Közel húsz nyelven jelentek meg eddig Bodor Ádám író művei. Itthon Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel is kitüntették. Bár ő maga sosem kereste különösebben a külföldi siker lehetőségeit, azt elismeri, nem szerencsés, ha az író karba tett kézzel várja, hogy könyvét felfedezze a közönség. Visszaadható-e a fordítás során a „próza lelke”? Mit tehet az író, ha könyvének külföldi bemutatóján egyetlen példány sem lelhető fel az eseményen? Kell-e képzés ahhoz, hogy íróvá váljon az ember? A Külföldön Sikeres Magyar Művészek interjú-sorozat legújabb részében Bodor Ádám válaszolt kérdéseinkre.

A járvány és az ebből fakadó új társadalmi jelenségek, a politikai botrányok, a social media alkotta párhuzamos valóságok és mindaz, ahogy ezeket egy adott generáció megéli, ott húzódnak a szövegek hátterében, mintha mi sem lenne természetesebb. Nem emelik ezek a szövegek témájukká azt, amit már mindannyian ununk, hanem olyan organikus részként épülnek be, mint akár a maszk az arcunkon, ha most behunyom a szemem, meg nem mondom, hogy volt-e rajtad maszk vagy sem, amikor legutóbb láttalak. - Zöllner Anna Júlia kritikáját olvashatják A világot szétszerelni című antológiáról.

Kapcsolati hibák minden szinten, és nem csak a wifikapcsolat akadozik, hibásan működik együtt ember és gép, ember és környezete és ember és ember is. Mécs Anna új kötete humoros és groteszk tárcanovellák sorozata, friss és dinamikus szövegek okosgyűrűkről, robotpapokról, okosvibrátorokról, de leginkább emberi kapcsolatokról.

Te hány nyelven élsz? – teszi fel a kérdést az első PesText fesztivál, amely múlt héten egymásba tekeredő Hüdraként hálózta be a várost. A nemzetközi irodalmi fesztivál, célkitűzésének megfelelően, határokat lépett át és hidakat épített kultúrák között, keresve a különböző irodalmak között a hasonlóságot és tolmácsolva a kulturális sokszínűséget.