A Stúdió K színházban Závada Péter szövegkönyve alapján Kovács D. Dániel rendezésében látható a kortárs skót szerző, David Greig darabja, a Prudencia Hart különös kivetkezése. Meg tudnám alkotni a legrövidebb valaha írt ajánlót/kritikát, egyetlen mondatban a februárban bemutatott előadásról, íme: „Szerintem az előadás zseniális, mindenkinek látnia kell.” És lehet, hogy erről ennyit kellene írni, és kész. De ez talán nem elég meggyőző, és semmiképpen nem tűnik kellőképpen megalapozottnak, és a bennem lakozó bölcsészlélek is szólásra kényszerít…

Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?

A 2021-es Shakespeare Fesztivál Gyulán rendhagyó módon – és a pandémia árnyékában – csak magyar előadásokat sorakoztatott fel az érdeklődő közönség számára, azokból viszont sokfélét láthattunk, sokféle szinten: komédiát, tragédiát, klasszikusabb és elvontabb darabokat, szöveghű és felforgató átiratot is. Abban is újított a fesztivál, hogy két olyan előadást is meghívott, amelyet színésznek készülő fiatalok készítettek. A rendhagyó Shakespeare-olvasatok közül az egyiket, egy Rómeó és Júlia-feldolgozást a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának (MATE Kaposvári Campus) III. éves Kéri-Uray osztálya adta elő Vidnyánszky Attila rendezésében.

Shakespeare Vízkereszjtében minden megvan, ami egy remek komédiához kell: hajótörött ikrek, akik elveszítik egymást, fiúnak álcázott lány, szerelem, intrika, bohóc, helyzetkomikum, részeg tréfálkozás, kalamajka, kigabalyítás, és házasságok a legvégén. De ahhoz is minden megvan, hogy tragédiát láthassunk bele: bosszú, félreértés, énkeresés, tudatvesztés, bölcs és melankolikus bolond, megalázott kívülálló és megcsalt szerelmesek. December elején mutatta be Budapesten a Szkéné Színház Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című darabját, a kissé átalakított Amit akartok (Vízkereszt) címen, Tarnóczi Jakab rendezésében, Nádasdy Ádám fordításában.

A Macbeth a hatalomvágy darabja. A korona hajszolása majd görcsös megtartani akarása a mozgatórugója a címszereplő minden tettének. De a vágyat a koronára néhány szó szüli meg Macbethben, egy homályos jóslat ismeretlen, titokzatos erőktől; és egy asszony, Lady Macbeth táplálja, növeszti tetté. Az Örkény Színház Stúdiójában mutatták be William Shakespeare Macbeth című darabját, Gáspár Ildikó rendezésében, Szabó Lőrinc, Szász Károly és Kállay Géza fordításának felhasználásával.

A budapesti Nemzeti Színház Kiss Csaba rendezésében mutatta be az Othellót. Az előadást hirdető plakáton Othello (Horváth Lajos Ottó) fekete bal kezébe temetett fehér arccal mered ránk – ami sejteti, hogy a darab a rassz, a bőrszín és a másság szülte feszültségeket, a bennünk rejlő és körülöttünk megnyilvánuló jó és rossz küzdelmét állandóan szem előtt akarja majd tartani, amelyeket Shakespeare darabja zseniálisan feszeget és tol el a végső határig.

Váratlanul elhunyt a magyarországi Shakespeare-kutatás és nyelvfilozófia nagy alakja, Kállay Géza professzor. Két hálás tanítványa keresi a (nem)búcsú szavait.