Felhasználói adatlap
![](prae/avatars/c2eafa642a3264b2e775ac897ccbb154.png)
![](_images/front/mod-a3cnl-rounded-frame.png)
-- Farkas Aliz --
felhasználói adatlapjaFarkas Aliz által feltöltött cikkek:
![Képek és zarándokok](data/2023-08-11/222438_1.jpeg)
2023. 08. 17.
Interjúk a Csontváry 170 kiállítás látogatóival
Egy tizenkét évvel ezelőtti élmény indított arra, hogy a Csontváry 170 kiállításon faggatni kezdjem a nézőket arról, miért vannak ott, mit néznek és közben mit is látnak. 2011-ben édesapám jegyet nyert egy betelefonálós rádióműsorban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett Csontváry kiállításra. A jegyet nekem adta, így jutottam el a kevéske teremben eloszlatott – szintén a Magányos cédrust célegyenesbe állító – tárlatra, amelyben órákat eltöltöttem.
![A kaptár kerete](data/2023-05-20/1920_epiteszforum-a-mehek-zonajaban-az-au-muhely-kaptarhaza-4-50-2021-07-18-174954_1.jpeg)
2023. 05. 22.
Méhek mint művészek, művészek mint méhészek
Mi szükségük a méheknek az emberre? Alapvetően semmi, de mára olyan mértékben „átírtuk” a természetes környezetet, hogy a méhek megfelelő mennyiségű virág nélkül, a városok és vegyszerrel átitatott földek útvesztőjében igencsak veszélyben vannak. Klisé? És mi szüksége az embernek a méhekre? Beporzók nélkül a növénytermesztés szinte ellehetetlenülne, ami éhezéshez vezetne a Földön. Tehát méhek – és beporzók – nélkül nincs emberi élet az eddig ismert formájában. Így az emberi önérdek is befolyásolhat minket, amikor a méhek problémájával foglalkozunk.
![A mítosz mítoszának mítosza](data/2023-04-30/268740_1.jpg)
2023. 05. 02.
Gondolatok a GULÁCSY. Na’Conxypan hercege című kiállításról
A Magyar Nemzeti Galériában látható újabb életmű-kiállítás címe GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Ahogy a cím is sejteti, az életművet az élt és meghalt, időközben egy kreált világ hercegeként időtlen sávban ragadt művész mítoszával összefüggésben mutatja be. A cikk az életműtől szinte elválaszthatatlan, mégis könnyen félreérthető fogalmakat igyekszik több nézőpontból megvizsgálni. Hogyan választható el egy homogén mítosszá gyúrt életműben különcség, titok, játék, intuíció, líraiság és pszichózis témája?
![Fénylő szörnyek](data/2023-03-30/2023-03-28-Egy-nagy-sotet-erdobe-jutottam@Kalvaria-006-1_1.jpg)
2023. 04. 01.
Csapó Júlia Egy nagy sötétlő erdőbe jutottam című kiállításáról
A kiállítás címe idézet Dante Alighieri Az isteni színjáték című művéből. A (túl) jól ismert sor felett átsuhanhat az olvasó figyelme, várva a pokolnak, a halálnak és társainak érzékletes bemutatását, a nagy utazást, a végcélt és a levont tanulságokat. Egy kiállítás címeként olvasva felhívást kapunk, hogy más kontextusban értelmezzük a szavakat, jobban megértve Csapó Júlia alkotásait és az alkotásokat összefűző gondolatot. Munkásságát az utóbbi években a formák több képen átívelő átalakulásai jellemzik. Az alakok egy nehezen meghatározható történet főszereplői, akik az egyik képen még jól kivehető entitások, a következőn pedig már a tájban feloldódó, játékos buborékok, kövek, tájba olvadó lények. A képeken megjelenő narrativitás izgalma így maga az alakulás, az úton levés – igaz ez a festmények alakjaira, és az önmagát mindig új kérdések felé irányító alkotóra is.
![„Nem kell hajósképzelet”](data/2023-03-05/Borsos-Miklos-Lyghea-II.1964.Verde-amico.Magyar-Nemzeti-Galeria-Budapest_1.jpeg)
2023. 03. 10.
Borsos Miklós Lighea-művei
Borsos Miklós alkotásainak inspirációját gyakran irodalmi művek adták. Ezekhez illusztrációkat rajzolt, vagy a szövegben szereplő alakokat szobrokként formálta meg – esetenként érmék formájában térnek vissza a főhősök vagy maguk az írók. Giuseppe Tomasi di Lampedusa Lighea című novellája mély benyomást tett a szobrászművészre.