Az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma és a DARIAH (The Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities) közös szervezésében nemzetközi digitális bölcsészeti konferenciát rendeztek november 23-25-e között Budapesten. A konferenciára, melynek központi témája a hálózatok és hálózatkutatás volt, 12 különböző országból és számos digitális bölcsészeti kutatóterületről érkeztek előadók. A szakmai fórum három napján összesen 36 előadást hallhattak a részvevők, melyekben szó volt a vizuális művészet, a zene, az irodalom, a nyelvészet és a történelemtudomány hálózatelméleti megközelítéseiről, a webaratásról, adat- és hálózatvizualizációról, illetve adatbázis­okról és szemantikus hálózatokról is.

A DH_BUDAPEST_22 konferenciáján november 23-án négy különböző előadás fogja tárgyalni a zene halózatelméleti vizsgálatának és archiválásának digitális eszközök nyújtotta lehetőségeit. A zenei blokkban Akihiro Kawase, Anna Matuszewska, Chia-Ling Peng, valamint Christina Crowder és Clara Byom prezentálják majd kutatási eredményeiket, melyet 11 óra 40-től kezdődően a Múzeum körút 6-8. szám alatti Főépületének első emeletén található Szekfű Gyula Könyvtárban hallgathatnak meg az érdeklődők. A korábbi cikkekben már részben ismertettük, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a digitális bölcsészet a szövegek és képi anyagok vizsgálatában. Ebben a cikkben arról szeretnénk írni, miképpen hathat mindez a zene tudományterületére is.   

November 23–25. között a hazai és nemzetközi kutatásokról az ELTE DH–LAB angol nyelvű konferenciát rendez, melyre szívesen várják a digitális bölcsészet témája és aktuális kutatásai iránt érdeklődőket. Az idei A DH_BUDAPEST konferencia központi témája a hálózatok és a hálózatkutatás lesz. Jelen cikk ennek apropóján járja körül a digitális bölcsészet kérdéskörét.

Az Élet és Irodalom május végi lapszáma egyszerre kínálja meg olvasóit izgalmas reflexiókkal és könyvismertetőkkel, az élet szokatlan pillanatait jelenetező versekkel és elgondolkodtató, a változás önmegfigyeléseit rögzítő, a betegség és az időkezelés kérdésköreit feszegető prózai alkotásokkal.

Hogyan kerülhet összefüggésbe az irodalmi kánonformálás és a nemzeti identitás? Milyen esélyekkel jutnak és jutottak szerephez a női írók a folyóiratokban és a könyvkiadásban? Hogyan befolyásolhatja ez pályakezdésüket, vagy írói pályájuk további alakulását? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel pénteken a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum közös szervezésében lezajlott 2021. március 26-ai online konferencián.