A 2008-as, 2009-es rasszista indíttatású romagyilkosságokat korábban már több film is feldolgozta. Fliegauf Benedek Csak a szél című, dokumentarista-realista jegyeket felmutató játékfilmje, illetve Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című dokumentumfilmje után a Genezis a lokális tragédiát egy globális üzenetté formálja át.

A Cannes-ban több elismerés között a zsűri nagydíját és FIPRESCI-díjat is bezsebelő 120 dobbanás percenként méltán nyerte el a bírák tetszését. Robin Campillo harmadik nagyjátékfilmje meghökkentő őszinteséggel, hol szórakoztató, hol pedig megrendítő módon beszél egy olyan témáról, amelyet számos tévképzet és előítélet övez, és amelyről sokszor még ma sem szívesen beszélünk.

Steven Soderbergh legújabb heist-filmje a nyári szezonhoz illő könnyed, szórakoztató hangnemben, mégis érzékenyen mutatja be mind a szegényebb rétegek, mind a függetlenfilmesek kiszolgáltatottságát, marginalizálódását. Noha a Logan Lucky nem ér fel a rendező legjobban sikerült alkotásaihoz, őszinte és közvetlen hangnemével az elmúlt hónapok egyik legjobb filmjét üdvözölhetjük benne.

Ole Bornedal korábban már számos zsánerben, így a thrillerben (Éjjeliőr a hullaházban), a történelmi filmben (1864) és a horrorban (Démoni doboz) is kipróbálta magát, jelen alkotásával a bűnügy filmek és a fekete komédiák felé kacsingat, sajnos csekély sikerrel.

A belga származású Bouli Lanners munkássága a hazai közönség számára jóformán teljesen ismeretlen, jóllehet már negyedik nagyjátékfilmjét rendezte meg, színészként pedig számos kisebb-nagyobb alkotásban feltűnt az elmúlt huszonöt év során (Rozsda és csont, Hosszú jegyesség, Asterix az olimpián). A Jézus, mobil, fejvadászok – melynek írója, rendezője és főszereplője egyben – azon túl, hogy kellemes moziélmény, azért is lehet számunkra érdekes, mert Lanners a magyar mozikban ezzel a művével debütál.