Az új esztendő beköszöntének egyik első kiállítása Závorszky-Simon Márton festőművészé volt. A Vízivárosi Galériában rendezett The trees will burn blackened hands címe sejtette, hogy mit látunk: tűzzel festett képeket.

A geometrikus absztrakció kiváló ismerője és követője Aknay János. Tudja, hogyan lehet pusztán formákkal mágikus hatást kelteni. Ha felkerekedünk, és október végéig ellátogatunk Mágikus geometria című kiállítására, magunk is meggyőződhetünk erről.

A hazai plakátművészet koronázatlan királynője a ‘60-as és ‘70-es években többek között az Illés-együttes lemezborító-tervezőjeként szerzett ismertséget. A tervezőgrafikus nemrég igazán különleges helyen, a szentendrei Vinczemill papírmanufaktúrában állította ki kollázsszerű, konstruktív digitális nyomatait.

Hogy mi sül ki, amikor egy textiltervező és egy ékszertervező művész találkozik és közösen kiállít? Valami egészen különleges: egy nagyméretű installációban összegezett látnivalók: lágy selyemfonalak, kreatív, egyedi ékszerek. A tárlat ötletgazdáival, Földi Kingával és Gera Noémivel beszélgettem pályaindulásról, művészeti stílusukról, a kiállítás koncepciójáról, jövőbeni tervekről.

Habár Fajgerné Dudás Andrea és Horváth Lóczi Judit művészeti stílusa a másikétól különböző két fontos dologban mégis megegyezhetnek. Pályájuk sikeres, mindketten boldog családanyák. Számos kérdésben hasonlóan is gondolkoznak, ugyanazon témák érdeklik őket. Korábbi diskurzusaikból most egy közös kiállítás kerekedett Similar Stories címen a The Space Contemporary Art Gallery and Managementben.

Fürjesi Csaba festőművész, grafikus a kilencvenes évek óta itthoni és külföldi tárlatok rendszeres kiállítója. A Nyíregyházi Főiskola rajz és földrajz szakára járt, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán szerzett újabb diplomát. Alkotásaival 2017 óta nem találkozhatott a hazai közönség, azonban november 3. és december 3. között ismét látható volt The Space Contemporary Art Gallery kiállítóterében. A tárlat kapcsán kérdeztük az általa használt multitípia technikáról, hazai és nemzetközi sikerekről és az általa alapított Ceredi Művésztelepről is.

Egy még épülőfélben lévő kiállítás kulisszatitkaiba nyerhettek betekintést azok az érdeklődők, akik regisztráltak a 678 cult&art február 18–19 közötti eseményére. Az újonnan indult kulturális kezdeményezés két napos túrája több, belső kerületi galériát, köztük az Inda Galériát és Neogrády-Kiss Barnabás itt látható Szemmunka című tárlatát is érintette.

Molnár Judit Lilla ugyan festőművész szakon végzett, munkái viszont különböző képzőművészeti eljárások széles spektrumát ölelik fel a fotóktól kezdve a hímzett munkákon át az installációkig. A magát konceptuális alkotónak valló fiatal tehetség legújabb tárlatán, amely a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Inside Express 2019-es díjának köszönhetően jött létre, installációival játékra „hívja” nézőit.

Életrajzi könyv jelent meg „Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent” címmel a tavaly elhunyt Reigl Juditról, a 20. század egyik jelentős festőjéről. A kötet szerzője, Gát János mély barátságot ápolt a művésszel, tíz éven keresztül havi egy alkalommal meglátogatta a Párizsban, később Marcoussis-ban élő alkotót. Gát János végül kötetbe rendezte Reigl Judit szavait, a beszélgetéseiket illusztrálta is az alkotó. „A rajzolás segít emlékezni, viszont már nem tudok rajzolni”* – mondta Reigl. Így lett a visszaemlékezésekből egy (ön)életrajz, egyben az utolsó műalkotása.  

Kadosa Kiss József többek között festészettel, szobrászattal, grafikával, és hangszerek építésével foglalkozik. Számos egyéni és csoportos, hazai és külföldi kiállítása után ezúttal új tárlattal jelentkezik, alkotói pályájának válogatott munkáit most a Műcsarnok kiállítótermeiben láthatjuk.

Ez a nehéz időszak a művészeket is arra kényszerítette, hogy műtermükbe zárkózzanak. Így van ez a fiatal installáció-művésszel, Koller Margittal is, aki persze otthonában sem pihen: önmagára fókuszálva készül következő munkáira és doktori disszertációjának megvédésére.

Jeles évforduló alkalmából nyílt meg a Tiltottak menedéke: Művészek az Állami Bábszínház műhelyében című kiállítás a budapesti Képzőművészet Egyetem Barcsay termében.