Felhasználói adatlap
-- Bakó Sára --
felhasználói adatlapjaBakó Sára által feltöltött cikkek:
2024. 10. 07.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap
Csütörtökön sokáig beszélgettünk még a könyvtárszobában, ennek ellenére újult erővel és nagy izgalommal vágtunk neki a tábor utolsó teljes napjának. Imreh András szemináriumán egy Pilinszky-verssel foglalkoztak a jelenlévők, délután pedig Szirák Péter tanár úr, a Debreceni Egyetem professzora, illetve az Alföld folyóirat főszerkesztője érkezett hozzánk, és tartott előadást a kortárs próza főbb tendenciáiról. A magam részéről a péntek estét vártam az egyik legjobban, hiszen ezúttal Kúnos László József Attila-díjas műfordító volt a vendégünk, akinek köszönhetően nemcsak Henrik Ibsen vagy Ingmar Bergman műveit olvashatjuk magyarul, hanem a hét során több ízben is emlegetett norvég világsztár, Karl Ove Knausgård új sorozatának első két részét is.
2024. 10. 05.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
A tábor felén túl mindig kezdem már érezni, hogy bizony nem végtelenek az energiaraktáraim, ezért szerda este viszonylag korán elbúcsúztam a társaságtól. Volt is mire rápihenni, másnap ugyanis ismét sűrű program várt ránk: Imreh András szemináriumán továbbra is Bruck Edith súlyos traumákat feldolgozó szövege volt terítéken, délután pedig Károlyi Csaba kritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, és szokás szerint az idei év könyvtermésébe nyújtott betekintést a táborozóknak. Esti vendégünk ezúttal Biró Zsombor Aurél volt, aki nagy sikerű első regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek apropóján mesélt nekünk névváltoztatásának történetéről, családjáról, illetve azt is elárulta, hogy ő miként vélekedik a kortárs irodalomban egyre népszerűbbé váló autofikciós trendről.
2024. 10. 04.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
Túlzás lenne azt állítani, hogy kipihenten ébredtünk a szerdai borús reggelen, Imreh András azonban nem kímélte a csapatot: azzal a kérdéssel fogadta őket a szemináriumi teremben, hogy mit is nevezünk magyar irodalomnak. Ebédre megérkezett hozzánk Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és műfordító, aki a kortárs líra tendenciáiról, fontosabb irányzatairól tartott délután négytől egy elképesztően tartalmas és érdekes összefoglalót, este pedig vele beszélgetett Horváth Florencia az Alkotóház könyvtárszobájában. Fogli d’album című új kötete mellett szó esett még zenéről, antik kultúráról és arról is, hogy mit jelent ma felvidéki költőnek lenni.
2024. 10. 03.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap
Hétfőn sokáig beszélgettünk még Kemény Lili regényéről, kedden azonban korán szólt az ébresztőm: talán az idei tábor legsűrűbb napja várt ránk. A reggeli elfogyasztása után belehallgattam Imreh András műfordítói szemináriumába, ahol továbbra is Örkény egypercese volt terítéken, délután Balogh Endre ajánlotta a résztvevőknek a Prae Kiadó újdonságait, később pedig kivételesen két kötetbemutatóval is készültünk a csapatnak. A budai anyák kelet felé indultak el című könyvéről Horváth Florencia beszélgetett Pál Dániel Leventével, míg este nyolc órától Turi Tímea tavaly megjelent versgyűjteményéből kaphattunk ízelítőt. Az Egyszerre egy beszéljen szövegein kívül Péczely Dóra kérdezte még a szerzőt önismeretről, szerkesztői munkásságáról és arról is, hogy mi a költészet szerepe korunkban.
2024. 10. 02.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap
A tavalyi évhez hasonlóan 2024-ben is a Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét az egykori József Attila Kör legendás táborainak hagyományát folytató műfordítói workshop, amely immár hatodik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. A programsorozat a magyar irodalom külföldi fordítóit hivatott segíteni a szellemi életben történő tájékozódásban, lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy festői szépségű környezetben és inspiráló közösségben kaphassanak színes képet a kortárs kultúráról. Hétfőn Kemény Lili látogatott el hozzánk, aki mesélt nekünk többek között saját fordítói tapasztalatairól, alkotói válságáról és természetesen az irodalmi szférát hónapok óta izgalomban tartó első regényéről is.
2023. 10. 11.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap
Szombat reggel az idei tábor utolsó napjára ébredtünk, ebbe azonban akkor nem volt időm belegondolni, hiszen rengeteg feladat, program és élmény állt még előttem. Bár kétségkívül intenzív és kimerítő héten voltam túl, az arborétumot beragyogó napsugarak ismét túllendítettek a fáradtságon, így a szemináriumi terembe már a szokásos lelkesedéssel léptem be. Nagyon vártam, hogy megérkezzen hozzánk Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, aki a friss könyvmegjelenésekről tartott nekünk előadást, és akitől magam is sokat tanultam a kritikaírás fortélyairól. Esti vendégeink ezúttal Moskát Anita és Markovics Botond voltak, akiket Keserű József és H. Nagy Péter kérdeztek köteteikről, a spekulatív fikció műfajáról, valamint arról, hogy hol húzódik a határ zsáner-, illetve szépirodalom között.
2023. 10. 10.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap
A hét végéhez közeledve már mindannyian éreztük, hogy fáradunk, mégis izgalommal és kíváncsisággal néztünk a pénteki nap elébe. Bőven álltak még a táborozók előtt kihívást jelentő feladatok, informatív előadások és jó hangulatú beszélgetések. Ebédre megérkezett hozzánk Szirák Péter, a Debreceni Egyetem professzora és az Alföld folyóirat főszerkesztője, aki a kortárs magyar elbeszélő próza főbb tendenciáiba nyújtott nekünk betekintést a délutáni program keretében. A könyvtárszobában már csatlakozott hozzá a sokunk által várt Kukorelly Endre is, aki nemcsak köteteiről és inspirációiról mesélt, hanem azt is elárulta a fordítóknak, hogy mit jelent a hvcs, és hogy miért fontos a naplóírás.
2023. 10. 08.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
A csütörtöki napon a költészeté volt a főszerep a táborban. Imreh András első szemináriumán Radnóti Miklós, illetve Pilinszky János művei kerültek terítékre, délután pedig Mohácsi Balázs, a Jelenkor folyóirat és a Versum szerkesztője érkezett hozzánk, és tartott nekünk előadást a kortárs magyar lírára jellemző főbb tendenciákról, valamint fontos alkotókról. Az esti program keretében ő beszélgetett Szeder Rékával és Vajna Ádámmal pályakezdésükről, köteteikről, inspirációkról. Természetesen a versfordítás kérdéséről is szó esett olyan nevek említésével, mint a norvég Tor Ulven vagy a francia Michel Houellebecq.
2023. 10. 07.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
Szerdán a szokásosnál is sűrűbb program várta a táborozókat. Rácz Péter utolsó szemináriuma befejeztével megérkezett hozzánk Imreh András, majd az ebédszünetet követően egy izgalmas, a kortárs külföldi költészetet népszerűsítő eseménysorozatról, illetve a balatonfüredi Fordítóházról tartott nekünk előadást. A hét második felében már vele fognak dolgozni a résztvevők, elsősorban a versfordítás kérdéseit körüljárva. A továbbiakban Balogh Endrét köszönthettük, aki a Prae Kiadó újdonságaiba nyújtott betekintést, este pedig Péczely Dóra szerkesztő várt minket a könyvtárszobában, és Ughy Szabinát kérdezte frissen megjelent novelláskötetéről, ami Az átlátszó nő címet viseli.
2023. 10. 06.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap
Kedden a szokásosnál is izgatottabban ébredtem, hiszen nekem ez volt a tábor legmozgalmasabb napja. Délelőtt 10-től belehallgattam Rácz Péter szemináriumába, amelyen elsőként a már részleteiben lefordított Békés Pál-szöveggel foglalkoztak a jelenlévők, majd Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regényével kezdtek el ismerkedni. Ami engem illet, nem tudtam ellenállni a csábító napsugaraknak: az ebéd előtti szabad órámat sportolással töltöttem. Lefutottam a kikötőbe, ahol néhány horgászon kívül senki nem volt, így zavartalanul élvezhettem a Balaton megunhatatlan látványát. Ezek után feltöltődve, tele energiával vetettem bele magam a munkába, és készültem az esti programra, melynek keretében Nagy Gerzsonnal beszélgethettem könyveiről, apa-fiú kapcsolatról, fiatalkori szerelmekről, élményekről és életre szóló döntésekről.
2023. 10. 04.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap
Idén új helyszínen, a nagy múltú Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét a József Attila Kör egykori táborának hagyományát továbbörökítő műfordítói workshop. Az egyhetes programsorozat immár ötödik alkalommal jöhetett létre a Prae Kiadó szervezésében, a célkitűzés pedig hosszú évek óta változatlan: a szemináriumvezetők és a meghívott előadók egyaránt arra törekednek, hogy minél szélesebb képet nyújthassanak a magyar szellemi életről. A világ számos országából érkező résztvevők nemcsak műhelyfoglalkozások keretein belül fejleszthetik a tudásukat, hanem a délutáni és esti könyvbemutatókon, beszélgetéseken személyesen is találkozhatnak kortárs szerzőkkel, neves irodalomtörténészekkel, kritikusokkal. Első vendégünk Puskás Panni volt, akit Mariia Kashtanova és L. Varga Péter kérdezett többek között bátorságról, függőségről és a szolidaritás fontosságáról.
2023. 09. 28.
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg, Jelenkor, Budapest, 2023
„Tudod, őrizni kell a nevet” (536.) – olvashatjuk Tompa Andrea ötödik könyvében, amely nemcsak a huszadik századi Erdély világának újabb szeletét tárja elénk hatalmas tudásanyagot mozgósítva, hanem arra is kísérletet tesz, hogy emléket állítson mindazoknak, akiktől „az emberi faj legnagyobb tragédiája” (485.) elvette a nevüket, a létüket, sőt, a méltó halál esélyét is. A Sokszor nem halunk meg egyszerre holokauszt- és örökbefogadás-narratíva, amely a történelmi, valamint a fejlődésregény műfajait is játékba hozva keresi a választ arra, hogy miként lehet megbirkózni az elképzelhetetlennel, és hogyan hatnak az egyénre a feltáratlan családi titkok. A szerző megsemmisítő mélységeken és lélekemelő magasságokon vezet végig minket, ezáltal megmutatja, hogy „a katasztrófa közepén is megszólal valami” (538.), ami azt sugallja, hogy mindig választhatjuk az életet.
2023. 05. 19.
A Margó Fesztiválon mutatták be Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét (Jelenkor Kiadó, 2023)
Tompa Andrea legújabb regénye az 1944-es gettósítás idején veszi kezdetét, amikor egy kolozsvári orvosnő kénytelen hátrahagyni a gyermekét, hogy megvédhesse őt a származása miatt rá leselkedő veszélyektől. A Sokszor nem halunk meg a dajkára bízott csecsemő, majd később felnőtt nő történetén keresztül keresi a választ arra, hogy miként lehet szembesülni az elképzelhetetlennel, vagy hogy újra lehet-e építeni önmagunkat, ha az identitásunk alapjaiban kérdőjeleződik meg. A szerzővel a kötet szerkesztője, Nagy Boglárka beszélgetett.
2023. 05. 10.
Interjú Karafiáth Orsolyával
Nagyszabású irodalmi projekttel ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a főváros. 23 kortárs magyar író közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly év végén, melynek eredményeképpen 2023 novemberében megjelenik a Budapest Nagyregény. A projektben részt vevő szerzők egy-egy kerület múltjába és jelenébe nyújtanak majd betekintést, saját élményeik és fantáziájuk mellett helytörténeti adatokra és az előzetes civilkutatás során begyűjtött legendákra is építve. Karafiáth Orsolyával, aki Rákospalotára kalauzolja majd el az olvasót, Bakó Sára beszélget.
2023. 04. 26.
A körzet poétikái címmel rendeztek konferenciát Bodor Ádám életművéről a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Bodor Ádám életművéről rendezett konferenciát az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport A körzet poétikái címmel április 13-án és 14-én a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A kétnapos esemény során elhangzott előadások többek között olyan kérdésekkel néztek szembe, mint hogy miként illeszthető be Bodor Ádám a kanonizált prózatörténeti folyamatokba, vagy hogy hogyan viszonyul egymáshoz humanitás és animalitás, természet és technika, végesség és végtelenség a szerző szövegeiben. A különféle irodalomelméleti irányzatokat, illetve nyelvszemléleti megközelítéseket felvonultató program nemcsak a kutatóknak biztosított kiváló alkalmat a korpusz megvitatására, hanem a közönség soraiban ülő olvasóknak is új, izgalmas perspektívákat kínált a Bodor-próza értelmezéséhez.
2023. 03. 29.
Szkárosi Endrére emlékeztek a Budapesti Olasz Kultúrintézetben
„A költészet 360 fokos létező” – vallotta Szkárosi Endre, aki művészetében szavak, hangok, képek és terek összeolvasztásával emelte ki a szöveget annak kétdimenziós voltából. Március 22-én, halálának első évfordulóján az Olasz Kultúrintézetben rendeztek emlékestet a költő, italianista és irodalomtörténész tiszteletére. Munkásságáról Deczki Sarolta beszélt, majd Ladik Katalin performansszal idézte fel közös alkotóéveiket. Verseibe felolvasások, valamint videó- és hangfelvételek nyújtottak betekintést, a kortárs olasz líra fordítójaként végzett tevékenységéről pedig tanítványai számoltak be. Az eseményen közreműködtek a költő lányai, Szkárosi Niké és Agapé is, akik az Egy másik ember című kötetből olvastak fel. A rendezvényt Koltay Szonja filmje zárta.
2023. 03. 16.
Bemutatták a „fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában, valamint A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok című köteteket
Március 9-én mutatták be az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport és a Prae Kiadó új könyveit az ELTE BTK Kari Tanácstermében. A Balajthy Ágnes és Mezei Gábor által szerkesztett, „fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában című kötetet Halász Hajnalka és Szirák Péter szerzők közreműködésével Krupp József ismertette, a Halász Hajnalka és Lőrincz Csongor szerkesztette A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok tartalmába pedig Molnár Gábor Tamás nyújtott betekintést, aki Bónus Tibort és Halász Hajnalkát kérdezte a kiadványban megjelent tanulmányaikról. A beszélgetések során szó esett többek között irodalom és biológia kapcsolatáról és arról is, hogy milyen szerepet töltenek be az anagrammák József Attila költészetében.
2023. 03. 07.
Hegedüs Vera: Ostoba, Műút-könyvek, Miskolc, 2021.
Hegedüs Vera első kötetében egy írástudatlan nőt ismerhet meg az olvasó, aki a „koldus fehér cigányok” lakta szegénysorról egy másik ország nagy múltú családjába házasodik, majd az új rendszer könyörületességének mintapéldájaként a hangjával szolgálja a pártot. Bár a cselekmény sem időben, sem térben nem helyeződik el konkrétan, az Ostoba mégis egy beazonosítható történelmi korszakot idéz, miközben néhol nyers és szókimondó, máskor érzékeny, lírai nyelven mutatja meg, hogy miként válik a gyengédség gyengeséggé, a test pedig harctérré egy olyan korban, amikor „minden embert szolgáló eszköz halált szolgáló eszközzé változtatható” (7.).
2023. 03. 06.
Párna és fal – kortárs fizikai színház Piróth Kinga rendezésében a H7 Rendezvényközpontban
Február 23-án nyolcadik alkalommal állt színpadra Mész Adrienn, hogy az általa megálmodott kortárs előadás keretében mutassa meg a nézőknek, hogy milyen érzelmi és fizikai hatást gyakorol az egyénre a szexuális erőszak. A Párna és fal különböző művészeti ágak együttes felhasználásával keresi a választ olyan kérdésekre, mint hogy vajon lehet-e még önfeledten táncolni az abúzus átélését követően, vagy hogy miként „rekonstruálsz valamit, amire csak úgy emlékszel, mint napközben a legutóbbi álmodra”. A darab során Seres Lili Hanna három verse hangzik el, a zenét pedig Szekér Gergő szerezte Jantner Emese koreográfiáihoz.
2023. 03. 01.
Juhász Tibor Visky Andrással beszélgetett a SZÓKÖZ legutóbbi alkalmán
Február 22-én Visky András József Attila-díjas író volt a Három Szerb Kávéház SZÓKÖZ elnevezésű, irodalom- és olvasásnépszerűsítő eseménysorozatának vendége. A beszélgetés fókuszában a tavaly megjelent, Kitelepítés című regény állt, amely mind a kritikusok, mind az olvasók körében töretlen népszerűségnek örvend. A könyvvel kapcsolatban többek között olyan kérdések kerültek elő, mint hogy mit jelent a siker, illetve hogy milyen szerepet tölt be a bosszú vagy éppen a megbocsátás gesztusa a fogság tapasztalatában. A szerzőt Juhász Tibor író, költő, a pozsonyi Irodalmi Szemle és a zalai Pannon Tükör szerkesztője kérdezte.
2023. 02. 10.
Bemutatták Balajthy Ágnes Élő helyek – tér- és biopoétikai összefüggések a kortárs irodalomban és Lapis József Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához című köteteit
Február 6-án mutatták be az Új Alföld Könyvek sorozat két legújabb tanulmánykötetét a Három Hollóban. Balajthy Ágnes Élő helyek – tér- és biopoétikai összefüggések a kortárs irodalomban című munkája az utazást helyezi fókuszba, és idegenvezetőként kalauzolja végig olvasóját a Térey János vagy éppen Szabó Magda által teremtett vidékeken, Lapis József Elég című könyve pedig nemcsak kritika- és esszégyűjtemény, hanem a kritikusi szakma íratlan szabályaival is foglalkozik. A szerzőket Pataki Viktor kérdezte, aki néhány idézet segítségével a közönséget is bevonta a beszélgetésbe.
2023. 01. 14.
Telt házas rendezvény keretében mutatták be a Műút folyóirat öt legutóbbi lapszámát
Több mint száz fő ünnepelte együtt a Műút visszatérését január 9-én a Három Holló nagytermében. A tizenöt éves folyóirat eddigi legnehezebb évén van túl, 2022 májusától ugyanis támogatás hiányában nem tudta kinyomtatni a kész lapszámait. A megjelenésre végül az év utolsó hónapjaiban kerülhetett sor, a hétfő esti rendezvényen pedig a közönség is betekintést nyerhetett az öt szám tartalmába. A művészeti rovat szekciójában szó esett például pszichológia és filozófia kapcsolatáról, a digitális forradalom jelenségéről és „bűnös élvezetekről” is, majd a kritika-, végül pedig a szépirodalmi rovat vette át a pódiumot.
2022. 11. 27.
Szeifert Natália: Örökpanoráma, Kalligram, Budapest, 2022.
Szeifert Natália negyedik regénye kezdetben családtörténetnek tűnik, amely négy női generáció sorsát kíséri végig több mint egy évszázadon át, miközben a háttérben zajlik a történelem. A második résztől azonban a fókusz három szereplő szenvedélyes kutatására helyeződik át, és olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint hogy jogában áll-e az embernek megváltoztatni a világ rendjét, vagy hogy mit jelent az öröklét nyújtotta szabadság.
2022. 10. 17.
A Margó Fesztiválon mutatták be Garaczi László Weszteg című regényét
Garaczi László új regénye az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb tapasztalatát, a karantén időszakát dolgozza fel iróniával és humorral fűszerezve súlyos helyzeteket. Az olvasó egy két nézőpontból feltárt szakítástörténettel találkozik, melyet egy harmadik szólam disztópikus, filozofikus szövegei egészítenek ki, miközben a bezártság, az elszigeteltség és a távolságtartás következményei is feltárulnak. A szerzőt a kötet szerkesztője, Szegő János kérdezte, a főszereplők, Brúnó és Hajni pedig Porogi Ádám hangján szólaltak meg.
2022. 10. 09.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap
Az idei tábor utolsó napjához érkeztünk, amit mindannyian igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni: a fordítók teljes erőbedobással dolgoztak a szemináriumon, izgalmas és elgondolkodtató kérdéseket vetettek fel, délután pedig egyesek a napon sütkérezve, mások szaunázással pihenték ki a fáradalmakat. A szokásos négyórai előadásra ezúttal Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, aki az esti program keretében Szeifert Natáliával beszélgetett.
2022. 10. 08.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap
Csütörtökre megérkezett a vénasszonyok nyara, egész nap kellemes meleg volt, és az ebédlőbe is gyönyörűen besütött a nap. A táborozók ki is használtak a jó időt: a délelőtti szeminárium után páran átmentek révvel Kisorosziba, mások pedig a panzió udvarán pihentek. Később viszont ismét sűrű program várt ránk. Négy órától Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője tartott előadást a kortárs magyar prózáról, este pedig Zoltán Gáborral beszélgetett a prae.hu irodalmi rovatvezetője, Csutak Gabi.
2022. 10. 07.
Prae Műfordítótábor, tábori napló, 4. nap
Táborunk feléhez érkeztünk, ami egyrészt felfoghatatlan, hiszen csak úgy repülnek a napok ezen a gyönyörű helyen, másrészt viszont kétségtelenül el is fáradtunk már ennyi tartalmas program közepette. A szerdai szeminárium után azonban a fordítók kaptak egy szabad délutánt, hogy egy Duna-parti sétával vagy éppen egy kiadós alvással töltődhessenek fel az esti előadás előtt. Nyolcra ugyanis Balogh Endre, a Prae Kiadó vezetője érkezett hozzánk, akinek köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek néhány frissen megjelent kötettel, a legszerencsésebbek pedig haza is vihették a kedvenceiket.
2022. 10. 06.
A képregényeké volt a főszerep a Három Hollóban a PesText csütörtöki napján
Képregényünneppel várta a látogatókat a 2022-es PesText szeptember 29-én. A fesztivál szervezői egész estés programmal készültek a műfaj szerelmesei számára: elsőként Marjai Petra Lilla és Marabu avatták be a közönséget műhelytitkaikba egy kiállításmegnyitó keretében, majd két elismert magyar képregényes, Cserkuti Dávid és Oravecz Gergely beszélgetését hallhattuk Szekeres Niki moderálásával. Utánuk a nemzetközi vendégek, Hannah Berry és Brecht Evens következtek, akiket Szép Eszter kérdezett indulásukról, pályájuk felíveléséről és legmélyebb hullámvölgyeiről; az est megkoronázásaként pedig Magyarország első rajzolt koncertjére is sor került, ahol az alkotók Pátkai Rozina és dj Bernáthy szettjére improvizáltak.
2022. 10. 05.
Prae Műfordítótábor, tábori napló, 3. nap
A hétfő esti beszélgetés hajnalig folytatódott: táborozóink nem fogytak ki a kérdésekből, Vonnák Dia pedig szívesen velünk maradt, hogy mindenkivel válthasson néhány szót. Másnap azonban szokás szerint tíz órakor kezdetét vette a műfordítói szeminárium, melyre Rácz Péter ezúttal Borbély Szilárd szövegével készült. Délutáni vendégünk Péczely Dóra volt, aki az általa szerkesztett kortárs antológiákról tartott előadást, este pedig Tóth Réka Ágnes, a Prae Kiadó szerzője érkezett, akivel én beszélgethettem fordításairól és első önálló verseskötetéről.
2022. 10. 05.
Prae műfordító tábor, tábori napló, 2. nap
Hűvös, szeles időre ébredtünk hétfőn, az ebédlőbe azonban szépen besütött a nap, így a legszorgalmasabb táborozók már reggeli előtt elkezdtek foglalkozni a feladott szöveggel. Nem csoda, hogy kihasználtak minden percet, hiszen sűrű program várt még rájuk a délelőtti szeminárium után is. Négy órára Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi igazgatója érkezett hozzánk és tartott előadást a fordítástámogatásról, este pedig L. Varga Péter beszélgetett Vonnák Diánával kultúrantropológiáról, térpoétikáról és természetesen Látlak címmel megjelent első kötetéről.
2022. 10. 04.
Prae műfordító tábor, tábori napló, 1. nap
Kezdetét vette a József Attila Kör táborának hagyományát folytató műfordítói workshop Dunabogdányban, ami immáron negyedik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. Az előző évekhez hasonlóan idén is sokszínű társaság gyűlt össze: a hét során készülnek majd fordítások olasz, német, orosz, angol, francia, kínai, holland, belarusz, lengyel, szerb és török nyelvre is. Nemcsak a szemináriumokon feladott szövegekkel foglalkoznak azonban a résztvevők, hiszen a délutáni és esti programokon átfogó képet kaphatnak a kortárs magyar irodalomról, néhány szerzővel pedig személyesen is megismerkedhetnek. Első vendég Bartók Imre volt, akivel Urbán Bálint beszélgetett.
2022. 09. 27.
Vlagyimir Georgijevics Szorokin és M. Nagy Miklós beszélgetése a PesText Fesztiválon
Szeptember 23-án került sor a 2022-es PesText nyitóprogramjára a Három Hollóban. A nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál kiemelt vendége idén Vlagyimir Georgijevics Szorokin volt, a kortárs orosz irodalom sokoldalú és provokatív képviselője, akivel fordítója, M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője beszélgetett. Az est során a szerző könyvein túl szó esett még elnyomó hatalmi konstrukciókról, erőszakról, valamint háború és irodalom viszonyáról is. Az opricsnyik egy napja, illetve a Magyarországon frissen megjelent A négyek szíve című kötetekből Péterfy Bori és Katona László előadásában hallhattunk részleteket.
2022. 06. 17.
Bemutatták Tóth Réka Ágnes első, Ultraibolya című verseskötetét (Prae Kiadó, 2022)
Tóth Réka Ágnes első verseskötete utazástörténet hangzatos nevű virágok, színek és mozdulatok dzsungelében, ahol női sorsok fonódnak össze, „az egyek és a kettők” találkoznak a zene ütemével, és közben Szép Heléné, a kis hableány és Alice is felbukkannak az Ultraibolya csodaországában. A június 10-i könyvbemutatón a szerzőt Ferencz Mónika költő kérdezte a Kis Présházban, a beszélgetést pedig zenés felolvasás követte Matisz Flóra Lili közreműködésével.
2022. 06. 15.
A Margó Fesztiválon mutatták be Terézia Mora Darius Kopp-trilógiájának harmadik részét (Kötélen, Jelenkor Kiadó, 2022)
Képes-e a felszínen maradni egy szerethető, de cselekvésképtelen figura a felesége elvesztése után? És tud-e felelősséget vállalni ez a sodródó, „tulajdonságok nélküli ember”, amikor egy váratlanul felbukkanó családtag a segítségére szorul? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a Darius Kopp-trilógia harmadik, Kötélen című részében, melynek bemutatójára június 12-én került sor a Margó Fesztivál Nagyszínpadán. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, részleteket pedig Nagypál Gábor előadásában hallhattunk.
2022. 06. 11.
A Margó Fesztiválon mutatták be Moskát Anita A hazugság tézisei című novelláskötetét (GABO Kiadó, 2022)
Moskát Anita legújabb, A hazugság tézisei című novelláskötetében diszfunkcionális családok tagjai küzdenek kommunikációképtelenséggel, irreális világokban villannak fel hétköznapi problémák, az igazságot csak elmutogatni szabad, az egyik történet szereplői pedig szerződéssel manipulálnak fizikai törvényeket, és szabadulnak meg ezáltal az esőtől. Utóbbi különösen aktuális témának bizonyult a Margó Fesztivál nyitónapján, hiszen szakadó esőben indultunk útnak a Városmajorba. Az ítéletidő ellenére azonban szép számmal összegyűltünk a könyvbemutatón, mely során Kleinheincz Csilla, a kötet szerkesztője kérdezte a szerzőt.
2022. 05. 22.
M. Nagy Miklós és Totth Benedek beszélgetése az idei PesText egyik kiemelt vendégéről, Vlagyimir Georgijevics Szorokinról
Az idei PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendége lesz többek között a mai orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, Vlagyimir Georgijevics Szorokin. Fordítója, M. Nagy Miklós szerint a kortárs magyar szerzők közül Totth Benedek áll a legközelebb Szorokin prózájához, például a kegyetlenség végletes ábrázolását tekintve. Többek között erről a kapcsolódásról beszélgetett május 19-én a Három Hollóban, a PestText előestek első állomásán Totth Benedekkel. A program moderátora, Szekeres Nikoletta nemcsak Szorokinról kérdezte a két vendéget, hanem többek között arra is kíváncsi volt, hogy hogyan lehet írni egy olyan országról, ami megrekedt a múltban, vagy hogy milyen valójában az „orosz néplélek”.
2022. 04. 15.
Lezárult a SZIFONline Vándorló Írólaborának első évada
Április 7-én a Magyar Műhely Galériában került sor a Vándorló Írólabor első évadának záróestjére a SZIFONline szervezésében. Az irodalom egyre erőteljesebb digitalizálódásának korában a szerkesztés is többnyire elektronikus levélváltások útján történik, és a szerzőknek sem gyakran jut lehetőségük arra, hogy személyesen találkozhassanak az olvasóikkal. Ezen távolodási folyamat lelassítására született meg a Vándorló Írólabor, melynek keretében Pinczési Botond, Vass Norbert és Veréb Árnika négy vidéki és határon túli városba látogattak el azzal a céllal, hogy egyórás műhelymunka-szekciók során a szerzőkkel közösen dolgozzanak a szövegeken, amikből az est folyamán a közönség is ízelítőt kaphatott.
2022. 03. 28.
Bemutatták Mészöly Miklós és Szigeti László beszélgetőkönyvének új kiadását (Kalligram Kiadó, 2022)
2022-ben új kiadása jelent meg Mészöly Miklós és Szigeti László Párbeszédkísérlet című beszélgetőkönyvének, mely ezúttal újabb nézőpontokkal is kiegészült: az eredeti szöveg mellett Németh Gábor előszava, Szolláth Dávid tanulmánya, valamint Bencsik Orsolya, Gerőcs Péter, Láng Orsolya és Sipos Balázs széljegyzetei is olvashatók a kötetben. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet március 21-én mutatták be a Nyitott Műhelyben. Az est első felében Szolláth és Szigeti beszélgetett Mészölyről, háborúról, bűnösökről és áldozatokról, majd a „marginalisták” vették át a színpadot, és folytattak feszültségtől sem mentes eszmecserét arról, hogy hogyan konstruálják meg a mai fiatalok Mészöly Miklós alakját.
2022. 03. 15.
Papp-Zakor Ilka és Hidas Judit beszélgetése a Ms. Columbo Live! sorozat keretében
Március 6-án folytatódott Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi Ms. Columbo Live! elnevezésű sorozata, mely minden alkalommal három női generációt szerepeltet a Jedermann Kávézó színpadán. A szervezők ezúttal Papp-Zakor Ilkát látták vendégül, aki Hidas Juditot választotta maga mellé beszélgetőtársnak, közösen pedig Kaffka Margit alakját is megidézték, mint előttük járó példaképet. A két írónőt Gáspár-Singer Anna kérdezte a könyveikben megjelenő emberi kapcsolatokról, illetve társadalmi miliőről, és szó esett arról is, hogy igaza van-e Tolsztojnak, amikor azt írja az Anna Kareninában, hogy „minden boldogtalan család a maga módján az”.
2022. 03. 07.
Bemutatták a Műút folyóirat legújabb lapszámát (2022083)
Február 28-án mutatták be a Műút frissen megjelent lapszámát a Három Hollóban. A szervezők kritika-kerekasztallal, szépirodalmi felolvasással és képzőművészeti vetítéssel is készültek, betekintést nyújtva ezáltal a folyóirat rovataiba. Az est során lehetőségünk nyílt „geometrikus eseményként” vagy éppen az „otthonos függés” tereként rátekinteni kortárs verseskötetekre, hallhattunk a „tandoriság” fogalmáról, és még ahhoz is kaphattunk tippeket, hogy mely szavakat érdemes kerülni, ha az ember református lelkipásztorként prédikációt készül mondani. A lapszámban szereplő szerzőkkel Nagy Hilda, majd Kőrizs Imre beszélgetett.
2022. 02. 25.
Idén tavasszal érkezik Nyerges Gábor Ádám Nincs itt semmi látnivaló című verseskötete a Prae Kiadónál
Nyerges Gábor Ádám hatodik, idén tavasszal megjelenő verseskötetéből kaphattak ízelítőt az érdeklődők február 18-án a Kis Présházban. A Nincs itt semmi látnivaló szövegei nyomozásra hívják majd az olvasót, és a bűntény körülményeitől a helyszínelésen át a szembesítésig vezetik, miközben olyan kérdések is előkerülnek, mint hogy mennyi egy ember piaci vagy éppen eszmei értéke. A szerzőt a kötet szerkesztője, Benedek Anna kérdezte.
2022. 02. 18.
Bemutatták H. Nagy Péter Karanténkultúra: A folytatás című kötetét (Prae Kiadó, 2021)
Február 11-én a Kis Présházban mutatták be H. Nagy Péter Karanténkultúra: A folytatás című kötetét, melyben a 2020 őszén megjelent Karanténkultúra és járványvilág után ismét a pandémia tudományos, művészeti és irodalmi hatásai kerülnek előtérbe. A szerzővel Ureczky Eszter kultúrakutató, a Debreceni Egyetem oktatója, valamint L. Varga Péter, a kötet szerkesztője beszélgetett. A járvány kulturális következményein túl szóba került többek között a közösségi média szerepe a mindennapjainkban, és az a kérdés is felmerült, hogy milyen következményekkel jár majd a koronavírus a jövőt tekintve.
2022. 01. 29.
Puskás Panni és Selyem Zsuzsa beszélgetése a Ms. Columbo Live! sorozat keretében
2022-ben is folytatódik Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi Ms. Columbo Live! elnevezésű sorozata. Minden alkalommal három női generáció jelenik meg a Jedermann Kávézó színpadán: egy fiatal szerző választ maga mellé egy általa tisztelt beszélgetőtársat, közösen pedig egy harmadik példaképet is megidéznek. Az új év első estjére január 23-án került sor. Gáspár-Singer Anna Puskás Pannit és Selyem Zsuzsát kérdezte pályájuk indulásáról, a nők helyzetéről az irodalomban, és a két író fiktív találkozásáról is szó esett. Miközben elmesélték, hogyan köti össze őket az irodalom és a világvége, Nemes Nagy Ágnes alakját is megidézték, mint múltbéli példaképet.
2021. 12. 22.
Bemutatták a negyedik Kóspallagi Írótanya szövegeiből készült antológiát
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Kóspallagi Írótanyát, ahol ezúttal 17 fiatal tehetség vett részt, akik a tábor műhelyszemináriumain véleményezhették egymás verseit, prózaszövegeit vagy éppen kritikáit. A 15-20 éves alkotók munkáiból szokás szerint antológia is készült, melyet Borda Réka, Csete Soma és Vida Kamilla szerkesztettek. Az online kiadványban szereplő szerzők december 15-én az Óvóhelyen olvastak fel műveikből, az est moderátora, Melhardt Gergő pedig a szövegeken kívül többek között az inspirációikról, az irodalmi életbe való belépés lehetőségeiről, illetve a táborban szerzett tapasztalataikról is kérdezte a fiatalokat.
2021. 12. 22.
Kiss Dávid volt a Kötetlenül sorozat utolsó vendége idén
December 16-án került sor az idei év utolsó Kötetlenül-beszélgetésére a Kis Présházban. A pályakezdő szerzőket bemutató programsorozat állandó moderátora, Horváth Florencia ezúttal Kiss Dávidot kérdezte inspirációiról, jövőbeli terveiről, és természetesen a Medvék bolygója munkacímet viselő, készülő első kötetéről.
2021. 12. 17.
Bemutatták Sepsi László Termőtestek című regényét (Jelenkor Kiadó, 2021)
Sepsi László Termőtestek című regénye egy képzeletbeli városban játszódik, ahol egy hirtelen jött szerencsétlenség felborítja az alvilág hatalmi viszonyait, a társadalom szabályain kívül létező karakterek heves harcokat vívnak az irányításért, tombol az erőszak, mindeközben pedig a háttérben a hallucinogén gombák körül kibontakozik a fantasztikum. A kötetet december 9-én mutatták be a Próza Nostra Facebook oldalán, a szerzővel Gaborják Ádám beszélgetett.
2021. 12. 15.
December 31-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállítása
Márai Sándor nekrológja szerint Kosztolányi Dezső halála előtt azt mondta, „a magyar író Trianonba hal bele”. Nem véletlen tehát, hogy a történelem az író több művében is jelentős szerepet kapott. Az Édes Anna cselekményének háttere a kommün bukásától kezdődő korszak, mely néhány helyen egész konkrétan, néhol pedig csak a sorok között, de végig jelen van a történetben, egészen addig, hogy a „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A tárlat címe alapján kézenfekvő lenne, hogy egy kimondottan történelmi olvasat jelenjen meg a látogató előtt, azzal a kérdésfeltevéssel, hogy mit mond az Édes Anna Trianonról. Ennél azonban jóval árnyaltabb és gazdagabb képet kaphatunk Kosztolányi regényéről, ha végigjárjuk a kiállítás termeit.
2021. 11. 28.
Tóth Kinga és Ladik Katalin beszélgetése és hangköltészeti előadása a Ms. Columbo Live! sorozat keretében
Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi Ms. Columbo Live! elnevezésű sorozatának új évada a női szerzők nemzedékeit állítja a középpontba, és olyan témákkal foglalkozik, mint az elődök jelentősége, a generációk egymásra gyakorolt hatása, vagy éppen a nők helyzete az irodalomban régen és ma. A program főszereplői minden alkalommal egy fiatal alkotó és egy általa választott példakép, de a beszélgetések során megidéződik egy harmadik szerző is, akit a példakép nevez meg. November 21-én a Jedermann Kávézóban Hidas Judit kérdezte Tóth Kingát és Ladik Katalint, az előttük járó nemzedék pedig Szepes Mária és Mallász Gitta említése által elevenedett meg.
2021. 11. 16.
Kritikaírással foglalkoztak az ELTE Press Műhely sorozat második rendezvényén
ELTE Press Műhely címmel indítottak programsorozatot az őszi félévben az ELTE újságírói azt a célt kitűzve, hogy a résztvevőkkel és a meghívott vendégekkel közösen járják körbe az újságírás különböző szegmenseit. Októberben a lapalapítás volt terítéken, többek között Balogh Endre, a prae.hu főszerkesztője részvételével, november 9-én pedig a kritikaírás került a középpontba, az irodalom-, a színház-, a film- és a zenekritika képviselőinek közreműködésével.
2021. 11. 16.
Szabados Attila felolvasóestjével folytatódott a Kötetlenül sorozat
November 11-én folytatódott a Kötetlenül, a Kis Présház pályakezdő szerzőket bemutató irodalmi rendezvénysorozata. Horváth Florencia és Locker Dávid után ezúttal Szabados Attila olvasott fel készülő első kötetéből, és mesélt a résztvevőknek szövegeiről, inspirációiról, valamint jövőbeli terveiről.
2021. 11. 13.
Változatok irodalomkritikára – Károlyi Csaba előadása
November 8-án folytatódott a Kis Présházban a Változatok irodalomkritikára elnevezésű sorozat, ismét azzal a célkitűzéssel, hogy újabb közelítési módokat kínáljon az érdeklődőknek a kritika különféle vetületeivel kapcsolatban. Ezúttal Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom kritikarovatának szerkesztője és a lap főszerkesztő-helyettese tartotta a hétfő esti előadást, melyben kitért többek között a szerkesztői munkával járó feladatokra és kihívásokra, beszélt az irodalmi élet alakulásáról, és természetesen nem kerülhette el azt a kérdést sem, hogy milyen a jó kritika.
2021. 10. 18.
A Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán mutatták be Csepregi János, Dániel András és Kollár Árpád új könyvét, a Nyuca bestiáriumot (Scolar Kiadó, 2021)
Arra a kérdésre, hogy mi a nyuca, rengeteg különféle, komoly és vicces, hétköznapi és tudományos, meghökkentő és elgondolkodtató választ lehetne adni. Erre tesz kísérletet a szerzőtrió a bestiárium szövegeiben, és egyúttal arra biztatják olvasóikat is, hogy induljanak el velük ezen a furcsa, érdekes, veszélyes, vicces és izgalmas úton, ami a nyuca titokzatos lényéhez vezet. Október 17-én a Margó Fesztiválon Szekeres Nikoletta kérdezte Csepregi Jánost, Dániel Andrást és Kollár Árpádot a közös munkáról és annak nem mindennapi eredményéről.
2021. 10. 18.
Az idei Margón mutatták be Kalapos Éva Veronika Ezek voltak az apák című regényét (Athenaeum Kiadó, 2021)
Kalapos Éva Veronika új regényében a férfi szemszögéből mutat meg egy válástörténetet, és arra keresi a választ, hogy hosszú évek felhalmozott fájdalma után visszatalálhat-e még egymáshoz apa és lánya, akik valamikor régen nagyon szoros kapcsolatban voltak, de a sérelmeik miatt eltávolodtak. A szerzőt Szily Nóra kérdezte a kötetről, az apa gondolatai pedig Kovács Lehel tolmácsolásában szólaltak meg október 15-én a MáraiKult színpadán.
2021. 10. 17.
A Margó Fesztiválon mutatták be Danyi Zoltán A rózsákról című regényét (Magvető Kiadó, 2021)
A dögeltakarító szerzőjének új könyvében minden út a rózsához vezet: ezen a motívumon keresztül beszél a regény a délszláv háború okozta traumákról, az emberi sebezhetőségről, a hétköznapi rutinokról és a túlélésről is. Október 15-én a Margó Fesztivál Világirodalmi színpadán Veiszer Alinda kérdezte Danyi Zoltánt a kötetről, részleteket pedig Porogi Ádám előadásában hallhattunk.
2021. 10. 11.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 7. nap
Az idei műfordító tábor utolsó naplóbejegyzését írom, ami egyrészt öröm, mert jó érzés visszaolvasni, hogy mennyi minden történt velünk, másrészt elszomorít, mert a kalandnak vége. Az időérzékünket szinte teljesen elveszítve tölthettünk el hét napot a meseszép Dunabogdányban, körülvéve irodalommal, kultúrával, nyelvekkel, és persze egy igazán jó társasággal, de most vissza kell majd térnünk a hétköznapok világába. A szombati nap azonban még eseménydúsan telt: a szemináriumon folytatódott a közös munka, később pedig Szirák Péter, Károlyi Csaba és Láng Zsolt érkeztek hozzánk.
2021. 10. 10.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap
Hihetetlen gyorsasággal telnek a napok itt Dunabogdányban. Olyan, mintha tegnap jöttünk volna, pedig már nincs sok hátra a végéig. A pénteki nap szokás szerint sűrű volt: a szemináriumon ismét izgalmas vitákba hallgathattam bele, délután pedig Jeney Zoltán tartott előadást a fordítástámogatásról. Ami az esti beszélgetést illeti, az eddigi alkalmaktól eltérően ezúttal három vendéget is köszönthettünk Berta Ádám, Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi személyében.
2021. 10. 08.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap
Csütörtökre már kezdett visszatérni hozzánk a napsütés, és reggelire megérkezett Imreh András is, aki a tábor második felében a műfordítói szemináriumokat tartja. Örömmel konstatálta, hogy az ebédlőben mostanra már vegyesen foglalnak helyet az egyes nemzetek képviselői, és kedvesen fogadta a „törosz”-asztal lelkes üdvözlését. Az óra jó hangulatban, izgalmas vitákkal telt, délután pedig szokás szerint folytatódtak a programok. Ezúttal Szekeres Niki előadását hallgathattuk a gyermekirodalomról, este pedig ő kérdezte Totth Benedeket.
2021. 10. 08.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
Szerdán sajnos esős napunk volt, így ezúttal talán még a dalos kedvű lengyel különítménynek is nehezére esett reggel kimászni az ágyból. A táborozók azonban a rossz idő ellenére sem maradtak sokáig álmosak, hiszen ismét változatos programok várták őket: a szemináriumon kívül részt vehettek például Balogh Endre előadásán a Prae Kiadó újdonságairól, este pedig Márton László és Visy Beatrix érkeztek hozzánk Dunabogdányba.
2021. 10. 07.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
Kedd reggel is gyönyörű napsütésre ébredtünk a Herold Panzióban. Szerencsére a jó idő egész nap velünk maradt, amit ki is használtak a táborozók. Volt, aki a medence partján sütkérezett két program között, sőt, néhányan még a vízbe is belemerészkedtek a délután folyamán. A munkáról sem szabad azonban megfeledkezni: a nap előrehaladtával nemcsak a jókedvük, hanem a szövegeik is gyarapodtak a táborozóknak, este pedig újabb vendéget köszönthettünk Tallér Edina személyében.
2021. 10. 06.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap
Dunabogdányban könnyen hosszúra nyúlhatnak az esték. A hétfői nap azonban azok számára is korán indult, akik éjfélkor még a második vacsora mellett élvezték a többiek társaságát: délelőtt 10-kor ismét Rácz Péter várta a résztvevőket szemináriumra. A bőséges reggeli helyét az asztalokon hamar felváltották a laptopok és a fordítandó szövegek, majd el is kezdődött a Prae Műfordító Tábor második napja.
2021. 10. 05.
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap
Idén ismét Dunabogdányban folytatódik a József Attila Kör műfordító táborának hosszú évekre visszatekintő hagyománya. Az egyhetes műfordítói workshop immár harmadik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó gondozásában, a célkitűzés pedig továbbra is az, hogy a magyar irodalom külföldi fordítói színes képet kaphassanak a magyar szellemi és kulturális életről – és mindeközben jól is érezzék magukat egy sokszínű, inspiráló közegben.
2021. 10. 03.
Változatok irodalomkritikára – Márton László előadása
Irodalomkritikai előadás-sorozatot hirdetett 2021 őszére a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat, valamint a prae.hu művészeti portál. A program alkalomról alkalomra új perspektívákat igyekszik kínálni a kritika funkciójával, jelentőségével és az irodalomban betöltött szerepével kapcsolatban. Az első előadást Márton László író, műfordító, irodalomkritikus tartotta szeptember 29-én a Kis Présházban.
2021. 09. 27.
Bemutatták Mészöly Ágnes Márta evangéliuma című regényét (Prae Kiadó, 2021)
Szeptember 22-én a Kis Présházban Élő Csenge Enikő vallástörténész és költő, valamint Kalapos Éva Veronika író beszélgetett Mészöly Ágnessel a 92. Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéről, és arról, hogy mit jelent Mártának lenni.