Cser Kovács Ágnes formabontó családregénnyel tört be a magyar könyvpiacra szépíróként (is). „Az én figuráim sokat bajoskodnak a testükkel, és persze azzal még többet, hogy hogyan is beszéljenek erről, a saját testükről, meg a másikéról” - állítja Ágnes, aki nem hisz a női regényekben, Esterházy-idézetekben beszélget a hétköznapjaiban és Zalatnay Saroltát bömböltet a kocsijában. Cser Kovács Ágnessel Mosza Diána beszélgetett.  

Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg. Ezúttal Osztroluczky Saroltát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük. Kutatási területe a huszadik századi magyar irodalom, kiemelten József Attila költészete és Ottlik Géza novellisztikája.  

Nényei Pál magyartanár, író, az irodalomtanítás hagyományos kereteinek döntögetője. Az irodalom visszavág mesélős, testközelivé tevő irodalmi sorozatának harmadik kötetével a középkori és reneszánsz európai és magyar irodalmat igyekszik befogadhatóbbá tenni olvasóközönsége számára. Nényei Pállal a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával beszélgettem.

Az Iskola a határon, Ottlik Géza vitathatatlanul legjelentősebb műve 1959-ben jelent meg. 60 éve olvassuk, éljük át Bébével, Medvével és Szeredyvel a forró kakaó hiányát a gyomorban, a kitermelődött tejsav és gyanta összetartó erejét és a művészet jelentőségét. A regényt, elsősorban Esterházy nyomán, a posztmodern magyar próza kezdőpontjaként tartjuk számon, több szépírónk pályájának alapszövege, viszonyulási pontja. Ugyanígy recepciótörténetében és kanonizáltságában is óriási hatású mű, a 2009-es Iskola 50-rendezvényeket a 2012-es Ottlik 100 (születésének centenáriuma) követte, ahol az életmű, különösen az Iskola élőbbé és jelenvalóbbá lett a magyar olvasóközönségnek, mint valaha. Ottlik érettségi tétel, Ottlik táptalaj, menedék és haza. Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg. Első válaszolónk Fűzfa Balázs, egyetemi oktató, az irodalmi élménypedagógia jeles képviselője, Ottlik-monográfus, konferenciák és felolvasások szervezője, nélküle más lenne a mai Ottlik-képünk. 

Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.

A lapszámbemutatón szó esett többek között a genette-i hagyomány egyeduralmának felszámolásáról, a nem természetes narratológia fogalmi beágyazottságáról és a posztklasszikus narratológiák szükségességéről a kortárs prózaértelmezésekhez.