bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Nagy Gabriella Ágnes --

felhasználói adatlapja

Nagy Gabriella Ágnes által feltöltött cikkek:

A kincsvadászat olyan érzés, mint a szabadság
A kincsvadászat olyan érzés, mint a szabadság
Katya Balen regényéről
Amellett hogy egy vadonban élő kislány városba költözését beszéli el, Katya Balen regénye, az Október, Október a történetmesélésről szól; ezt mi sem bizonyítja jobban, mit az, hogy a mese és a történet szó számtalanszor szerepel benne. Ezen túlmenően a regény beszél arról, hogyan találjuk meg, építjük föl a szimbólumokat a nagyon is földi természetű használati tárgyak és hús-vér emberek esetében.
A történet vígan bugivugizik
A történet vígan bugivugizik
André Ferenc Bújócskaverseny című verses meséjéről
André Ferenc a Látó című folyóirat szerkesztője, erdélyi költő, több folyóiratban jelentek meg versei, 2018-ban egy önálló kötetet is publikált Szótagadó címen. Idén március végén került ki a nyomdából a Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című legújabb kötete a Jelenkor Kiadó gondozásában. A Koinónia kiadónál 2020-ban megjelent Bújócskaverseny című verses meseregényben a koronavírus miatt kialakult karanténállapotot verselte meg.
A kék a remény színe
A kék a remény színe
Simonyi Cecília kiállításmegnyitóval egybekötött könyvbemutatója
A Noé bárkája című kötet – Lampion Könyvek – kiállításmegnyitóval egybekötött bemutatójára március 4-én Budakeszin került sor a Punktum Galéria és Műhely Alapítvány falai között. Az eseményt egy gyerekeknek szóló kézműves foglalkozás követte, a teremben pedig az illusztrációs anyagból készült kiállítás várta az érdeklődőket. Simonyi Cecíliát ezúttal szerző-illusztrátorként üdvözölhettük, hiszen mind a képi anyag, mind a szöveg az ő munkáját dicséri.
Vágygépezet a vásznon
Vágygépezet a vásznon
Tomek Ducki: Életvonal
A vonal nem egyszerűen a címben bukkan föl, hanem meghatározó vizuális elemként szerepel a lengyel-magyar származású Tomek Ducki 2006-ban, a MOME-n készített diplomafilmjében. Az Életvonal számos nemzetközi díjat kapott, és elindította rendezőjét a nemzetközi karrier felé.
Nátha-mesék
Nátha-mesék
Tüdő Gyuszi, Fikkelstein úr és a többiek – nátha- és influenzamesék Rabelais-től a koronavírusig
Fontos elkülöníteni a gyerekbetegségek diszkurzivitását a felnőttet érintő komoly betegségek művészeti, irodalmi megjelenítésétől. Ezekben ugyanis a „betegség létmetafora”, „a fenyegetettség, a kiszolgáltatottság, magára utaltság helyzeteként ábrázolják,” írja Bartal Mária. A gyerekkötetekben az akut betegségnek nincsen tudatmódosító hatása, sem az időérzékelés megváltozása nem jellemző, a betegség nem válik identifikációs eszközzé, hiszen a gyereket egy egyszerűbb akut nyavalya jellemzően nem billenti ki jelentősen hétköznapi tudatából vagy identitásából.
Radikális sorsfordulat az élettörténetben
Radikális sorsfordulat az élettörténetben
Serge Bloch - Davide Cali: Moi, j’attends / I Can’t Wait / Alig várom
Serge Bloch második magyarul kiadott könyvének megjelenése apropóján a Műcsarnok rendezett kiállítást. A Scolar Kiadónál, Biblia címmel megjelent, Frédéric Boyer-val közösen jegyzett illusztrált könyvhöz tartozó animációs filmek bemutatásával egyidejűleg Bloch a Műcsarnok oszlopait és két falszakaszát is illusztrálta. A Biblia nagyméretű és impozáns kötete az Ószövetségből 35 történetet dolgoz föl, az ebből készült animációs filmek közül jelenleg kilenc látható a Műcsarnokban (A teremtés, Bábel, Káin és Ábel, A kert, Ábrahám és Sára, Noé, Jerikó, Jónás, Ábrahám és Izsák). Ezekből kettő speciális, installatív animációs formában nézhető meg. A Biblia azonban „csak” egyike azoknak a meghatározó munkáknak, amelyek Serge Bloch nevéhez fűződnek.
Színfalak mögött, átjárókban
Színfalak mögött, átjárókban
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
„Én ezt (a dobozt) a börtönben láttam utoljára, és őszintén szólva, nem is emlékszem rá.” (Geréb Ágnes)  
A népmesékről, avagy miért félünk a farkastól
A népmesékről, avagy miért félünk a farkastól
Jung szerint nem jó úgy gondolkodni, hogy a pszichoterapeutának valamilyen módszere vagy technikája van – nem, a módszer ő maga, állítja Orvoslás és pszichoterápia című írásában. A mesélő sem valamilyen módszer szerint mesél, hanem a mesélés ő maga; hiszen nem csak a mese mint történet vagy nyelv van hatással a hallgatóra, hanem maga a mesélő személye, előadásmódja, stílusa is kiadja azt a felületet, amellyel kapcsolódik a hallgatósághoz.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés