenység minden területe alá van vetve a közvetlentől a közvetetthez való felemelkedés törvényének” – leginkább Csernisevszkij orosz író szavaival jellemezhető az a fényteremtő játék, amely mostanság a Ludwig Múzeumban fogad minket.
2010. 08. 01.
Egy megalapozott becslés szerint 1900 és 1987 között különböző kormányzatok 169 198 000 embert semmisítettek meg politikai tisztogatások, fajirtások és ok nélküli öldöklések során, miközben rengeteg ígéretet megszegve, olyan háborúkba vezették népeiket, melyek ismét több tízmillió ember halálát jelentették…
2010. 04. 10.
A mash-up kultúra festészete - Glenn Brown képi világa
Néha nem tudom mit akar a mai művészet. Néha talán a művészet sem tudja, mit akar igazán, már ha a művészetnek van egyáltalán akarata. Mikor a már megszokott és rég bevált dolgokhoz kényszerül hozzányúlni egy alkotó, elsőre ismeretlen célból, akkor a tevékenység kételyt ébreszt és magyarázatot kíván. Így van ez Glenn Brown műveivel is.
2010. 02. 19.
„Egy sirály csőrén csillogó vízcseppben is benne van a tenger” ( Lövei Sándor)
Az élet valódi történéseinek egy sajátos, meseszerű átírása olykor örömteli, olykor feszültségkeltő eseményként bontakozik ki bennünk. Szilágyi Imre munkáival való találkozásom most mindkét élménnyel szembesített valamelyest.
2009. 12. 29.
Egy szakrális épület mint kortárs galéria
Eger, a szőlő és bor városa, a képzőművészetnek is kisebb fajta centruma. Kultúra, ifjúság és környezetvédelem − lehetne e három szó a város rövid jellemzése. De mivel nem a jól ismert települést akarom bemutatni, hanem sokkal inkább az aktuális, élő gondolkodást, amely most mozgatja/mozgathatja e helyet, egy egri épületről, annak kulturális egyesületéről és egy törekvésről írok.