A klasszikussá vált történetek legalapvetőbb tulajdonsága, hogy mindig újabb és újabb kérdéseket képesek feltenni, több irányba ki tudják nyitni a perspektívát, így is folyamatos nyugtalanságban és kíváncsiságban tartva befogadóikat. Aligha találnánk bárkit, aki Mary Shelley prominens horrortörténetét, a Frankensteint ne ismerné. A művéből Nick Dear készített színpadi adaptációt, melyet Keresztes Tamás rendezésében a Budapest Bábszínház tűzött repertoárjára.

Bakos Gyöngyi fontos dolgok elhallgatásával és az emberi emlékezés kreatív természetével csűri-csavarja névtelen főhősnőjének történetét. Számos helyet bejárunk elég tág időintervallumban, és mégis azt látjuk, hogy az eseménytelenség, a rácsodálkozás hiánya és az egyszerű tárgyilagosság jellemzi az életét, ami a társas kapcsolataira is rányomja a bélyeget. A Nyolcszáz utca gyalog című (kis)regény játékosan bánik a térrel és idővel egyaránt, ami egy végtelen sétaként reprezentálja a lelki folyamatok kiismerhetetlennek bizonyuló kuszaságát. - Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című regényéről Varga Bianka írt kritikát.

Október 4-én az Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíj 2021-es díjazottjai pár gondolat erejéig bemutatkozhattak és átfogó képet adhattak a jelenleg folyó munkájukról a K11 Művészeti és Kulturális Központ egyik termében. A beszélgetést Simon Márton költő, műfordító moderálta.

A Gyulai Várszínház Erdélyi hetén Az ember tragédiája is megtekinthető volt Silviu Purcărete rendezésében, amire a MITEM-fesztivál keretein belül is lehetőség nyílt. Visky Andrást, az előadás dramaturgját kérdeztük a szöveghez való viszonyulásáról és a dramaturgiai munkáról, amit a rendezővel együtt végeztek, aminek köszönhetően megszülethetett az előadás. 

Az idei Dunafesztet Esterházy Péter emlékének dedikálták a Három Hollóban, ahol számos programmal várták az érdeklődőket szeptember 17-19. között. Több tematikus kiadvány bemutatóján és ahhoz kapcsolódó beszélgetéseken is családias környezetben vehettek részt a Duna-parthoz közeli kávézóban.

A lengyel művészetben kiemelt helyet foglal el a 20. század eseményeinek különböző módon történő feldolgozása. A generációs problémákkal, a családi traumákkal vagy egyéb szörnyűségekkel kényszerülnek szembenézni Elżbieta Chowaniec Gardénia című drámájának szereplői is, de ahogyan a gardéniának, a négy nő temperamentumának sem a legmegfelelőbb éghajlat Kelet-Közép-Európa.

Marta Kwaśnicka a Krew z mlekiem (Vér tejjel) című esszékötetében nem csak klasszikusnak számító szerzők, de Lengyelországban és nálunk is ismeretlen alkotók életének és műveinek bemutatása is sor kerül. Könnyed és barátságos modorában hozza közel olvasójához a mexikói származású polihisztor apácát, sor Juanát és egyik legfontosabb művét, az Isteni Nárciszt, miközben Ovidiust, Petrarcát és a nagy lengyel költőt, Adam Mickiewiczt is érinti. Fontos nőirodalmi, nőtörténeti dokumentum. Sor Juana esszében idézett verseit Szolcsányi Ákos fordította.

Bogusław Schaeffer lengyel polihisztor szinte minden művészeti ágban kipróbálta magát. Méltán híres többek között drámaírói tevékenységéért, amiről az idén novemberben megjelent Színházi kompozíciók című kötet is tanúskodik.

A Maladype Színház majdnem 8 hónap kihagyás után október 10-én újult lendülettel vitte színpadra Witold Gombrowicz Yvonne, a burgundi hercegnő című darabját. A Balázs Zoltán által rendezett előadás sikeresen megfogta a darab esszenciáját és egyszerre újította is azt.