Felhasználói adatlap
-- Pikli Natália --
felhasználói adatlapjaGyerekként a könyvekbe, kamaszként a színházba, egyetemistaként Shakespeare-be és a tanításba szerelmesedtem bele. Szerencsés vagyok, mindezekkel máig foglalkozom: régebben mint gimnáziumi magyartanár, most mint egyetemi docens, kutató és időnként mint amatőr rendező különböző diákcsapatokkal.
Pikli Natália által feltöltött cikkek:
2024. 05. 09.
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regénye egyszerre mesei-mágikus és realista: szellemet idéz, több értelemben. Míg igazi kísértetek is megjelennek, ahogy a halott ősök visszajárnak az élőkkel lakomázni és kvaterkázni, a könyv főhősének és családjának története a magyar konokság, az összeszorított foggal való túlélés szellemét idézi meg, hol megértő, Mikszáth Kálmánéhoz hasonló humorral, hol Rideg Sándor-i, az Indul a bakterházból ismerős keresetlen szókimondással. „Lesz majd minden”, tartja a paraszti bölcsesség. Jó is, rossz is. De élni kell. Pikli Natália kritikája.
2024. 04. 19.
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Gáspár Ildikó rendezésében Dosztojevszkij nagyregénye modern színt kap, de nemcsak a színek palettája szegényes (fekete, zöld, fehér): kiürülnek a regény terei, kiürül a világ kívül és belül. A pétervári szegény diák tudatosan elkövetett, filozófiai alapon indokolt bűne, a zálogosnő meggyilkolása és utána a lelkét emésztő bűnhődés a csaknem négyórás, nagyon hosszú előadásban sűrítve kerül a színpadra, de nem csak a sűrítés miatt érezzük azt, hogy a lényegi kérdéseket nézve sok minden elveszik.
2024. 03. 25.
Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza az Örkény Stúdióban
Kincses Réka és alkotótársai nagyon friss hangú, egyszerre szórakoztató és metszően pontos előadásban beszélnek arról, milyenek vagyunk e mai zűrzavaros szabadságban, ahol ugyan szabadon lehet költözni másik országba, de ez nem jelenti azt, hogy saját problémáinktól is megszökhetünk. Tragikomikus jelenetek kérdeznek rá arra, mit jelent a család, a párkapcsolat, az emberi jóérzés egy előítéleteket sulykoló világban, ahol minden összezavarodott, és csak egy biztos: a család összejön, mert, hogy egy másik ikonikus magyar szállóigét idézzünk a Hyppolit, a lakájból: „mi minden körülmények között” együtt karácsonyozunk.
2024. 02. 22.
Istentelen ifjúság a Radnóti Színházban
Nagy Péter István, Sándor Júlia és Hárs Anna készített színpadi változatot Ödön von Horváth prózai műveiből. A fasizálódás árnyékában, az 1930-as évek végén íródott regények világa valóban összecseng sok olyan ijesztő eseménnyel, amit ma látunk magunk körül. Mindez azonban nagyon is modern, multimediális színházi valóság keretein belül jelenik meg, töredékességében is hatásosan közvetítve a problémákat és kérdéseket, melyekre nincs könnyű válasz.
2023. 10. 14.
Lidércek, Shaxpeare, Delírium az Örkény Színházban
Tisztázzuk az elején: ha valaki nem ismeri Shakespeare Szentivánéji álom című drámáját, nem ez az előadás lesz az, amelyikből megtudhatja, miről szól, vagy miért ez az egyik leggyakrabban játszott vígjáték a magyar professzionális és amatőr színpadokon. Nem keretet vagy alapanyagot biztosít itt a Shakespeare-dráma, még csak ugródeszkát sem igazán: csupán egy erős íz a sokféle fűszerrel, énekkel, tánccal, tíz másodpercenként röpködő képi és szövegpoénokkal megszórt Bodó-féle színházi delíriumban, mely leginkább arra a valóságra reflektál, ami itt és most körbevesz bennünket. Nevetünk. Sokat, de az utóíz nem édes.
2023. 04. 23.
Szaturnusz gyűrűje az Örkény Stúdióban
Az Örkény Stúdió parányi színpadán egy lepukkant kamionfülke-szobabelső vasvázszerkezet: mi köze ennek Orpheuszhoz, a feleségét elvesztő híres énekeshez a görög mitológiából? Vagy nagyon sok, vagy szinte semmi. Kárpáti Péter rendezésében és szöveggondozásával a színészek improvizációi alapján készült a Szaturnusz gyűrűje című előadás próbára teszi a nézőt, és megköveteli a nézői értelmezést. Itt minden azon múlik, a néző rá tud-e hangolódni az előadásra, melynek egyik kiindulási pontja az Orpheusz-mítosz.
2023. 03. 01.
Schirach-vitadráma az Örkény Színházban
A színház sok szerepet tud betölteni, de a görögöktől fogva alapvetően társadalmi fórum, egy hely, ahol egy közös élményt osztunk meg másokkal, és együtt gondolkozunk el (vagy sem) az előadás által felvetett kérdésekről. A szabadság helye, ahol arra is szabadsága van az egyénnek, hogy ne gondolkozzon, és kifejezze (vagy ne fejezze ki) tetszését vagy nemtetszését a témával kapcsolatban. Az Örkény Színház kegyes halálról szóló, Isten című előadása nyíltan vállalja fel ezt a társadalmi szerepet, miközben különleges színházi élményt is biztosít a nézőknek.
2023. 02. 04.
Varázslat egy nyáréjszakán a Tháliában
A Thália Színház Székely Csaba új fordításában és Csizmadia Tibor rendezésével állította színpadra Shakespeare legnépszerűbb vígjátékát, a Szentivánéji álmot. Molnár Piroskával Pukk szerepében szórakoztató és kellemes előadás született, mely azonban nem segít a nézőnek abban, hogy megérezze a komikus szituációk mélyén rejlő tragikumot, és nem ösztönöz arra, hogy elgondolkodjunk kicsit a felhőtlen kacagás szüneteiben szerelem és szexualitás sötétebb vonásairól.
2023. 01. 12.
The Black Rider az Örkény Színházban
Mindenkinek vannak álmai és rémálmai. Mindannyiunk közös élménye a Grimm-mesékben megbúvó szelídítetlen vadság, és egyben a tisztaságra, igaz szerelemre, a jóra való áhítozás. Az Örkény Színház csapata ezt álmodja színpadra nekünk egy olyan előadásban, mely egyszerre szórakoztatóan színes-tarka és borzongatóan sötét-taszító. Egy dolog kell csak az előadás teljes élvezetéhez: az a nyitottság, amellyel gyermekkorunk meséit hallgattuk.
2022. 12. 13.
A Leenane szépe a B32 Galéria és Kultúrtérben, Kovács Lehel rendezésében
Martin McDonagh alig 27 évesen robbant be az angol színházi életbe, amikor az úgynevezett Leenane-trilógiájának első darabját, a Leenane szépét bemutatta a kortárs dráma és színház elismert központja, a londoni Royal Court Theatre. Azóta fekete humorú drámái nem bírnak kikopni a színpadról, angol, nemzetközi és magyar előadások, amatőr és profi társulatok egyaránt szívesen és gyakran vesznek elő „egy McDonagh”-t, és rengetegen ismerik népszerű, díjakkal jutalmazott filmjei révén (legutóbbiak a Három óriásplakát Ebbing határában és a nemsokára nálunk is látható Banshees of Inisherin). Mit kezd egy kis budai színház ezzel a népszerűséggel?
2022. 10. 30.
A zseni a Katona Kamrájában
A Katona József Színház már másodszor fordul a kortárs lengyel szerző, Tadeusz Słobodzianek drámáihoz: a holokauszt-tematikájú, nagy sikerrel játszott A mi osztályunk után most a szovjet-orosz diktatúra kapcsán gondolkodhatunk el különböző életlehetőségekről egy élhetetlen, nem túl emberbarát világban. Mit tehet és mit tesz meg egy diktatúrában a művész, az újságíró vagy a hatalom birtokosa és kiszolgálója? A Katona másfél órás egyfelvonásosa nyilván nem adhat teljes képet, de finom jelzésekkel a típuskaraktereken át is jelez korszakokon átnyúló problémákat és megoldási próbálkozásokat. Ami Sztálin dolgozószobájában történik, óhatatlanul eszünkbe idézi napjaink kérdéseit művészetről és hatalomról, behódolásról, kompromisszumokról és kultúrharcról.
2022. 10. 12.
451 Fahrenheit a Radnóti Színházban
Semmi nem változik, mondhatnánk. Ray Bradbury 451 Fahrenheit című, 1950-ben született kisregényét 2015-ben Kárpáti Péter dramatizálta és magyarosította Loránd Imre fordítása alapján, majd 2022-ben Nagy Péter István állította színpadra Sándor Júlia dramaturg és a Radnóti Színház remek színtársulata segítségével. Ebben az egyszerre erősen vizuális és fizikai előadásban az idősíkok és műfajok egymásra csúsznak, de ahelyett, hogy kioltanák egymást, felerősítik a mű mélyén rejlő félelmet: emberek maradunk-e a könyvek, a művészet nélkül?
2022. 06. 21.
Szex.Újra.El. az Örkény Színházban
Schwechtje Mihály különleges és üdítő jelenség a mai magyar kulturális életben, ez már a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod című filmje kapcsán is érződött. Fájdalmas és nehéz társadalmi kérdésekről képes úgy mesélni, hogy a játékosság és a közönségre való állandó kikacsintások mellett sem sikkad el a téma komolysága, és ebben az Örkény Színház sokszínűen tehetséges társulatában remek partnerre talált. A végeredmény pedig egy nem feltétlen tökéletes, de kiválóan élvezhető színházi produkció, a Szex.Újra.El., mely nem marad nyom nélkül.
2022. 06. 12.
A Shakespeare 37 sorozat második évadának záróepizódjai
Magács László és Meister Natália Nóra webszínházi Shakespeare-projektje egészében mindenképpen figyelemre, követésre és elismerésre méltó. Nemcsak egy speciális, új médiumformátumot hoz létre félúton színház és film között, hanem összeköti a jól vagy kevésbé ismert Shakespeare-műveket és a bennük felvetett kérdéseket kortárs szerzőkkel és társadalmi (sokszor hangsúlyozottan magyar) jelenségekkel. Az viszont, hogy az egyes epizódok mennyire sikerülnek, nagyban függ az irodalmi alapanyagtól, azaz az újraíró szerzők ötletes vagy didaktikusabb megközelítésétől.
2022. 05. 10.
Horváth Csaba rendezése Székesfehérváron
A székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata sok mindenre rávehető, és ha Horváth Csaba fizikai színházként képzeli el a Szentivánéji álmot, bátran állnak elébe – az eredmény pedig izgalmas és meglepő, azaz sok új színt tud megmutatni egy olyan drámából, amiről legtöbben úgy gondolják, már mindent tudnak. Nádasdy Ádám fordítása szerencsésen együtt lélegzik mozgással, látvánnyal és gépzenével, hajlékonyan és rugalmasan alkalmazkodik ehhez a nagyon modern környezethez, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a nézők otthon érezzék magukat ebben a furcsa világban.
2022. 04. 04.
Lóvátett lovagok, Tévedések vígjátéka és A vihar a Shakespeare 37 sorozatban
A Shakespeare-vígjátékot szereti a színpad, épp ezért nagyon izgalmas kérdés, hogy Shakespeare 37 sorozat kortársira hangolt webszínházi formájában vajon mennyire tud hatásos maradni, hiszen a komikum zsigeri és azonnali műfaj. A sorozat második évadának vége felé járva elmondhatjuk, hogy a vígjátékok sötétebb színei jobban kirajzolódnak ezekben a feldolgozásokban.
2022. 02. 24.
A Shakespeare 37 Téli-rege átdolgozása és Falstaff-verziója
A Shakespeare/37 második évadának két legfrissebb epizódja egyszerre bizonytalanítja el és erősíti meg a nézőt ezen nem kis vállalkozás érvényességét tekintve. A klasszikus szerző összes darabjának átformálása a modern, kortárs magyar irodalomra és társadalmi környezetre ebben a webszínházi formában egészen különleges és újszerű élményt nyújt – amikor működik. De minden egyes epizódnál megmérettetik, akkor éppen tud-e megírt szöveg, színház és film egyszerre működni, úgy összehangolódni, hogy a végeredmény egységes legyen, és megmaradjon a nézői emlékezetben.
2022. 01. 26.
Othello, János király és Antonius és Kleopátra a Shakespeare/37 sorozat feldolgozásában
A Magács László és Meister Natália Nóra nevével fémjelzett Shakespeare/37 Webszínház második évadának első három epizódja az előző produkciókban már kialakított újszerű adaptációs technikák szellemében született, azonban az alkotók új megoldásokkal is kísérleteznek, melyek nemcsak Shakespeare-t, hanem a minket körülvevő modern világot is új fénytörésben mutatják be. Emellett erőteljesen helyi, magyar színekkel is gazdagítják a palettát.
2021. 12. 09.
A szecsuáni jó ember az Örkény Színházban
Brecht darabja mindig aktuális példázat arról, hogyan maradhat, vagyis inkább nem maradhat senki sem teljesen jó, önzetlen mások iránt. Hiszen az egyetlen jó embert, aki befogadja az isteneket Szecsuánban, annyira kihasználják utána mások, hogy kénytelen rosszá válni – önmaga és születendő kisfia védelmében. Válságok idején viszont mintha még erőteljesebben szólalna meg ez a dráma. Az Örkény Színház-beli előadás Mácsai Pál rendezésében nem direkt utalásokkal, mégis jelentéstelien reflektál a koronavírus-járványtól sújtott világra, amelyben szintén (politikai és tudományos) önzés és önzetlenség, irigység és jóság váltakozik egymással.
2021. 10. 25.
Dramaturgkonferencia Radnai Annamária emlékére
2021. október 15-16-án rendezte meg a Színházi Dramaturgok Céhe a két éve sajnálatosan elhunyt, kiemelkedően fontos dramaturgegyéniség, Radnai Annamária emlékének szentelt szakmai konferenciáját a Katona József Színház előterében, melynek során nemcsak fiatal és tapasztalt dramaturgok osztották meg egymással szakmai tapasztalataikat, kételyeiket és problémáikat, hanem inspiráló párbeszéd alakult ki a színházi és színháztudományi szakma egyéb képviselőivel is. A kétnapos rendezvény címe és témája: A dramaturgia és a dramaturg változó helyzete a 21. században, fő szervezői: Blastik Noémi, Orbán Eszter, Török Tamara, Cseicsner Otília és Szokolai Brigitta voltak (technikai segítőjükkel, Máté Péterrel).
2021. 09. 26.
A Káli holtak a Katona Kamrában
Térey János 2018-ban megjelent regényét szinte azonnal színpadra szerették volna vinni, azonban a világjárvány miatt csak most láthatta a közönség a belőle készült előadást. Dömötör András rendezésében izgalmas, sokszínű, sok irányt és színházi lehetőséget megmutató produkció született, amely a közönséget is egyenrangú útitársként kezeli abban a három és fél órában, melynek során Csáky Alex, a fiatal sztárszínész életét, választásait, sikereit és kudarcait követjük és éljük át. Paródia és húsbavágó dilemmák jól kiegészítik egymást az előadásban, amely egyben tanúsítja a Katona József Színház színészeinek és az őket segítő csapatnak megkérdőjelezhetetlen tehetségét.
2021. 09. 23.
Pintér Béla és a Vérvörös Törtfehér Méregzöld
Ha a Pintér Béla Társulat előadásaira vált jegyet a néző, jól tudja, hogy a szórakoztató felszín mögül mindig nagyon komoly társadalmi, politikai problémák bukkannak elő. A kérdés csupán az, hogy az adott produkció mennyire tudja ezeket a nehéz helyzeteket és dilemmákat időtállóan megmutatni, azaz, hogy az aktuálpolitikai utalások elévülése mennyire veszélyezteti a drámaszöveg időtállóságát. A Vérvörös Törtfehér Méregzöld sokat elmond napjainkról, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy öt-tíz év múlva is ugyanennyire szórakoztató előadást lehet belőle rendezni – bár ez talán nem is probléma.
2021. 08. 17.
Három újabb Shakespeare-dráma a Webszínház előadásában
A rövid, 20-30 perces Shakespeare-adaptációk megírása a Shakespare/37 sorozatában általában egy alapötletre épül: az írónak az elején el kell dönteni, hogy egyfajta zanzát, összegzést ad az adott darabról a jeleneten belül, vagy egy „meg nem írt” jelenettel bővíti az értelmezési lehetőségeket, esetleg az egész darab valamelyik fontos motívumára reflektál mai szemszögből, akár dramatikus eszközökkel, akár közvetlenül. Ezekre az alapformákra láttunk példát a III. Richárd (Gloster Kft.), A velencei kalmár (Szellemidézés...) és a II. Richárd újragondolásaiban. A megírt szöveg és a térbeli-színészi-filmes elgondolás azonban mindig egy előre kiszámíthatatlan dinamikát hoz létre, mely néha szerencsésen, néha kicsit kevésbé meggyőzően simítja össze a sok réteget: az eredeti Shakespeare-drámát, az újraírást és a színházi-filmes megvalósítást.
2021. 07. 22.
Hamlear a Gyulai Várszínházban
Shakespeare-átirat régen volt ennyire vicces, ennyire a miénk és ennyire a helyén. A „Pitymalló Kesely” fantázianevű, sok évtizedes drámaírói együttműködést jelző formáció, azaz Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba drámaírói kettősének köszönhetően született meg a Hamlear, a kortárs magyar Shakespeare-recepció fontos és izgalmas új alkotása, melyet Őze Áron rendezésében a Gyulai Várszínház és a Bartók Kamaraszínház produkciójában mutattak be először, stílszerűen a gyulai várban.
2021. 07. 19.
Ahogy teccik a Gyulai Shakespeare Fesztiválon
Az idei Gyulai Shakespeare Fesztivál színes és változatos programja olyan erősre sikerült Elek Tibornak köszönhetően, hogy „elbírt” egy gyengébb estét is. Az Ahogy teccik – nemtragédia – címet viselő produkció a Pesti Magyar Színiakadémia harminc diákjának előadásában, Szabó Attila szövegével és Halasi Dániel osztályvezető rendezésében fiatalos fesztiválhangulatot ígért, de inkább csak terjengős és kaotikus előadást eredményezett, amelyben mindössze a zenei anyag és egy-egy színpadra állítási ötlet biztosított némi felhőtlen élményt.
2021. 06. 22.
A Webszínház Shakespeare/37 sorozata folytatódik
Mit tud, mit érez egy mai huszonéves itt, Magyarországon? Úgy tűnik, a több mint négyszáz éves Shakespeare-drámák erre a nem könnyű kérdésre is tudnak érvényes válaszokat adni, ha a megfelelő (át)írói és alkotói kézbe kerülnek. A Hamlet, a Titus Andronicus és a Vízkereszt, vagy amit akartok webszínházas verziójában egyrészt a nagyon mai forma mutat jó példát, mely egyszerre filmes és színházas, de főként rövid, azaz könnyebben befogadható a felgyorsult világban. Másrészt a drámai helyzetek és konfliktusok újrafogalmazása a modern nyelvvel sem veszít erejéből, amikor az eredeti dráma lényegi kérdéseire mutat rá, legerősebben a Hamlet-átírásban.
2021. 06. 05.
Lieberman és Álmodj rólam, Demetrius a Shakespeare/37 sorozatban
A Magács László és Meister Natália Nóra együttműködésében születő webszínházi sorozatban Shakespeare talán két legnépszerűbb szerelmi komédiája, a Sok hűhó semmiért és a Szentivánéji álom talált új formát Kemény Zsófi és Balázs Júlia átírásában. Talán nem véletlen, hogy a női szemszög így erősebbé vált. A Lieberman-ban áttételesebben, a Szentivánéji-átiratban egyértelműbben érződik, hogy itt Shakespeare-t nemcsak „lefordítják” mai magyar közegre, hanem a két előadás kifordít, megfordít és „újraráz” nézőpontokat, kérdéseket.
2021. 05. 17.
Tóth Krisztina Denevér című drámája Dicső Dániel rendezésében
Az óvoda, mint minden gyerekneveléssel kapcsolatos intézmény, kicsiben tükrözi a minket körülvevő világot: egy hétköznapi, nem túl jelentős esemény kapcsán éles megvilágításba kerülnek párkapcsolati, családi és társadalmi konfliktusok, online és valós térben ütköző nézőpontok. A Denevér a fontos kérdéseket groteszkbe hajló humorral keveri, képernyő és színház némileg még mindig tisztázatlan határmezsgyéjén.
2021. 04. 29.
A Webszínház Shakespeare/37 sorozatának Ahogy tetszik-átfogalmazása
Néha akkor áll legközelebb egy átdolgozás a kiindulási alapként szolgáló műhöz, ha attól látszólag a legmesszebb rúgja el magát. A Shakespeare-dráma nagyon mai és magyar környezetbe helyezett, Magács László és Meister Natália Nóra által koreografált filmes-színházas átirata valami igazán lényegi elemet őriz meg az eredetiből, és azt bontja ki a rendelkezésére álló rövid időben. Maros András író és a Trip/Webszínház csapata egyszerre tudja így modern és egyben Shakespeare-hez hű módon megfogalmazni, milyen is szerelmesnek, fiatalnak lenni. Egy szóval? Kaotikus.
2021. 04. 19.
Shakespeare/37 a Webszínházban, 1. rész
Magács László és a Webszínház alkotói gárdájának ötlete alapján indult el a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül az a sorozat, amely mind a 37, Shakespeare-hez köthető dráma mai, kortárs és magyar átiratát mutatja be érdekes és újító formai keretek között. A felkért szerzőknek és alkotóknak gúzsba kötve kell tudni táncolni, hiszen Magács szigorú kereteket határozott meg.
2021. 04. 06.
A Szavalóverseny 3. része a Katona K:ortárs-sorozatában
A háromrészes sorozat erős fináléval zárul, mely hatásosan használja fel film, színház, vers és monodráma erősségeit. Az iróniával és komikummal teli, játékosabb monológokat három nagyon erős versmondás ellenpontozza, így nemcsak a „szavalóverseny” zárul méltó módon, hanem a kényszerűen zárt térbe szorult alkotóknak és nézőknek is kinyit a 44 perces előadás egy tágabb gondolati-érzelmi világot, megmutatva színház és költészet legszebb pillanatait.
2021. 03. 29.
A Szavalóverseny 2. része a Katona K:ortárs-sorozatában
A Katona József Színház Szavalóverseny-streamszínházának második része inkább a bevezető képsorokban elhaladó teknősre hajaz, mint a háttérben burleszki sebességgel sürgő-forgó költőre. Folytatódik és továbbra is nagyrészt szórakoztató marad a Tárnoki Márk rendezésében profi módon összefogott, színes alkotócsapat sok ötlete, mégis ott motoszkál a nézőben az a minden trilógiát fenyegető érzés, hogy „az első talán jobb volt.”
2021. 03. 23.
Szavalóverseny a Katona K:ortárs-sorozatában, 1. rész
A Katona József Színház K:ortárs címmel indított webszínházi sorozatának legfrissebb darabja a Háy János által írt és Tárnoki Márk által rendezett filmetűd, amely sikerrel házasítja össze az erre a zárt térre jól illő szöveget a színészi-rendezői erővel és kreatív filmnyelvi megoldásokkal. Igazi csapatmunka során születik így olyan karanténszínházi előadás, mely minden ízében érdekes és élvezetes – még egy laptop képernyőjén keresztül is.
2021. 03. 14.
A STEREO AKT: Ex Katedra című előadása
Boross Martin rendező és alkotótársai több kérdést feltéve indultak a kilencvenes évek magyarországi iskolásainak nyomába: mit jelentett ez a korszak, milyen volt a gyerekkort és kiskamaszkort meghatározó általános iskola a rendszerváltás utáni évtizedben. Színházi szempontból is fontos dilemmákat hangosít ki az előadás: kérdés, mennyiben alakíthatóak át az egyéni emlékek és traumák hatásos színházi formákba, és vajon mit ad ehhez vagy mennyiben csökkenti az erejét egy-egy jelenetnek a streamelt forma.
2020. 10. 28.
Othello a Katona József Színházban
William Shakespeare Othellója tragédia, többek között azért, mert a hétköznapi tömeg, a főhősöket körülvevő velenceiek képtelenek megérteni, mit jelent a szexualitással teljes igaz szerelem, és milyen a hős, ha „Idegen". A mór Othello és a velencei Desdemona házassága botrány, mert különleges, szokatlan, eget-földet legyőző – mégis elbukik, mert a hősszerelmesek is emberből vannak, és nem tudnak egymással jól kommunikálni. És ami még szomorúbb: egy igazán kisszerű alak, Jagó is meg tudja mérgezni a legtisztább érzelmeket. Lehet hősökről, szerelemről a 21. század elején így beszélni? Székely Kriszta rendezése szerint nem. Marad a hideg szexualitás, a kisszerű gonoszkodás, a nejlonfüggöny mögött felsejlő testek.
2020. 08. 24.
A tizennégy karátos autó a Városmajori Szabadtéri Színpadon
„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat." Ez a mondat ismerősen cseng sokaknak, a negyven feletti magyar népesség nagy részének mindenképp, akik az Albatrosz-ponyvák sárga kötetein nőttek fel. Nekik az agyonlapozott Rejtő-könyvek és Korcsmáros Pál Rejtő-képregényei jelentették a szabadság, humor és kaland ritka egyvelegét a rendszerváltás előtt. De az is elmosolyodik, aki még életében nem olvasott „Rejtőt", hiszen a mondat magáért beszél, stilisztikai bravúr. A Rejtő-regények elsősorban nyelvi humorát azonban nem egyszerű színpadra (vagy filmre) vinni. Keresztes Tamás rendezésében azonban megtörténik a csoda: a Budapest Bár és a Várai Artúr grafikus, valamint a remek vizuális- és színészgárda közreműködésével igazi, hamisítatlan Rejtő-élményt kap a néző.
2020. 07. 16.
A Tévedések vígjátéka a gyulai Tószínpadon
A kényszerű víruskarantén utáni első igazi, hús-vér előadás valódi élményt jelentett a színházzal most ismerkedőknek és a rutinos beavatottaknak egyaránt. A Gyulai Várszínház szervezésében, Elek Tibornak köszönhetően William Shakespeare korai darabját, a Tévedések vígjátékát láthatta az élő színházat nagy örömmel fogadó, igen vegyes nézőközönség. A meghívott szociális és egészségügyi dolgozók Shakespeare-rel először találkozó gyerekekkel, kamaszokkal és megszállott színházrajongókkal együtt élvezték a Tószínpadon zajló, egyszerre elgondolkodtató és végtelenül szórakoztató bohózatot.
2020. 07. 04.
Shakespeare Szentivánéji álma a londoni Bridge Theatre előadásában és a National Theatre közvetítésében
A járvány megváltoztatta világunkat, és egyben színházi élményeinket is: újra kell gondolnunk, mire is való a színház, mit tud (és nem tud) egy akármennyire is professzionálisan felvett valamikori előadás átadni mindabból, amit az alkotói el akartak érni, és amit a felvételen láthatóan elvarázsolt közönség átélt. A Bridge Theatre bátor újításokkal és képlékeny, mozgékony színházi térrel gondolta újra Shakespeare egyik legnépszerűbb drámáját – a képernyő előtt ülve mégis inkább hiányérzet és kérdések maradnak a nézőben.
2020. 03. 03.
Sartre A legyek című drámája az Örkény Színház előadásában
Mit jelent nekünk a szabadság, mit jelent a döntés szabadsága? Maradhat-e tisztának egy fiatal ember olyan világban, melyet gyilkosság teremtett, és szülei nemzedékének önkényuralma és bűntudata tart fenn? Hegymegi Máté rendezésében Jean-Paul Sartre filozófiai drámája erős atmoszférájú, színészi, zenei és vizuális elemek egybehangzó és hatásos kompozíciójában beszél mindarról, amit talán csak a színház nyelvén lehet ilyen szépen kibontani.
2020. 02. 26.
FACT a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2020. február 6-9.
Idén már negyedik alkalommal vált a Vas utca és környéke újból pezsgő kulturális centrummá egy februári hosszú hétvégére. A “FACT: Festival, Arts, Cinema, Theatre”, azaz a Színház- és Filmművészeti Egyetemek Nemzetközi Fesztiválja négy nap alatt több hétre elegendő szellemi muníciót kínált az érdeklődő szakmai és szélesebb közönségnek. Színházi előadások, filmvetítések, látványterv- és egyéb kiállítások, „kritikustalálkozók” (Karsai György és Jászay Tamás vezetésével), filmes verseny, nemzetközi workshopok, a menzán közösségi „reggelik” és kreatív kézműves műhelyek versengtek a nézők és résztvevők figyelméért. Az inspiráló események mindegyikén lehetetlen volt részt venni, ez a beszámoló ezért inkább a színházi előadásokra fókuszál.
2020. 01. 06.
Katona József Bánk bánja a Kamrában
Tarnóczi Jakab rendezésében került a Kamra színpadára nemzeti klasszikus drámánk, a Bánk bán. Dicséretre méltó a választás mind a színház, mind a rendező részéről, hiszen a fiatal és újító lendülettel teli színházcsináló nemzedék számára valóban ilyen remek lehetőségeket kell adni. Emellett izgalmas kérdés, hogy a ma huszonévesei mit kezdenek egy több mint kétszáz éves drámával és szöveggel. Az eredmény viszont némileg kétséges: a sok érdekes megoldás, ötletes színreviteli játék nem eredményezett igazán nagy hatású előadást.
2019. 11. 19.
Shakespeare-vendégelőadás Ján Klata rendezésében: Szeget szeggel
A budapesti Katona József Színház „Csekkold 4.0” programjának részeként szerepelt idén a prágai Divadlo pod Palmovkou színház Szeget szeggel előadása. A lengyel rendező, Ján Klata neve nagy várakozásokat ébresztett a főként szakmai nézőközönségben, azonban sajnos az egyéni elképzelés és ötletek nem tudtak igazán jó előadássá összeállni: a Shakespeare-dráma gerincét adó kérdésfelvetés erkölcs és erkölcstelenség összefonódásáról ugyan az előadásban is központi szerepet játszott, de több okból nagyrészt súlytalan maradt.
2019. 11. 10.
Petőfi és Az apostol mint tantermi dráma a k2 Színház előadásában
Képes-e egy 19. századi, a mindenkori hatalom és főként az iskolarendszer által kötelezően piedesztálra állított költő megszólítani 21. századi diákokat? Lehet-e érvényes színházat csinálni egy leharcolt tanteremben, fogékony-e egy mai kamasz másra, mint a musicalek színes-szagos világára? A k2 művészei már nem először bizonyítják be, hogy igen, ez mind lehetséges: Az apostol három színésszel, melegítőben és egy tantermi „üres térben” eljátszva is életre kel, összes kínzó kérdésével együtt.
2019. 11. 04.
Hegymegi Máté Molière-rendezése a Radnóti Színházban
Feridun Zaimoglu, Günter Senkel és Luk Perceval fűzte fel 2007-ben Molière négy drámáját egy fonalra: a szerelem és önzés ellentétpárja egy főszereplő alakján keresztül köti össze az embergyűlölő alakját (Mizantróp) és a vadászt (Don Juan) a második részben megjelenő Tartuffe-fel és a vén zsugori Harpagonnal (A fösvény). A történetet a főszereplő férfi alakja tartja egybe, aki belakja az önzés különböző tereit, míg körülötte kering a többi női és férfi szereplő.
2019. 10. 01.
A Kertész utcai Shaxpeare-mosó az Örkény Színház előadásában
Sokan szeretjük az Örkény Színházat, ahol 2001 óta Mácsai Pál művészeti vezetése alatt jobbnál jobb előadásokat láthatunk, sok rendezőtől, sokféle formában. Ez a színház megtanította közönségét gondolkodni, színházat érteni és élvezni. A Kertész utcai Shaxpeare-mosó viszont mintha pont arra kérné a közönségét, hogy ne gondolkodjon: ebben az őrületben nincs rendszer. Fogadd be, fogadd el, úgy, ahogy van.
2019. 07. 23.
A Sok hűhó semmiért a tbiliszi Ifjúsági Színház előadásában
„Vidám Shakespeare” az idei Gyulai Shakespeare Fesztivál mottója, ezzel a fókusszal válogatott kiválóan Elek Tibor igazgató és a szervezők, így hozva létre különféle magyar és külföldi produkciók és programok színes, tanulságos egyvelegét. A grúz Ifjúsági Színház Sok hűhó semmiért előadása Dimitri Khvtisiashvili rendezésében ennek a célnak megfelelően igazi karneváli, vidám bolondozással szórakoztatta a nézőket.
2019. 05. 16.
Az ukrán Ivan Franko Nemzeti Drámai Színház vendégjátéka a MITEM-en
Shakespeare Coriolanusa nem kellemes ember, a róla szóló tragédia sosem ígér könnyű színházi sikert. Az ukrán nemzeti színház alkotóinak kezében azonban e véres, kegyetlen és – sokszor bizony szövegében is száraz – mű felfénylik, sötét és véres valóságában is költői és filozofikus színeket nyer, igazi katartikus élménnyel ajándékozza meg a nézőt. Egyszerre szól az ókori Rómáról, a mai Ukrajnáról, egyben bármely politikai rendszer és háború embertelenségéről.
2019. 05. 02.
Gorkij-dráma az Örkény Színházban
Makszim Gorkij 1902-ben írta drámáját a társadalom számkivetettjeiről, akik legalul, a mélyben élnek, mégsem érződik sem porosnak, sem idejétmúltnak a mű. Ascher Tamás egyszerre maira és kortalanra hangolt rendezésében, Radnai Annamária friss és pontos fordításában az előadás élő tanúság arról, amit nap mint nap látunk magunk körül, ha van szemünk rá. A mélyben című előadás felmutatja a sokszor láthatatlant: az otthonukat, családjukat, munkájukat, hitüket vesztettek világát, és bennük az emberit: jót, rosszat, igazságot, hazugságot egyaránt.
2019. 04. 03.
Székely Kriszta rendezése a Katona Kamrájában
Csehov e korai darabja olyan, mint Büchner Woyzeckje, egyszerre túl sok és túl kevés, túlburjánzik a szöveg, és valahogy mégsem elég. Olyan, mint az életünk: intenzíven, nagyon él, de nem segít értelmezni önmagát. A Kamrában viszont Radnai Annamária élő és nagyon pontos fordításának köszönhetően, Székely Kriszta rendező és Szabó-Székely Ármin dramaturg kezében egy este alatt A Platonov képes arra, hogy fordítson picit a mi világunkon is – nézzük, és közben ráérzünk arra, hol rontjuk el mi is magunkat, emberi kapcsolatainkat.
2019. 03. 09.
Kerékgyártó István Hurok című műve a Jurányiban
Bagossy László rendezésében a magyar közönség először láthatta e barokk passióba és sokrétűen szórakoztató, helyenként torokszorító színészi játékba csomagolt hatalmi körtáncot, mely röpke kilencven percben szatirikus és egyben megható képet fest a világról, amelyben élünk. Megalázó és megalázott csak helyet cserél, a privát kapcsolatokban az önzés és az emberi közöny győz, a hatalom és pénz bűvkörében pedig az ember vulgáris, taszítóan ízléstelen, kegyetlen, vagy önként rendelődik alá a hatalomnak.
2019. 01. 08.
A Patika az Örkény Színházban
A Mohácsi Testvérek és Kovács Márton közreműködésében megszülető előadások izgalmas, maradandó színházi élményként őrződnek meg a nézők tudatában. Gyakran provokálnak önkritikus gondolkodásra olyan kibeszéletlen társadalmi problémákkal kapcsolatban, mint az előítéletesség, rasszizmus, a traumatikus múlt feldolgozása, de mindig együttérzésre is késztetnek. Szép Ernő Patikájának színrevitelekor most ez utóbbira került a hangsúly: finomabb ecsetkezeléssel, pasztellszínekben, sokhangú muzikalitással bontja ki az Örkény Színház előadása közös, kisemberi élhetetlenségünket, azt, hogy miért is vagyunk képtelenek a boldogságra még akkor is, amikor a nagyvilág épp békén hagy minket.
2019. 01. 03.
Az ügy – avagy a Normális Eljárás a Katona József Színházban
Alekszandr Szuhovo-Kobilin 1862-ben írt szatirikus drámája a kenőpénzért folytatott hivatali aktatologatás természetrajza. Míg a téma örök, hiszen a 19. századi orosz csinovnyik szinte semmiben nem különbözik mai, korrupt utódaitól, a drámai megformálás talán mégsem állja ki olyan jól az idő próbáját. Ennek ellenére Ascher Tamás pontos, átgondolt rendezése, Radnai Annamária kitűnő fordítása és a remek színészi munka együttese elgondolkodtató előadást hozott létre a Katona József Színházban.
2018. 12. 26.
Shakespeare in Changing Cultural Paradigms: kétnapos konferencia Pozsonyban
A Pozsonyi Előadó-művészeti Akadémia Színházi Tanszékén gyűltek össze Shakespeare-kutatók és -fordítók Jana Wild professzor meghívására, hogy egy kétnapos konferencia keretében beszéljenek Shakespeare-ről a mai, változó kulturális rendszerekben. Az előadások a közép-európai Shakespeare-recepcióról festettek sokszínű és izgalmas képet. Főként a színházi Shakespeare-előadások és -fordítások inspiráló megoldásairól, valamint a digitális világ kihívásairól beszélgettek a meghívottak, akik közül Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát ketten-ketten, Ukrajnát egy előadó, Romániát hárman, Magyarországot pedig hatan képviselték.
2018. 11. 03.
Büchner Woyzeckje a Szkénében Hegymegi Máté rendezésében
Georg Büchner töredékekből összeálló, furcsa drámája Hegymegi Máté rendezésében elgondolkodtató egységgé válik. A színészi játék, mozgás és a díszlet egyszerre lecsupaszított és látványában, hatásában maximalista. Mintha Hemingway jéghegy-hasonlata kapna színházi kiteljesülést: amit a néző lát és hall, csak a jéghegy csúcsa, mert az átadott élmény jóval hatalmasabb és telítettebb annál, mint ami szavakkal elmondható. Az emberi kiszolgáltatottság lényegét sejteti meg nézőivel az előadás.
2018. 10. 17.
Beszélgetés Závada Péterrel színházi Shakespeare-átírásokról
A Magyar Shakespeare Bizottság minden évben szervez nyilvános és ingyenes előadásokat, melyeken színházi szakemberek, színművészek, rendezők, fordítók, tanárok, könyvkiadással foglalkozó szakértők, magyar és külföldi Shakespeare-kutatók mesélnek a hozzájuk legközelebb álló témákról, melyeknek egy közös pontja van: Shakespeare. A Bizottság legfőbb célkitűzése, hogy fórumot adjon a Shakespeare-rel kapcsolatos beszélgetéseknek, és ezáltal az oktatás, tudomány, fordítás, a színház- és filmművészet világának résztvevői dialógust folytathassanak egymással, a nagyközönség számára is egyszerre szórakoztató és tanulságos formában.
2018. 10. 02.
Secondhand – szovjetűdők az Örkény Színházban
A történelem sokszólamú, bár többnyire kiemelkedik egy, a vezérszólam, amit tankönyvekbe írnak, hivatalos helyeken és ünnepeken felidéznek, és mindig az éppen uralkodó politikát szolgálja. Szvetlana Alekszijevics, fehérorosz író művei viszont épp az ilyen vezérszólamok ellen dolgoznak: a közelmúlt történelmi traumáit megélő emberekkel készített beszélgetéseiből összeszőtt kötetei átélhető sorsokat mutatnak be, emberekét, akik látták a Szovjetunió összeomlását, az afganisztáni háború és a csernobili katasztrófa tragédiáit. Az Örkény Színház előadása arra vállalkozik, hogy e sok szólamból bő két órában mutasson meg egy reprezentatív összeállítást.
2018. 09. 25.
A velencei kalmár a Színművészetin
Sodró, fiatalos erővel játszani keserű komédiát egyszerre játékosan és véres-komolyan: nem egyszerű vállalás. Zsótér Sándor rendezésében a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színészhallgatói a shakespeare-i vígjáték alakjait és fő helyzeteit idézték meg egy nyárias őszi estén, pimaszul és ötletesen felhasználva talált tereket és tárgyakat, új színekben mutatva fel a jól ismert drámai konfliktusokat a Vas utcára nyíló menza kinti és benti helyszínein.
2018. 07. 09.
Dalok a földszintről az Ódry Színpadon
Tessék definiálni a következőket: szerelem, hűség, árulás, vágy, barátság, család, magány. Lehet? Igen is, nem is. Vagy semmitmondó klisékbe botlunk, vagy az irodalom nagy műveit tudjuk felhozni mentségünkre, de igazából csak egy dolgot mondhatunk bizonyossággal: emberként csak ezen viszonyrendszerek közt tudunk létezni. De mégis, pontosan mit jelentenek ezek az érzések? A Színművészeti harmadéves fizikai rendező osztály vizsgaelőadása sem ad egyenes választ, és jól is teszi. Helyette szórakoztatóan és egyben finoman megérezteti a közönséggel, mi minden rejlik e szavak mögött.
2018. 06. 11.
Závada Pál – Mohácsi István – Mohácsi János: Egy piaci nap
A jól működő közösségi emlékezethez szükségesek a rögzített pontok, az emlékhelyek, ahol megfoghatóvá válik a múlt. Lehet ez földrajzi hely, mint Auschwitz, szobor, szöveg, szinte bármi – de mit tegyünk akkor, ha még ez sem adatik meg? Ha olyan jól működik a társadalom immunrendszere, hogy több mint fél évszázadra elfed dolgokat, mintha meg sem történtek volna? Így „felejtődtek el” a második világháború utáni évek zűrzavaros, antiszemita, értetlenséggel és gyáva gyűlölettel teli epizódjai, melyekre nem adhat felmentést sem a német fasizmus, sem a szovjet „felszabadítás” (megszállás). Ezek a mi saját, nyomorúságosan ismerős magyar dolgaink, amiket láthatóvá, megfoghatóvá kell tenni. Fájdalmas és zűrzavaros a múlt, de ha meg sem próbáljuk annak látni, ami valóban volt, nincs esélyünk arra, hogy emberibbé legyünk magunknál. Az Egy piaci napot láttuk a Radnóti Színházban.
2018. 04. 27.
Alkésztisz az Ódry Színpadon
Euripidész első fennmaradt drámája, az Alkésztisz i.e. 438-ból származik, azaz majd 2500 éve íródott, azonban rövidsége ellenére számos ma is megválaszolhatatlan, és épp ezért izgalmas kérdést vet fel a szereplők és a nézők számára. Nagy kockázatot vállal az, aki színre viszi a 21. században.
2018. 03. 28.
A hattyú az Örkény Színházban
Az Örkény Színház Molnár-vígjátéka Polgár Csaba rendezésében mindent idézőjelbe tesz, brechti és színházi-zenei nyelvre fordít. Érdekes módon pont ezáltal válik még molnáribbá: színházzá. A hattyú nem aktuálpolitikai darab, nem az a mese tétje, hogy a társadalmi osztályok között nincs átjárás, hamis nosztalgiák helyett az uralkodó családi Realpolitik dönt most és mindörökké. Inkább mintha arra kapnánk biztatást, hogy a szórakoztató színházi este után gondolkodjunk el az életünk színháziasságán mi, kép-mutatók és szín-játszók színpadon és színpadon túl.
2018. 03. 08.
Andrei Şerban III. Richárd-rendezése a Radnóti Színházban
Andrei Şerban III. Richárd-rendezésének talán legnagyobb erőssége, hogy okos, intelligens és átgondolt, hibátlan színészvezetéssel és kiváló színészi munkával. S talán épp ez a fonákja is: a szív nehezen talál kapaszkodót. Érdeklődve figyeljük, hogyan kavarog és emészti fel előttünk magát ez a végletekig politikus és erkölcstelen „Anglia”, míg eljutunk a gazember jól megérdemelt haláláig - de nem a feloldásig. Országunkat, érzéseinket feladjuk... miért is?
2018. 02. 18.
A celldömölki Soltis Lajos Színház budapesti vendégjátéka
A celldömölki Soltis Lajos Színház februárban mutatta be Budapesten először Shakespeare-komédiáját: az előadás sodró lendülete és átgondolt koncepciója a színház varázsát tudta felmutatni, a társulat minden tagja teljes szívét és tehetségét adta a közös munkához. Bár a színészek és zenészek „kulturális közfoglalkoztatottak”, színháztechnikai munkatársak vagy más civil foglalkozással rendelkeznek a hétköznapokban, Shakespeare mesterembereit felülmúlóan hoztak el nekünk egy olyan előadást, mely eredetiségében és hatásában felülmúl sok kőszínházi professzionális Szentivánéji álmot.