Felhasználói adatlap
-- Jedlovszky Krisztina --
felhasználói adatlapjaJedlovszky Krisztina által feltöltött cikkek:
2019. 11. 15.
Avagy hogyan lett Bertha Honoré Palmer az impresszionizmus amerikai pártfogója
A műkedvelő nő mint radikális jelenség. Ez a napjainkra teljességgel idejétmúlt elképzelés volt az, ami a 19. században át tudta formálni az észak-amerikai művészeti ízlést. Hogyan és ki által is történt ez pontosan? Alina Cohen az Artsy-n megjelent cikkében ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni, amikor Bertha Honoré Palmer alakját mutatja be. Hogyan tudott egy nő még jóval a szüfrazsett-mozgalom előtt érvényesülni a művészeti életben, és hogyan sikerült neki Chicagót az impresszionizmus Párizs utáni legfontosabb központjává tennie?
2019. 08. 13.
Hogyan formálta a művészek Párizsról alkotott képét az elektromosság megjelenése?
Párizs – a fények városa. Az elnevezés nem véletlen, hiszen az utcai világítás elengedhetetlenül hozzá tartozik a francia főváros látképéhez. Mi történik azonban, ha ez megváltozik? A 19. század végén, az elektromosság elterjedésével izzólámpák kezdték el felváltani az ikonikussá vált párizsi gázlámpákat. Sarah Dotson az Artsy-n megjelent cikkében mutatja be, milyen hatással volt a közvilágítás változása a korban ott élő művészek Párizs-képére.
2019. 06. 14.
Mire kellene odafigyelnünk az újmédia alkotásainál?
Hogyan gyűjtsünk virtuális valóságokat? – teszi fel a kérdést az Artsy szerzője, Scott Indrisek. Napjaink ugrásszerűen fejlődő technológiái mellett az ehhez hasonló felvetések több mint időszerűek. Egyre nagyobb számú VR (Virtual Reality) alkotás készül, ahogyan a művészek elkezdik kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket. Azonban a művészeti világ még kevéssé képes ezekkel lépést tartani, az egyes darabok eladása és gondozása komoly problémákat vet fel. Indrisek tehát – szakértők bevonásával – a legfontosabb tudnivalókat szedi össze arról, hogyan is kezeljük befogadóként és gyűjtőként a VR-alkotásokat.
2019. 05. 09.
A bibliai Judit mint művészettörténeti ikon
Judit lefejezi Holofernészt, győzedelmeskedik a kezdetben elnyomott, alábecsült nő. Az alábbi történetet azonban a középkor óta számos további jelentéssel is megtöltötték az azt feldolgozó képzőművészek, így téve Juditot a női szépség, az erény és erő kiemelt alakjává. Angelica Frey az Artsy-n megjelent cikkében mutatja be az elmúlt ezer év ábrázolásait, melyekben a bibliai történet politikai és társadalmi erőviszonyok, valamint társadalmi nemi kérdések narratívájaként is szolgál.
2019. 04. 08.
Mit enged meg a társadalom egy mainstream és egy outsider alkotónak?
Miért van az, hogy napjaink kultúrája Edgar Degas-t pellengérre állítja a nőket tárgyiasító festményei miatt, mégis szó nélkül hagyja Morton Bartlett meztelenül fotózott játékbabáit? Mekkora ennek alapján a különbség a mainstream és az outsider művészekkel szemben támasztott normákban? Alina Cohen az Artsy-n megjelent cikkében ezekre és hasonló kérdésekre keres válaszokat.
2019. 02. 24.
Apácák a művészettörténetben
Egy apácazárdával elsőre nem feltétlenül a képzőművészetben történő elmélyedést szokás asszociálni. Azonban ahogy a különböző korokból sorra kerülnek elő az apácák festményei, egyre világosabbá válik, hogy ezek a zárt közösségek tulajdonképpen bölcsőként szolgáltak a korabeli nők művészetben való kiteljesedéséhez. Karen Chernick az Artsy-n megjelent cikkében az apácák szerepét mutatja be a művészettörténetben, a reneszánsztól napjainkig.
2019. 02. 08.
Variációk egy metamorfózisra
Az érzéki vágytól a zsigeri undorig terjednek korunk jelentős képzőművészeti alkotásainak hatásai. A kortárs, többségében női művészek a test és az önkép metamorfózisával teremtik meg ezeket a groteszk műveket, amelyek egyszerre varázsolják el és rémítik meg a befogadót. Tess Thackara az Artsy-n megjelent cikkében az ilyen alkotásokat mutatja be, miközben a női művészeknél megjelenő groteszk tendenciákat is igyekszik értelmezni.