bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Farkas Aliz --

felhasználói adatlapja

Farkas Aliz által feltöltött cikkek:

Képek és zarándokok
Képek és zarándokok
Interjúk a Csontváry 170 kiállítás látogatóival
Egy tizenkét évvel ezelőtti élmény indított arra, hogy a Csontváry 170 kiállításon faggatni kezdjem a nézőket arról, miért vannak ott, mit néznek és közben mit is látnak. 2011-ben édesapám jegyet nyert egy betelefonálós rádióműsorban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett Csontváry kiállításra. A jegyet nekem adta, így jutottam el a kevéske teremben eloszlatott – szintén a Magányos cédrust célegyenesbe állító – tárlatra, amelyben órákat eltöltöttem.
A kaptár kerete
A kaptár kerete
Méhek mint művészek, művészek mint méhészek
Mi szükségük a méheknek az emberre? Alapvetően semmi, de mára olyan mértékben „átírtuk” a természetes környezetet, hogy a méhek megfelelő mennyiségű virág nélkül, a városok és vegyszerrel átitatott földek útvesztőjében igencsak veszélyben vannak. Klisé? És mi szüksége az embernek a méhekre? Beporzók nélkül a növénytermesztés szinte ellehetetlenülne, ami éhezéshez vezetne a Földön. Tehát méhek – és beporzók – nélkül nincs emberi élet az eddig ismert formájában. Így az emberi önérdek is befolyásolhat minket, amikor a méhek problémájával foglalkozunk.
A mítosz mítoszának mítosza
A mítosz mítoszának mítosza
Gondolatok a GULÁCSY. Na’Conxypan hercege című kiállításról
A Magyar Nemzeti Galériában látható újabb életmű-kiállítás címe GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Ahogy a cím is sejteti, az életművet az élt és meghalt, időközben egy kreált világ hercegeként időtlen sávban ragadt művész mítoszával összefüggésben mutatja be. A cikk az életműtől szinte elválaszthatatlan, mégis könnyen félreérthető fogalmakat igyekszik több nézőpontból megvizsgálni. Hogyan választható el egy homogén mítosszá gyúrt életműben különcség, titok, játék, intuíció, líraiság és pszichózis témája? 
Fénylő szörnyek
Fénylő szörnyek
Csapó Júlia Egy nagy sötétlő erdőbe jutottam című kiállításáról
A kiállítás címe idézet Dante Alighieri Az isteni színjáték című művéből. A (túl) jól ismert sor felett átsuhanhat az olvasó figyelme, várva a pokolnak, a halálnak és társainak érzékletes bemutatását, a nagy utazást, a végcélt és a levont tanulságokat. Egy kiállítás címeként olvasva felhívást kapunk, hogy más kontextusban értelmezzük a szavakat, jobban megértve Csapó Júlia alkotásait és az alkotásokat összefűző gondolatot. Munkásságát az utóbbi években a formák több képen átívelő átalakulásai jellemzik. Az alakok egy nehezen meghatározható történet főszereplői, akik az egyik képen még jól kivehető entitások, a következőn pedig már a tájban feloldódó, játékos buborékok, kövek, tájba olvadó lények. A képeken megjelenő narrativitás izgalma így maga az alakulás, az úton levés – igaz ez a festmények alakjaira, és az önmagát mindig új kérdések felé irányító alkotóra is. 
„Nem kell hajósképzelet”
„Nem kell hajósképzelet”
Borsos Miklós Lighea-művei
Borsos Miklós alkotásainak inspirációját gyakran irodalmi művek adták. Ezekhez illusztrációkat rajzolt, vagy a szövegben szereplő alakokat szobrokként formálta meg – esetenként érmék formájában térnek vissza a főhősök vagy maguk az írók. Giuseppe Tomasi di Lampedusa Lighea című novellája mély benyomást tett a szobrászművészre.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés