Korszerűtlen vállalkozásnak tűnhet a Me Too-mozgalom után egy múlt századi házassági történetet megfilmesíteni, amely ráadásul vállaltan a férfi nézőpontja felől közelít a kiismerhetetlen nőalakhoz. Enyedi Ildikó azonban Füst Milán prózájához hűen mélyre ásott a főszereplő érzelmeiben, ugyanakkor jó érzékkel helyezte át az eredeti történet hangsúlyait, így a klasszikus férfialak körvonalaiból egy árnyalt személyiség portréját rajzolta meg.