Felhasználói adatlap
-- Ádám Zsófia Katalin --
felhasználói adatlapjaÁdám Zsófia Katalin által feltöltött cikkek:
2020. 02. 13.
Kövek. Barkácsolás, gyűjtögetés és Adalbert Stifter
A tárcasorozat pilot száma korunk relevánsnak tartott kulturális tendenciáinak bemutatását egy visszatekintéssel kezdte, a 19. században kialakuló ipari termelés és polgári emancipáció korára egyfajta előképként tekintve. A kézműves esztétika elfeledett, majd újra felértékelt hagyományának dicséretéhez kíván csatlakozni jelen írás is, egy különleges 19. századi szerző, Adalbert Stifter prózapoétikáján keresztül. Stifter az osztrák irodalmi kánon és kulturális öntudat egyik legfontosabb szerzője, akinek szövegeit a legkülönbözőbb elméleti keretben értelmezték az elmúlt évszázad során. Manapság a Stifter-prózának egy, a korábbiaknál sokkal kézzelfoghatóbb vetülete, a dolgokhoz való viszonya került a hivatásos olvasás figyelmének középpontjába. Ezen dolgok közül talán a legérdekesebbek a kövek.
2019. 05. 28.
Pozícióvakság és katasztrófapornó
„Úgy tűnik, két olyan jelenség vált meghatározóvá korszakunkban, amelyek kihívás elé állítják a gondolkodást és mindennapi cselekvéseinket is” – ezzel a megállapítással indul a Huszonegyedik című sorozat, mely a klímaváltozás és a digitalizáció témáit járja körül a filozófia, az irodalom- és a kultúratudomány eszköztárával. Bár a témák valóban aktuálisak, az eszköztár hiányos: nem alkalmas sem a tematizált jelenségek, sem a róla szóló diskurzus társadalmi-gazdasági beágyazottságának leírására. Márpedig nem magától értetődő sem az, hogy közegünk (progresszív tagjai) figyelmének középpontjában ez a két téma áll, sem az a mód, ahogyan ezeket tárgyaljuk. Egyrészt számos olyan jelenség van – a különböző marginalizált csoportok elnyomásától kezdve a lokális háborúkon át a fasizmus európai megerősödéséig –, amely szintén kiemelt státuszt érdemelne, mégsem képezi a hazai kultúra és kultúratudományos diskurzus központi kérdését; másrészt a választott témákról való beszéd szinte teljesen nélkülözi a rendszerszintű és intézményi reflexiót. Erre márpedig szükség lenne, mert a felsorolt problémák nem függetlenek sem az ökoszisztémához való viszonyunktól, sem a kibertérben elfoglalt helyünktől.