Több mint felolvasóest és kevesebb mint színház – vallják a Valójában senki című est megálmodói. Horváth Florencia verseit Karádi Gergő a zene nyelvére fordította, a közös alkotómunka eredményével pedig bejárják az országot Budapesttől Veszprémen át Pécsig. Fehér Enikő interjúja.

A címben idézett jókívánság nem légből kapott, sőt az idén nyolcvan éves Ladik Katalin életében kifejezetten meghatározó történetet takar. A költő köszöntése valódi ünnep volt, performansszal, kiállítással és könyvbemutatóval. A torta sem maradhatott el október 26-án a Kassák Múzeumban – természetesen képverssel a tetején.

Karacs Andrea Fóliázott szívek című verseskötete az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Prae Kiadó gondozásában. Már a könyvhét első napján elkezdődött a szokásos játék: melyik programot válasszuk, ha már nem tanultuk meg magunkat idejében klónozni? Karacs Andrea Fóliázott szívek című verseskötetének bemutatóján jártunk, a szerzővel Horváth Florencia beszélgetett a Kisprésházban.

Idén is átadták a Hazai Attila Irodalmi Díjat, a díjazott Szabó Marcell.  Az ünnepélyes díjátadás a Nyitott Műhelyben zajlott. A filmvetítést laudáció, beszélgetés, majd felolvasás követte. Ez az, ami egy díjátadóról összefoglalható, lineárisan felfejthető. Viszont a díjátadó ünnepség után többször kellett végiggondolnom, hol is voltam (a Nyitott Műhelyben), és kit is ünnepeltünk (Szabó Marcellt).

Deczki Sarolta A jereváni rádió című kötetét mutatták be február 21-én a Kelet Kávézóban. Szándékos a műfajmegjelölés hiánya, hiszen a könyvben kritikák, tanulmányok és recenziók is olvashatóak, nyomaként az utóbbi évek irodalmi diskurzusainak. A nyomok pedig keresztül-kasul vezetnek a környező országokon, lírán, prózán át, az ügynökirodalomtól kezdve a szlovák irodalmon keresztül a hazai szerzőkig. Ezek alapján igazán érdekes bemutatóra számítottam és nem csalódtam. A szerzővel Visy Beatrix irodalomtörténész beszélgetett.

Idén különleges időcsapdába kerültünk. Habár 2021 van, 2020 szellemként kísért olimpiát, focibajnokságot és irodalmi díjátadót is. Idén ugyanis a Hazai Attila Irodalmi Díjat kétszer is átadták nagy nyilvánosság előtt: egyszer Kiss Tibor Noénak, aki a tavalyi díjazott és Zilahi Annának. A díjat társművészetekben is alkotó szerzőknek adják át, akik újító és kísérletező hangjukkal már felhívták magukra a figyelmet. A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére a Nyitott Műhelyben adott át mindkét díjazottnak egy-egy Hazai Attila-festményt, amelyek tematikájukban illeszkednek az adott szerző munkásságához.

Kutasy Mercédesz műfordító, művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója. Roberto Bolaño több regényének fordítója, 2019-ben jelent meg Párduc márványlapon – Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című esszékötete, amiért Erdődy Edit-díjat kapott. Rá egy évre jelent meg a fordításában Guillermo Cabrera Infante Trükkös tigristrió című kultikus regénye.

Kiss Tibor Noé könyveit cseh, szlovén, lengyel, és német nyelvre is lefordították, 2020-ban itthon Hazai Attila Irodalmi Díjat kapott. Mégsem ezt tartja a legfontosabbnak, hanem az önazonosságot és azt, hogy a műveivel megmozgasson, motiváljon másokat.

Három éve hívtak meg először minket, a Háttérzaj irodalmi kör tagjait a Fekete Zaj zenei fesztiválra, hogy tartsunk felolvasást és workshopot. A kapcsolódási pont adja magát: mi is zaj, ők is zaj, lássuk, mi sül ki belőle. Azóta megtapasztaltuk, mindenhol lehet és érdemes irodalomról beszélgetni, a fesztiválozók nyitottabbak rá, mint elsőre gondoltuk.

Negyven éve, 1980. május 18-án a Koreai Köztársaság Kvangdzsu tartományában felkelés robbant ki. Hogy erről mi magyarok nem is hallottunk, érthető. Az azonban furcsa, hogy maguk a koreaiak sem beszéltek sokáig az akkor történtekről. Han Kang Nemes teremtmények című regénye évtizedes sebeket tép fel, hogy segítsen feldolgozni a traumákat.

Egy tervező, aki megálmodta Horthy, Kádár és Tito feleségének ruháit. Páratlan egyéniség, aki önálló nőként botrányos indulása után felküzdötte magát a „keleti divat diktátora” címig.

November 18-án felavatták a Koreai Kulturális Központ új épületét Budapesten. A 3 milliárd forintos beruházással átépített, 8 ezer négyzetméter összterületű intézet világszinten az ötödik, Európában pedig a legnagyobb koreai kulturális központ. Az új épület nyitásának apropója Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének 30. évfordulója.

2020. július 8-án mutatják be a Szentmargitbányai Kőfejtőben Puccini Turandot című operáját, amit mindössze tizenkilencszer fognak játszani. Az előadásról Bécsben, a Museumsquartier Barokk termében tartottak sajtótájékoztatót. Közreműködnek benne többek között amerikai, dél-koreai és olasz művészek, így egy igazán különleges produkciót tekinthet meg majd a közönség.