Felhasználói adatlap
-- Kovács Rita --
felhasználói adatlapjaKovács Rita portfólióját ide kattintva éred el.
Kovács Rita által feltöltött cikkek:
2020. 05. 01.
Milbacher Róbert: Léleknyavalyák – avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről; Magvető kiadó, 2018
Milbacher Róbert azt szeretné az olvasóval elhitetni, hogy második publikált regénye, a Léleknyavalyák, talált mű, nem a saját tollából származik. Erre hívja fel az olvasó figyelmét a fülszöveg és maga a regény utószava is, melyben a szerző azt hangsúlyozza, hogy az olvasó egy irodalomtörténeti kísérlet résztvevője volt. Ezek szerint a Léleknyavalyák a Kisfaludy Társaság 1867-ben kiírt pályázatára született, jó húsz évvel az első Sherlock Holmes-regények előtt. A pályázat – Milbacher szerint – részben az 1866-ban született Bűn és bűnhődés sikerét vette alapul, amikor a korban még nem elterjedt műfaj, a krimi, vagyis akkori megfogalmazás szerint „bűnregény”, írására buzdított.
2018. 08. 02.
Elena Ferrante: Nő a sötétben; Ford.: Balkó Ágnes, Park Könyvkiadó, 2018. 175 oldal, 3490 Ft
Nyár van, mindenki fürdik. A Balatonban, a tengerben, a folyóban vagy medencében. Az is, aki a szabadság érzésére, függetlenségre vágyik, és az is, aki a fürdés állandó (rituális) ismétlésével szeretné magát a megszokás biztonságába ringatni. Együtt fürödnek, akik még jobban akarnak egymáshoz kötődni, és fürdenek, akik elválásra, magányra vágynak. A rejtélyes olasz sikerszerző, Elena Ferrante Nő a sötétben című regényének narrátora mindkettőt szeretné: a szoros összetartozást és az erős, mindenkitől független női létet is. Nagy dilemma.
2018. 06. 03.
Interjú Mészöly Ágnessel, a 2018-as Könyvhétre megjelenő könyve, a Rókabérc, haláltúra című krimi kapcsán
A Rókabérc, haláltúra című krimi szereplői, egykori gimnáziumi osztálytársak évente egyszer szerveznek egy hétvégi kirándulást. A regény eseményei a huszonnyolcadik ilyen háromnapos kiruccanás alatt – egy Borsod megyei, térerő nélküli, világtól elzárt erdőben – peregnek. A krimi első felében, körülbelül az első két gyilkosságig mind a szereplők, mind pedig az olvasók számára a legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e valaki gyilkos/bűnös ilyen „meghitt” közegben a gyerekkori barátok, szerelmek közül.
2018. 05. 09.
Anna - Változatok székely asszonysorsra. A Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum időszaki kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban
Az Anna című kiállítás a történelmi Magyarország történetének egy szeletét ismerteti meg a látogatóval. A múzeum honlapján azt olvashatjuk, hogy a kiállítás a néprajztudománynak „azt a hagyományát követi, amely a kis ember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi”.
2018. 04. 14.
Kemény Zsófi: Rabok tovább; Jelenkor, 2017. 278 oldal, 3299 Ft
Nem hiszem, hogy a fiatalok (tizen-, huszonévesek) csak bandáznak, felületesek, egyik buliból a másikba, egyik helyszínről a másikra lézengenek, isznak, dohányoznak, füveznek és csak a balhét keresik. Azt sem, hogy fogalmuk sincs róla, milyen az igazi szerelem, csupán hangzatos és nagyzoló Facebook-posztok irányítják érzelmeiket. Mindezt akkor sem hiszem el, ha pont egy huszonéves írónő akarja ezt nekem, menőnek tűnő regényében bebizonyítani.
2018. 03. 28.
Tompa Andrea: Omerta; Hallgatások könyve. Jelenkor Kiadó, 2017. 624 oldal.
Az Omerta stílusbravúr. A Kali könyvével induló nagyregény az ötvenes évekbeli Kolozsvár és környéke életébe vezeti be az olvasót. Az első fejezetben Szabó Ződ Mesés Kali regéli el páratlan, szemléletes és ízes nyelven történetét: hogy menekül el egy negyvenes parasztasszony az őt bántalmazó, despota férjtől, kerül egy rendkívüli rózsanemesítő szolgálatába, majd pedig hogy éli meg kettejük különös kapcsolatát. A többi három fejezet ugyanennek a helynek és időszaknak a történetét mutatja be több szemszögből, más- más narrátorral: Vilmosnak, a rózsanemesítőnek, fiatal szeretőjének, Annuskának, és Annuska testvérének, a kommunisták által üldözött apácának, Eleonórának a hangján.
2018. 03. 23.
Te jössz? Kiállítás a társasjátékokról a Kiscelli Múzeumban
Minden olyan kiállítás üdvözlendő, ahol a látogatókat a kiállított tárgyak használatára is ösztönzik. A komplex tanulást, megismerést és szórakozást lehetővé tévő kiállítási projekt megvalósítására pedig a Kiscelli Múzeum többedszer tesz kísérletet, sikeresen. A Te jössz? Kiállítás a társasjátékokról című kiállításban – mint egy társasjátékban – különböző életeket próbálhatunk ki, ahol egy alternatív, és a valódi, „kézzel fogható valóság” közötti játéktérben találjuk magunkat.
2018. 02. 19.
Varró Dániel: Mi lett hova?. Rácz Nóra illusztrációival. Jelenkor, 2016. 110 oldal, 2999 Ft.
Nem mindig jut eszébe az embernek (még annak sem, aki eleve tudja), hogy a versolvasás az élvezet egy formája. Varró Dani legutóbbi kötete, a Mi lett hova?, amely címével is Kosztolányit idézi, tesz róla, hogy ezt ne felejtsük el. Felfoghatjuk ezt a kötetet egy instant költészeti kalauznak is, melyből Villon, Balassi, József Attila, Petőfi (és még sorolhatnánk, ki mindenki) gondolatai, ritmusai, szóképei tükröződnek vissza.
2017. 12. 21.
Bojár Iván András – Darabos György: Nagy Pécs Könyv. Ivon Kiadó, 2017. 444 oldal, 22000 Ft.
A Nagy Káli Könyv után, a Nagy Pécs Könyv olvasása közben is ugyanaz az érzés fogott el: mintha minden lapozás után kincsre lelnék. A vadászás izgalma. Mint amikor olyan piacra megy ki az ember, ahol tudja, csak az ő szorgalmán, jó szemén és hatodik érzékén múlik, hogy egy értékes tárgyra bukkanjon. A Nagy Pécs Könyv szerzője és egyben szerkesztője, Bojár Iván és a könyv fotósa Darabos György, úgy vezetnek be minket a város titokzatos világába, hogy elhisszük nekik, ez a világ a mi személyes kincsünk, saját „felfedezésünk” lesz. Ám, amíg a Nagy Káli fókuszában a Káli táj és az építészet szerepelt hangsúlyozottan, addig a Nagy Pécsben csodálnivaló, sokoldalú emberek portréi játsszák a főszerepet.
2017. 12. 19.
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk. Magvető, 2016. 287 oldal, 3490 Ft.
„A tudat folyamatos áramlása nem létezik. (…) Szigetek, tanúemlékek lappanganak a tudatban. Gyerekkorból, szülővidékekről, olvasmányból, a múlt, a félmúlt, közelmúlt érzéki benyomásaiból. Hívásra várnak. Csak a líra tudja őket megszólítani.” Ezeket olvashatjuk Szilasi László legújabb könyvében, Babits Mihály gondolataiként. Az Amíg másokkal voltunk, ha felvesszük az előbbi okfejtés fonalát, akár líraként is olvasható. Hiszen Szilasi László, a próza álarca alatt, a magyar irodalom három nagy alakjának, Babitsnak, Jókainak és Bessenyei Györgynek a gondolatait, asszociációit, emlékeit próbálja rekonstruálni.
2017. 12. 19.
Bojár Iván András – Darabos György: Nagy Káli Könyv. Ivon Kiadó, 2015. 467 oldal.
Évek óta két nagy vágyam volt: beköltözni (vagyis bebírni, ahogy a vidéken mondják) a Balaton-felvidékre, és időnként betekinteni sok-sok ember otthonába, megnézni, milyen tárgyakkal veszik magukat körül, kik ők és hogyan élnek. Az előbbi tervemet folyamatosan építettem, tudtam, körülbelül mikor lesz végre megvalósítható, az utóbbin minek gondolkoztam volna, hisz lehetetlen bekopogni, és beengedtetve lenni minden olyan házba, ami felhívja magára a figyelmemet, elbeszélgetni minden olyan emberrel, akivel megsejthetők a közös kapcsolódási pontok. Ám egy szép napon kezembe akadt a Nagy Káli Könyv, és sokkal több csodát tárt fel, mint azt bölcselmem álmodni volt képes.
2017. 12. 07.
Elena Ferrante: Amikor elhagytak. Fordította: Balkó Ágnes. Park Könyvkiadó, 2017. 198 oldal, 3490 Ft.
Az Amikor elhagytak című Elena Ferrante-regényt olvassuk, minden további nélkül elhinnénk, naplót, és nem egy alaposan megtervezett sikerregényt tartunk a kezünkben. Az elbeszélő és főszereplő Olga, egy 38 éves, kétgyerekes családanya, akit férje egy húszéves lányért otthagy. A szakítás utáni pár hónap intenzív lelki történéseit leírva Ferrante a párkapcsolatok, egyáltalán az élet legégetőbb problémáira kérdez rá. Teheti ezt, mert elbeszélője a „falig”, a legmélyebb kétségbeesésig elmegy.
2017. 12. 06.
Laura Lindstedt: Oneiron; Fantázia a halál utáni percekről. Fordította: Panka Zsóka. Scolar Kiadó, 2016. 461 oldal, 3950 Ft
A halál utáni „életről”, létezésről fantáziáló történetek (filmek, regények, festmények, tudományos vagy vallásos értekezések) szinte mindenkit beszippantanak. Akkor is, ha ezek nagyon sokszor – a megfelelő tapasztalat, tudás vagy (vallás esetében) élő hit hiányában – nevetségesnek, banálisnak, hiteltelennek tűnnek, vagy ugyanazt ismétlik, amit ebben a témában már nagyon sokszor, sokféle formában láttunk, hallottunk. Épp ezért én is kicsit félve (bár leplezetlen kíváncsisággal) vettem a kezembe az 1976-ban született finn írónő, Laura Lindstedt Finlandia-díjas regényét, az Oneiront.
2017. 11. 22.
Viva Arte Viva - 57. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé
A sokadik Velencei Biennálét látogatva az a benyomásom, hogy a legtöbb ember a Giardini-ben található pavilonokra, az egyes országok projektjeire kíváncsi. Ám pont itt találkozhatunk a legkevesebb meglepetéssel vagy látványossággal, ha összehasonlítjuk őket az Arsenale vagy akár a külső helyszínek kiállításaival. Kellemes meglepetés azért a Giardini-ben is érhet olykor: engem a velencei pavilon kápráztatott el, akárcsak két évvel ezelőtt, de megkülönböztetett figyelmet érdemel számomra idén a japán, az orosz, a francia, a Nagy-Britanniának otthont adó és a magyar pavilon is.
2017. 11. 20.
Personal Structures – Open Borders
A Velencei Biennálé egyik legnagyobb szabású kísérő kiállítása minden évben a Personal Structures – Open Borders (Személyes Struktúrák – Nyitott Határok) címet viseli, és két helyszínen, a Mora Palotában, és a Rialtóhoz közel eső Bembo Palotában kerül megrendezésre a világ több mint ötven országából származó alkotások részvételével. Ahogy azt a cím is elárulja, a kiállításban egyaránt fontos az egyes művészek személyes víziója a világról, ugyanakkor egyszerre egyfajta, a határokon túl-, illetve előremutató, reményekkel teli, közös, összetartásra törekvő és egymás műveire reflektáló koncepció megvalósítása is.
2017. 06. 13.
Budapesti kultúrtörténeti séták III. Gellérthegy. Fekete Sas Kiadó, 2017, szerkesztette Saly Noémi
Talán igényes és érdekes útikönyvet a legnehezebb találni. Olyan írásokat egy városról vagy városrészről, melyek egyrészt izgalmas történeteket tartalmaznak, feltárják előttem az egykor ott lakók számunkra titokzatos világát, ugyanakkor sok és értékes információt, leírást nyújtanak az épületekről, műemlékekről, utcákról. A Budapesti kultúrtörténeti séták sorozat harmadik kötete, a Gellérthegy, ilyen.
2017. 06. 13.
Magyar építészet. A szépítő bizottmánytól napjainkig. Kossuth Kiadó, 2017., 343 oldal, 7900 Ft
Egészen biztos, hogy lassabban és nyitottabb szemmel kellene járnunk, például Budapesten is, ahol általában csak rohanni szoktunk. Én időnként megállok egy-egy épület előtt, kitekerem a nyakam, és megcsodálom a díszítéseit, erkélyeit vagy épp az egyszerűségét. Rájövök, hogy ezt sem láttam még sosem, és ki tudja, másnap megint mi ötlik a szemembe.
2017. 06. 12.
Interjú Németh Gáborral
Németh Gábort kérdeztük az irodalmi nyelv újjászületésének lehetőségéről, arról, hogyan, milyen szövegekből állt össze új könyve, az Ez nem munka, mulatságos nevű figurájáról, a Privátról, és arról, miért kell, illetve hogyan lehet beszélni és írni a halálról.
2017. 06. 12.
Beszélgetés a Szívlapát – kortárs versek középiskolásoknak című antológiáról (Tilos az Á)
Arról beszélgetett Vörösmarty Mihály tekintélyt parancsoló szobra mellett érett és fiatal költő, szerkesztő, irodalomkritikus és gimnazista, hogy miért is olvassunk, hogyan és miért szeretjük meg a verseket, hogyan állt össze a Szívlapát című antológia, és miért volt nagyszerű ötlet összerakni egy ilyet.
2017. 06. 12.
Havasréti József: Nem csak egy kaland című regényéről beszélget Szegő Jánossal. Margó Fesztivál, június 11.
Szegő János a Nem csak egy kaland kapcsán anatomisztikus magányról beszél: izgalmas, hogy mennyi csoportosulást találhatunk a regényben, mégis mindenki milyen egyedül van. Szaszkó, aki az egyik leglényegesebb figura, teljes izolációban éli mindennapjait. Az ő életét egy trafikban vásárolt David Bowie képeslap változtatja meg.
2017. 06. 11.
A világ leggonoszabb meséi – interaktív zenés könyvbemutató. Június 10.
Lackfi táncol, swingel, és forog is hozzá, a jókedv rettenetesen ragad. A szépségről mesélnek Ijjassal, picit a Szörnyetegről is, megtudom, hogy a Szörnyeteg szíve hatalmasra nőhet, ha a Szépség csodaszépeket mond neki, és ez mennyire veszélyes.
2017. 06. 09.
Molnár T. Eszter: Szabadesés című krimijének bemutatója; Werk Stílus és Kommunikációs Akadémia, június 8.
Lássuk be, szeretjük, ha egy beszélgetés valamelyik résztvevőjéről kiderül, hogy valamit nem tud. Feltámad bennünk a segítőkészség, a csapatszellem, és vele együtt szeretnénk felfedezni az ismeretlent, vagy, ha mi birtokában vagyunk az adott tudásnak, rögtön átadni azt számára is. Molnár T. Eszter Szabadesés című krimijének bemutatóján kiderült, hogy a beszélgetés vezetője és egyben a könyv kiadója, Balogh Endre nem tudta, hogy a regény ötlete egy valóban megtörtént sztorin alapul.
2017. 06. 09.
Závada Pál ünnepélyes könyvheti megnyitója. Június 8., Vörösmarty tér
A 88. Ünnepi Könyvhét az Esterházy Péterre való, két perces, dzsessz-szólóval kísért megemlékezéssel kezdődött, emléket állítva annak, hogy tavaly még ő beszélt ez alkalomból a Vörösmarty téren.
2017. 06. 06.
A 88. Ünnepi Könyvhét sajtótájékoztatója. Június 6., Aranytíz Kultúrház
A 88. Könyvhét legjellemzőbb vonásának Tarján Tamás azt tartotta, hogy a jó értelemben vett olvasmányirodalom uralja a placcot. A legtöbb regény válságtudatról árulkodik, a szerzők ezt a diszharmóniát kísérlik meg feloldani. Szó van ezekben a könyvekben apokalipszisről, halálról, rasszizmusról, tudat módosult állapotokról, misztikumról, okkultizmusról.
2017. 05. 04.
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm. Park kiadó, 2016. Fordította: Matolcsi Balázs
Izgalmas kérdést feszeget a titokzatos olasz szerző, Elena Ferrante a Nápolyi regények első kötetében: miből táplálkozik a tehetség, és vajon jól ítéljük-e meg önmagunkat, amikor a másikban – pusztán a „szomszéd fűje zöldebb” elv alapján – többet látunk? A kérdést boncolgatva egy gyerekkori lánybarátság ritkán ábrázolt mélységeibe tekinthetünk bele.
2017. 04. 24.
A nagy történelmi vallások művészete és világképe. Beszélgetés a visegrádi országok vendégeivel. Április 23.
A beszélgetés moderátora, Michal Havran író, vendégeivel arra a kérdésre próbálta meg körüljárni a választ, hogy vajon Közép – Európában mi ma a vallásnak a társadalomban betöltött szerepe, mennyire fonódik össze a vallás a politikával.
2017. 04. 24.
Létezik-e férfiköltészet? Beszélgetés Turi Tímea vezetésével. Április 23.
Turi Tímea, Tóth-Czifra Júlia és Borsik Miklós beszélgetéséből érdekes dolgok derültek ki: igenis létezik férfiköltészet. Egy nő, férfiak verseit olvasva megsejtheti, hogyan érzékeli az erősebbik nem a testét, és talán azt is, hogyan tud elárvulni.
2017. 04. 22.
Petr Stancík Múmiamalom című misztikus-gasztro-pornográf thrillerének bemutatója. Április 22.
A rendkívül szórakoztatónak ígérkező, igen vegyes műfajú (misztikus-gasztro-pornográf thriller) regény, a Múmiamalom nemcsak az, aminek látszik. A testi élvezeteket szellemi kalandozások egészítik ki. Annak ellenére jelenkori, hogy 1866-ban játszódik.
2017. 04. 22.
Szabó Gábor: Jelenlét nyomokban című Hazai Attila-monográfiájának bemutatása. Április 22.
Berta Ádám azzal indította a monográfiáról szóló beszélgetést, hogy a korábbi Hazai szövegek recenziói esetében a szöveg általában lecsúszott a tárgyról. Szabó Gábor monográfiája nem ilyen: megragadja a Hazai szövegekben feszülő kettősséget, vagyis rámutat azokra a metszéspontokra, átjárókra az írásaiban, melyek a Semmi és a Valami között helyezkednek el.
2017. 04. 22.
Visegrádi irodalmi rezidensek. Angol nyelvű beszélgetés. Április 21.
Mit jelent visegrádi rezidensnek lenni? Hogy inspirálhatják egymás munkáját cseh-lengyel-szlovák-magyar szerzők? Hogy születhet meg szinte egyszerre négy nyelven egy Közép- Európai témájú regény?
2017. 04. 20.
Orhan Pamuk Budapesten
Amikor egy külföldi írót meghívnak Budapestre, szinte mindig azt a kérdést teszik fel neki először, hogy ugye nem most jár először városunkban. Különösen fontos kérdés ez Orhan Pamuk esetében, hisz regényeiben szülővárosa, Isztambul és a metropolisz mikrovilágainak megjelenítése központi szereppel bír.
2017. 03. 31.
10 éves a prae.hu; Centauri est a Kelet Kávézóban; március 28.
A prae.hu tízéves születésnapját ünneplő rendezvénysorozat első részében Centauri, a „rejtőzködő” szerző csodálatos világába léphettünk be. Bár nem fotózhattuk őt, de megtudtuk, hogy miféle robbanásból született, hol kezdődik és ér véget álnevének a határa, miért bánt el regényeiben az anyákkal, és hogyan kell kincset találni, célba érni.
2017. 03. 18.
Jaume Cabré: Én vétkem; A regények regénye. Libri, 2015. 684 oldal
Ki gondolná, hogy egy a 18. században készült, csillagászati összegeket érő, tökéletes hangzású hegedű köré hétszáz éves történelmet lehet építeni? Ki gondolná, hogy ez a hangszer nemcsak szépséget hozhat az emberek életébe? Ki tudja elválasztani, és el lehet-e választani a művészetet a gonosztól? Nem. Viszont Jaume Cabré katalán írótól (is) megtudjuk, ezen kérdésekből – akárcsak a hegedű a 14. századi Julia szerzetes teteméből – könyv születhet .
2017. 03. 02.
Fegyverem az atombomba ellen egy fűszál. Tancredi. Retrospektív kiállítás
Tancredi Parmeggiani az 1945 utáni olasz absztrakt festészet egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Rövid életében igen sok stílusban alkotott, az új impulzusokat azonnal saját „képére” formálta, továbbgondolta. Retrospektív kiállítása kapcsán számos festménye az alkotások születésének helyszínére, a Peggy Guggenheim Gyűjteménybe került vissza.
2017. 02. 24.
Vihardagály – Antológia a modern iraki kurd költészetből; Könyvbemutató a Magyar Tudományos Akadémián, 2017. február 21.
A Vihardagály című kurd költészeti antológia megjelenésének a hírére felkapjuk a fejünket. Talán, mert a kurd kultúráról eddig még keveset tudtunk, és kíváncsiak vagyunk ennek a távoli, számunkra egzotikus népnek a gondolkodásmódjára, a szavakhoz, a képekhez való viszonyukhoz. És kíváncsiak vagyunk talán arra is, hogy egy ennyire hányattatott sorsú nemzet történelmi viszontagságai hogy jelennek meg a költészetben, vagy, hogy hasonlóan szeretnek-e a kurdok, mint mi, Európában.
2017. 01. 22.
Storie dell’impressionismo (Az impresszionizmus történetei)
Monet le akarja festeni a mozdonyfüstbe burkolózott Saint-Lazare pályaudvart, ezért kiharcolja, hogy – a forgalmat megbénítva – órákra lezárják azt. Cézanne pedig kijelenti, hogy egy almával fogja Párizst megdöbbenteni, és csendéleteivel elindítja a művészetet a kubizmus, a huszadik század áramlatai felé. Az impresszionista festészetnek szentelt kiállítások tömegeket vonzanak, Van Gogh, Monet, Renoir festményeinek reprodukciói a legeldugottabb vidéki házak faláról is visszaköszönnek. Miért?
2016. 11. 15.
Hidas Judit: Seb; krízisregény. Kalligram, 2016. 251 oldal, 2990 Ft
Mintha Shakespeare színházában járnánk, Hidas Judit Seb című regényében a mai magyar társadalom szinte minden rétege képviselteti magát. A szereplők élete összefonódik, találkozásaik mentén finoman megrajzolt, szuggesztív képek rajzolódnak ki. Az író – bár alaposan és sok oldalról láttatja a figurákat – szeretettel nyúl hozzájuk. A bűntől és a bűntett elkövetésétől végül megmenti őket. Így nem is tereli el az olvasó figyelmét a sok kis apró, pillanatnyi tragédiáról.
2016. 11. 03.
I Nabis, Gauguin e la pittura italiana d’avanguardia (A Nabis, Gauguin és az olasz avantgárd festészet)
A Nabis, vagyis a „Próféták” festészete két világ határán mozgott. Elutasították a természethű vagy impresszionista ábrázolást, inkább a lélek mélyére néztek. Különösen fontos volt számukra a „dekoratív” festészet, hittek a szépség világot megjavító erejében. Az olasz avantgárd festészetre gyakorolt hatásukkal foglalkozó kiállítás – jó néhány műalkotásával – a modern képzőművészet kulcskérdéseire világít rá.
2016. 10. 29.
Tudós kezek – A Giorgio Cini Alapítvány miniatúra-remekművei
Pár nappal ezelőtt száznál is több középkori kódexekből származó miniatúrát láthattam testközelből. Az élmény gyökeresen átalakította a középkorról, a reneszánszról – és egyáltalán a festészetről – eddig kialakított képemet. Mivel – technikai okokból – igen ritkán szerveznek ilyen jellegű kiállítást, az élmény egyedülálló volt. A velencei Szent György-szigeten ráadásul még sokkal több meglepetés várt. Ha nem is egy sárkány, de valami ahhoz hasonló.
2016. 10. 05.
Németh Gábor: Egy mormota nyara. Kalligram, 2016. 204 oldal, 3490 Ft.
Egyik nap azon gondolkoztam, vajon miért érzem azt, hogy egy facebookra kiposztolt szelfi születését, hátterében tenger nyaldosta sziklákkal, végső soron ugyanolyan (intellektuális) elemi erő mozgatja, mint egy jelentősnek megítélt műalkotásét. A választ Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve feletti sokadik elmélkedés adta meg.
2016. 10. 03.
500 éves Az eszeveszett Orlando – Mit látott Ariosto, amikor becsukta a szemét?
A reneszánszkori Itália területén Firenzében és Ferrarában volt a legélénkebb udvari élet. Ez utóbbiban született az egyik legnagyobb olasz irodalmi remekmű, Az eszeveszett Orlando. A rímekbe szedett lovagregényben – humanista és antik hagyományoknak megfelelően – mindenki valamely vágy rabja, bolondja. A most 500 éves mű köré Ferrarában egy impozáns kiállítást szerveztek: a világ legnagyobb múzeumaiból kölcsönöztek festményeket, fegyvereket, dísztárgyakat, könyveket, kódexeket.
2016. 09. 24.
Újra felfedezett remekművek a Vittorio Cini-gyűjteményből
Vittorio Cini a huszadik század egyik legnagyobb olasz műgyűjtője volt. Néha megdöbbentő, jelentős műalkotásokkal vette magát körbe, melyek közül sok darab a gróf halála óta először került újra vissza a róla elnevezett velencei palotának a falára, így most elsőképp láthatja őket a nagyközönség.
2016. 07. 21.
Somlai Tibor – Székely Péter: Fent és lent; Pest-budai lépcsőházak 1835-1945. Corvina, 2014. 287 oldal, 9900 Ft.
Ha épp külföldön vagyok, és Pestre gondolok, a lépcsőházak jutnak eszembe. A végtelen magas emeleteket mászom meg, természetesen sietek valakihez, vagy a falhoz lapulva araszolok a körfolyosón. Nem vagyok se kint, se bent. De mindig úgy érzem, történni fog valami nagyon fontos. Székely Péter és Somlai Tibor csodás, budapesti lépcsőházakról szóló albumát, a Fent és lentet épp ezért nagy izgalommal akartam birtokba venni.
2016. 05. 30.
Dragomán György: Oroszlánkórus; Novellák. Magvető, 2015. 247 oldal, 3490 Ft
A zene, a művészeti ágak között, pár szempontból előnyös helyzetben van. Bárki számára könnyen hozzáférhető, és mindenki foglalkozik vele – énekel, játszik valamilyen hangszeren, vagy egyszerűen csak hallgatja. Szinte az összes élethelyzetünkbe bekúszik, a kapcsolatainknak aláfestést, de gyakran akár irányt is ad. Ezért is ötletes Dragomán György új könyvének a címe, az Oroszlánkórus. És, mivel a novellák közös témája a legkülönfélébb helyeken felhangzó, különböző stílusú zene, a kötet darabjai ezért is mutatnak olyannyira változatos arcot.
2016. 05. 11.
Interjú a Splendor-Ékszer személyi ékszertervezőivel
Budakeszin egy nem mindennapi ötvösműhelyre, a Splendorra bukkantunk. A tulajdonos házaspár, Nagy Dániel és Nagyné Ráski Orsolya az ékszerkészítést újból művészeti szintre emelte, emlékeztetve ezzel a reneszánsz korában kezdődő hagyományra. De ők inkább a jövő- és a megrendelők számára terveznek. Egy medálban például egy héttagú család történetét és jelenét tudják elmesélni. A titokról kérdeztük őket – más szóval, a Nagy Szépségről –, aminek az ötvenöt nemzetközi díjat és a folyton megújuló ötleteket köszönhetik.
2016. 04. 16.
Aldo Manuzio – Il rinascimento di Venezia (Aldo Manuzio – A velencei reneszánsz)
A velencei Accademiában most a reneszánsz kor egy különösen érdekes személyiségének, Aldo Manuzionak szenteltek kiállítást. A Rómából érkezett humanistának köszönhetően a tengerre épült város a 16. század elején a nyomtatás egyik központjává vált. Manuzio könyvei nemcsak különösen kifinomult designnal rendelkeztek, de filológiailag is nagy gonddal lettek elkészítve. Az ő tevékenységének köszönhetően a korabeli képzőművészetben is meglepő, új elemek bukkantak fel.
2016. 03. 21.
Darvasi László: Isten. Haza. Csal; novellák. Magvető, 2015. 259 oldal, 3290 Ft
Darvasi László novelláinak olvasása közben úgy érezzük, mintha középkori festmények között járnánk, ahol a témák ismétlődnek, és az egyes képek állandó párbeszédben állnak egymással, mert közös történetekre, hitre, szenvedélyre épülnek. Darvasi is azt kutatja, mely árnyalatok helyezik ezeket a történeteket új megvilágításba, milyen részlet vagy tárgy mond róluk a legtöbbet. Új, három részre osztott novelláskötete úgy nyílik ki előttünk, mintha a magyar vidék szárnyasoltára lenne.
2016. 03. 16.
La coscienza del vero – Capolavori dell’Ottocento (Az igaz tudata – 19. századi remekművek), Rovereto
Hogy viszonyulunk ma a realista festészethez? Van, aki szerint ez az igazi művészet, hisz egy precízen megfestett tájkép – ha az remekmű – szinte már boldoggá tesz, egy lelket is visszatükröző, valósághű portré pedig halhatatlansággal ruházza fel modelljét. A fotózás megszületésével – eleinte úgy tűnt – a művészetnek már nincs szüksége a „valódi” bemutatására. A La coscienza del vero (Az igaz tudata) című kiállítás most viszont új szemszögből értékeli át a 19. század második felében kialakult stílusirányzatot.
2016. 03. 07.
Al primo sguardo (Első tekintetre)
Az „első” egy varázsszó. Számon tartjuk az első szerelmet, az első munkahelyet, az első publikációt. Száz évvel ezelőtt enélkül a szó nélkül nem volt házasság, örökösödés. A rovigói Palazzo Roverella jóvoltából most az első tekintetre vagy pillantásra is koncentrálhatunk, ezt sugallja a címe annak a négyszáz évnyi képzőművészetet felölelő, mintegy kétszáz jelentős alkotást bemutató olaszországi kiállításnak, melynek darabjait korábban sosem csodálhatta meg a nagyérdemű.
2016. 03. 03.
Kalapos Éva Veronika: Arccal a hóban. FISZ-könyvek, 2014 101 oldal, 1600 Ft
A FISZ Könyvek sorozatában megjelent kötet három egyfelvonásos drámát tartalmaz. Az első egy irodalmi művekben és filmekben egyre gyakrabban tárgyalt témáról, a fiatalok egymás közötti bántalmazásáról szól. A másodikban egy alkoholista férj / mostohaapa teszi tönkre a családját, a harmadik, egyben monodráma elbeszélőjét a saját magával szemben támasztott elvárások kergetik öngyilkosságba. Hogy lehet ennyi tragédiába humort is csempészni? A kulcsot Szabolcsban és Kalapos Évában keressük.
2016. 02. 25.
Janne Teller: Minden - novellák
A Minden című novelláskötet legtöbb elbeszélője, szereplője gyerek vagy fiatal, akik kiélezett, sarkított helyzetből szólnak hozzánk, ahol a tét: élet vagy halál. Egy gyerek nézőpontjából persze – aki egy helyzetben, vagy mondatban, a gonoszság illetve a jóság legapróbb csíráját is megérzi – a világból szinte minden jelentőséggel bír. Janne Teller ebből a mindenből nyolcat sűrített most egy könyvbe. A legutolsó novella pedig rávilágít az első hétre, illetve magának az írásnak a mibenlétére is.
2016. 01. 31.
El Greco in Italia, metamorfosi di un genio (El Greco Olaszországban / Egy zseni átváltozásai)
El Greco hatalmas képei, nyúlánk, hús-vér szentjei, kékesszürke, finomkezű, formás keblű Magdolnája előtt sokszor megálltam a budapesti Szépművészetiben. Úgy is mondhatnám, találkoztam velük. Sehogy sem illeszkedtek régi, spanyol környezetükbe. Akkor még nem gondoltam, hogy a krétai származású festőnek egyszer majd meglátom a még görög szigeten festett ikonjait, és eszembe juthat róluk a mindent feltáró Fény, melyet önmagában lehetetlen ábrázolni. Az ikonfestők, akik megértették ezt a Fényt, tudták, hogy azt csak úgy tehetik láthatóvá a világ számára is, ha megmutatják, ahogy a test válaszol rá, ahogy a(z isteni) szerelem, az „amor” változik/nyújtózik érte.
2016. 01. 25.
Cserna-Szabó András: Sömmi. Magvető, 2015, 205 oldal, 2990 Ft
Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Rózsa Sándor, szinte mindenki tudná a választ: a híres betyár. Arra a kérdésre pedig, hogy jó vagy rossz ember volt-e ez a „Sándor bácsi”, valószínű, hogy a válaszok a jó irányába billennének. Ám 2015-ben, Cserna-Szabó András tollából (Veszelka Imre, vak koldus elbeszélése nyomán) fény derült az igazságra: Rózsa Sándor magával az ördöggel kötött paktumot. És akkor ez még sömmi. A könyv lapjain titkos, szegedi receptekre, finomkodást nem tűrő, fülledt erotikára és kegyetlen, véres jelenetekre számíthatunk.
2016. 01. 13.
Patrick Modiano: Nászút. Tarandus Kiadó, 2015, 166 oldal, 2490 Ft, fordította Gulyás Adrienn
Modiano Nászútjának hangulatteremtő ereje van. Igaz, hogy a Nobel-díjas író csak pár ecsetvonással rajzolja fel a történetet és rengeteg részletet elhallgat, de az olvasó előtt kirajzolódik egyfajta Casablancára emlékeztető világ: a melankóliára pont az ad okot, hogy nem ott és annak a bőrében vagyunk, ahol lenni szeretnénk, és talán nem is azzal az emberrel, akivel, úgy gondoljuk, lennünk kellene. Értjük is az utolsó bekezdés gondolatát – hisz előbb vagy utóbb talán minden ember találkozik ezzel az „üresség-érzéssel”.
2016. 01. 08.
Stefano Benni : Margherita Dolcevita. Scolar kiadó, 2015, 252 oldal, fordította Nádor Zsófia
Ferenc pápa karácsonyi beszédében azt hangsúlyozta: merjünk örülni. Az olasz író, Stefano Benni irodalmi munkássága is felépíthető lenne e gondolat köré. Benni második magyar nyelven megjelent regénye, a Margherita Dolcevita is a világot és az emberi életet teljesebbé tevő fantáziát, illetve annak szülöttjeit, a szépséget és a vidámságot, a humort élteti, a tömegeket elbutító filmsorozatokkal, a csak unalmat szülő kényszeres vásárlással és főként a fegyverkezéssel és következményével, a kétségbeeséssel szemben.
2016. 01. 05.
De Chirico Ferrarában – Metafizika és avantgárd
Giorgio de Chirico különös alakja a huszadik századi festészetnek. 1915-ben Párizsból, a művészet fellegvárából egy olasz kisvárosba, Ferrarába költözött, és itt, az általa megálmodott metafizikus festészet jegyében kezdett alkotni, mely a futurizmus mellett az avantgárd mozgalmak legfontosabb olaszországi irányzata lett. Most pedig, száz évvel a megalkotásuk után újra Ferrarában láthatunk mintegy hetven, 1915 és 1918 között keletkezett festményt.
2015. 11. 18.
All the World’s Future (Az egész világ jövője)
Sok vészjósló műsort láthattunk és tudományos cikket olvastunk arról, hogy mi lesz a bolygónkkal húsz, ötven, száz év múlva. Hová vezet az egyre nagyobb környezetszennyezés, és hová juttatnak minket az egyes országok közti politikai, vallási ellentétek. Velence azt mondta, nézzünk bele a gömbbe. Ám, a nagyszabású vállalkozásra kevés eredeti megoldás született az egyes országok pavilonjaiban.
2015. 11. 02.
The Great Game (A nagy játszma)
Az idei Nemzetközi Képzőművészeti Velencei Biennále egyik legsokoldalúbb és meglepőbb pavilonjában Irán állít ki. A 2000 négyzetméteres, egykor hajószerelő műhelynek használt épületet 15 év után nyitották meg, hogy benne az 1935-ig Perzsia néven működő ország – a biennálét tekintve – eddigi legnagyobb, legtöbb művészt felsorakoztató, legsokoldalúbb kiállítását mutathassák be.
2015. 11. 02.
Az 56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále kísérő kiállításai
Mintegy ötven kiállítást tekinthetünk meg Velence különböző pontjain, az 56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále szervezésében. Némelyek egy bizonyos téma vagy művészeti csoportosulás köré rendeződtek, de vannak egy-egy adott ország művészetét bemutató tárlatok is. Templomokban, csodás palotákban, sóraktárban és egy volt szerzetesrend falai közt jártunk.
2015. 10. 30.
Personal Structures (Személyes struktúrák)
Mi köze egy kétszáz éves, kézzel festett fésűnek Erószhoz? Hogyan válhatunk a változás által halhatatlanokká? Megtudhatjuk a Palazzo Morában, az 56. Velencei Képzőművészeti Biennále egyik kísérő kiállításán, ahol pályakezdő vagy már világhírű művészeket kértek fel, hogy három fogalom, az idő, a tér és a létezés kérdéseinek körüljárásával készítsenek alkotásokat.
2015. 10. 27.
Frontiers Reimagined (Újraképzelt határok)
Nemrég nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Grimani palota, a Santa Maria Formosa templom mögött, a Szent Márk tér közelében. Második emeletének (piano nobile) egy részén rendezték be az 56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále egyik kísérő kiállítását, a Frontiers Reimagined (Újraképzelt határok) című tárlatot, melyen a 25 országból érkezett 44 világhírű alkotó egyfajta egyetemes gondolkodást, határokon túl mutató kultúrát hivatott képviselni.
2015. 10. 26.
The Dialogue of Fire (A tűz párbeszéde)
Az 56. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennále kísérő tárlataként a 16. századi Tiepolo Passi palotában egészen különös ötvözetét találjuk meg réginek és újnak, üvegnek és kerámiának, funkcionálisnak és fikciónak. Felhívták rá ugyan a figyelmemet, hogy egy kiállítás nézője vagyok, de el tudtam volna képzelni, hogy a tárgyak közé költözöm, a palazzóba, hogy visszatér a csodás Belle Epoque, amikor a morzsalapáttól a cipőkanálig, a bútorokról nem is beszélve, műtárgyakkal voltak körülvéve a szerencsésebbek.
2015. 07. 08.
SELF: Self Portraits
A Cannareggio nyugodt, turistáktól és bazároktól távoli negyedében sétálgattunk, amikor a csatorna túloldalán, egy nyitott ajtón keresztül megláttunk egy festményt. Muszáj volt átjutnunk a vízen, bekanyarodni a sikátorokba, hogy felfedezzük a Venice Art House eldugott bejáratát, benne egy, a szelfiről szóló kiállítást, és egy különösen tehetséges, német, brazil, holland, kínai származású fiatal festőt, Fiona Ai Bubble-t, akinek a neve mind kínai, mind pedig japán nyelven annyit jelent: szerelem.
2015. 05. 28.
A tűzrózsa. Picasso és Gaudí Barcelónája (1888–1909)
A ferrarai Palazzo dei Diamanti nem csontig lerágott témáknak szokott otthont adni, ha kiállítás megrendezéséről van szó. Az éppen aktuális a Tűzrózsa címet viseli. Barcelonát hívták így a 20. század elején, ami egyrészt a perzselő politikai és szociális légkörnek, másrészt azoknak a kulturális, művészeti mozgalmaknak köszönhető, melyek révén a katalán főváros Párizzsal került szoros rokonságba. A kiállított anyag változatossága és harmonikus összeállítása lenyűgöző.
2013. 12. 21.
Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv. Magvető, 2013.
Takács Zsuzsa kapcsán gyakran hallunk a szerző verseire jellemző tragikusságról. Maga a költő is nyilatkozta párszor: néha megijed attól, hogy a költemények világképe az olvasó számára esetleg túl komor, sorai nem szolgálnak vigasszal. Én azonban inkább a szenvedélyt, nem pedig a tragikumot hangsúlyoznám.
2013. 11. 19.
Umerto Eco: A legendás földek és helyek története című könyvének bemutatója
Hogyan sétálhat egy szerző a saját könyvbemutatóján a Parnasszuson vagy a Földi paradicsomban? Miért mutat be csak nagyon kevés szakértő által ismert szövegeket? Hogyan válik egy részben művészettörténeti album egy regényíró életművének szerves részévé? Mindez kiderült a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, Umerto Eco legújabb könyvének a bemutatóján.
2013. 11. 18.
Chagall – Háború és béke között
Chagall képeivel élőben először Nizzában találkoztam. Egy esős, hideg augusztusi délutánon loholtam a térképet bújva, hogy még zárás előtt a múzeumba érjek. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítását ennél most lényegesen egyszerűbb megközelítenünk, hogy az orosz származású, ám élete során főként Párizsban és Dél-Franciaországban alkotó festő fantáziavilágában elmerülhessünk, és újragondoljuk a Szent Iván-éj varázslatát vagy a holtig tartó szerelem kérdését.
2013. 07. 30.
Az Enciklopédikus Palota (55. Velencei Biennále) 2. rész
Dél van. Velencében tetőfokára hág a hőség. Épp ezért elkerülöm a
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
Szent Márk teret, a Riva degli Schiavonit, és látatlanban is megtalálom az utat a Giardini felé, árnyas sikátorokban menekülve. Jobbról a Sóhajok hídja ad támpontot. Legelőször a Corderiebe jutok be, hogy felfedezzem Az Enciklopédikus Palotát, vagyis azt a hatalmas kiállítást, amely a mindenséget hivatott bemutatni művészi eszközökkel a világ minden tájáról idesereglett turistáknak.
2013. 07. 23.
Az Enciklopédikus Palota (55. Velencei Biennále) 1. rész
Az idei Biennále címe: Az Enciklopédikus Palota. A fő- és kísérőkiállítások az Univerzum teljességét próbálták megragadni. A négy központi, belépővel látogatható kiállítótéren kívül szintén izgalmas programokat találhatunk, még akkor is, ha csak céltalanul kóborolunk a sikátorokban. Így fedeztük fel ázsiai művészek munkáit reneszánsz palotákban és barokk templomokban. Vajon ők fogják meghódítani az európai képzőművészeti piacot?
2013. 06. 20.
Interjú Bucsás Györgyivel (2. rész)
Mitől olyan bonyolult, és ugyanakkor miért "dupla" élvezet flamencózni? Van-e, lehet-e Magyaroszágon közönsége? És mi az a duende, vagyis amikor én és a sorsom találkozunk az előadáson, mely utóbbit Györgyiék Flamenco Tablao Budapestnek neveztek el. (Az interjú 1. része itt olvasható.)
2013. 06. 19.
Interjú Bucsás Györgyivel (1.rész)
Péntek este. Sevillanas órát veszek Bucsás Györgyi flamenco-táncostól. A lábmunkához a karmozdulatokat már nem tesszük hozzá a harmadik versszakban, épp elég volt a láb is. Inkább arról beszélgetünk az első magyar nyelven megjelent flamenco-könyv szerzőjével, hogy mitől olyan ez a tánc, mint egy ima. (Az interjú 2. része itt olvasható.)
2013. 04. 20.
Szőcs Géza és Szkárosi Endre beszélgetése Tomaso Kemenyvel
Tomaso Kemenynek hétéves korában el kellett menekülnie Magyarországról. Olaszország egyik legnagyobb költője lett. Szőcs Géza és Szkárosi Endre arról beszélgetett vele, hogy a szíve miért húzott vissza mindig Budapestre, illetve Erdélybe. A két igaz barát és Erdély aranypora könnyeket csalt a most már "mi Tamásunk" szeméből.
2013. 04. 20.
Az olasz költészet kortárs terei – beszélgetés az Online barokk című könyvről (április 19.)
A kortárs olasz költészet roppant sokszínű. Most végre a magyar olvasó is kézbe vehet egy vaskos antológiát, és meggyőződhet erről. Szkárosi Endre, a kötet egyik fordítója és szerkesztője Nanni Balestrinivel, Tomaso Kemennyel és Faragó Dániellel arról beszélgetett, hogy mi a különbség a magyar, az angol illetve az olasz versek között, mely nyelvről nehezebb fordítani, és hogy a kortárs olasz költészet legmarkánsabb képviselői egyre inkább a női alkotók.
2013. 04. 19.
Interjú Stefano Bennivel a Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából
Stefano Benni hazájában, Olaszországban egyike a legnépszerűbb íróknak, könyveiből több filmet is készítettek. A Nemzeti Szálló kávézójában találkozom vele, boldogan nevet, amikor megtudja, olaszul fogok fényt deríteni a Gyorslábú Achille műhelytitkaira. Milyen találkozás kell ahhoz, hogy rádöbbenjünk: akár szerkesztőként, akár íróként vagy csak egyszerű szerelmesként is hatalmas lehetőségek birtokában vagyunk.
2013. 04. 18.
Stefano Benni: Gyorslábú Achille. Scolar kiadó, 2013. Fordította:Nádor Zsófia
Van valahol egy város Padániában. Látszólag olyan, mint bármelyik. Vagyis a hó leesik, de minden szenvedély nélkül, az emberek pedig fejvesztve vásárolnak és tapadnak rá a monitorokra. Ám Stefano Benni, becenevén a "Farkas", Gyorslábú Achille című regényének nem ők a főszereplői, hanem egy álmatlanságban szenvedő, különös szerkesztő, nevezetesen Ulisse, és rejtélyes barátja, Achille, akinek jogában áll mindent őszintén kimondania. A másokról alkotott véleményét vagy akár a legvadabb erotikus álmokat. Talán, mert egy különös kórban szenved, de az is lehet, hogy mert ő maga "Az irodalom", aki nem engedi Ulissét eltéríteni a vágyaitól.
2013. 04. 12.
Tomaso Kemeny: A vízözön mondja. Magyar Műhely Kiadó, 2011, fordította: Szkárosi Endre
A 2013-as Könyvfesztivált az olasz díszvendégség jegyében rendezik, s a fellépők között jelen lesz a most bemutatásra kerülő 2011-es kötet szerzője, Tomaso Kemeny is. A kortárs olasz költészet egyik legjelentősebb alakja magyar anyanyelvű. Feje tetejére fordította a lírát, megkereste, hogy hol születik a szó, és mi van a napsütötte sávon túl. Mindebben pedig talán a magyar irodalom alapos ismerete, és olasz nyelvre való fordítása is segítette.
2011. 05. 03.
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Veritas Fordította: Bíró Júlia Nyitott Könyvműhely, 2010.
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
Egy olasz vallástörténész és egy, a 17. századi zenetörténet szakértőjének szó szerinti házasságából született a Veritas, egy hétkötetes történelmi krimisorozat harmadik része. A tíz nap alatt lezajlódó gyilkosságok felderítése valójában csak álca: mögötte a 18. század eleji Bécs történelmét, szokásait, ételeit, kávézóit, kocsmáit, betiltott játékait és nőcsábászait ismerhetjük meg egy olasz kéményseprő elbeszéléséből.
2011. 04. 23.
PortfolioPoint – 2011. április 21.
A Fise galériában különös párosítás tanúi lehettünk: Menyhárt Richárd ötvösművész acélból készült, nemesen egyszerű ékszereit Gunics Dóra Falanszter című fotósorozata előtti térben állították ki. A Prestige galériában Klimó Károly „tüzes” képeiről, és magáról az alkotási, illetve befogadási folyamatról hallhattunk igen érdekes tárlatvezetést. A Tűzraktérben Kiskörút című koktéllal, a Szimpla kávézóban hátrányos helyzetű kutyaszerelemmel találkozhattunk.
2011. 04. 21.
PortfolioPoint - 2011. április 20.
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
A PortfolioPoints második napján mintegy 19 kiállítást nyitottak meg. A Három Hét Galériában New York szokatlanul csendes arcát, az If jazz kávézóban Rutkai Bori gyümölcsöktől, virágoktól burjánzó, „forradalmi” képeit láthattuk, melyekhez az énekesnő dalokat is társított. A Vörösmarty moziban egy nem mindennapi alkotói folyamat tanúi lehettünk: Szeivolt Kati a határidőnaplóját, az időt hívta ki szkanderezni, a Sirályban pedig a Kállai testvérek rajzolták meg egymás portréját két és fél perc alatt.
2011. 04. 20.
PortfolioPoints - 2011. április 19.
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
A fiatal kortárs képzőművészet egyik legnagyobb szabású kiállítássorozatát rendezik meg a héten. A fővárosban hatvan, Pécsett pedig több mint tíz kávézóban, moziban, galériában mutatják be alkotásaikat pályakezdő és ismert alkotók. A rendezvényt április 19-én este, Winkler Nóra kulturális újságíró nyitotta meg a Paulay Ede utcában található Loffice irodaházban, ahol az alkotók és rengeteg érdeklődő volt jelen. A PRAE.HU Kulcsi Kovács Rita beszámolóival követi majd az eseményt.
2011. 04. 15.
Farkas Péter: Johanna, Magvető, 2011.
„A szerelem legmélyebb bugyrát csak a hisztérikák érhetik el” – írja netnaplójában Farkas Péter. A mondatról, önkéntelenül is, legújabb regényének, a Johannának a főszereplője jut eszembe. De az asszociációból gyorsan kihátrálok, mert a negyvenhat évig toronyfogságban élő királynő aprólékosan, különös gonddal megfestett viselkedését leegyszerűsítés lenne hisztériának, férjéhez, vagy inkább férje (holt)testéhez való ragaszkodását pedig merészség lenne szerelemnek nevezni. Vagy mégsem?
2011. 03. 11.
Király Levente: Hová menekülsz. L'Harmattan, 2010.
E novelláskötet írójának tollát leginkább egy sebész szikéjéhez hasonlíthatnánk. Szinte halljuk, ahogy a tollhegy felsebzi a papírt. A vágás precíz, a novellákban nincs mellébeszélés, ahogy műtét közben sincs. A mai Magyarország operálásra kész testrészei (tipikus figurái, helyszínei) fekszenek a műtő-, vagy boncasztalon. Aztán, egy lélegzetelállító pillanat után (ami a szike behatolása és a vér kibuggyanása közt telik el) ömleni kezd a meleg nedű, akár egy Buñuel-film rémálmában. És nekünk ez jólesik!
2011. 02. 27.
Karafiáth – Bella: A macskadémon című musicalje
„Ha egy házba macskadémon telepedik, szerelmes lesz a ház asszonyába. Nem tűr meg mást körülötte, fertőz, pusztít, rombol… Egyetlen célja van: egy szerelmes csókot lopni. Akkor aztán elmúlik az átok, a gonosz lélek megnyugodhat végre: szelíd, jótékony háziszellem válik belőle. Addig tombol, míg egyedül maradhat az úrnőjével, hogy az csak őt szolgálja. A tibeti monda szerint a macskadémon elpusztíthatatlan, hacsak…” A Madách Színház musicalpályázatának harmadik helyezettje Karafitáth Orsolya költő és Bella Máté zeneszerző horror vígmusicalje, a Macskadémon lett. Egy rendkívüli felolvasóest keretében, a Tolnay Szalonban mutatták be az előadást.
2011. 02. 18.
Chardin, a csend festője - kiállítás Ferrarában és Madridban
Az 1700-as évek Párizsában járunk. XV. Lajos javában hancúrozik Madame Pompadourral, és nagyon sok más, gyönyörű, fiatal nővel. A festők mitológiai vagy történelmi jeleneteket festenek, illetve – jó pénzért – udvari személyeket, a lehető legmesterkéltebb pózokban. Itáliába mennek kötelező tanulmányútra, mert Hollandia nem dívik a franciák körében. Ekkor tűnik fel a színen meghökkentő csendéleteivel és zsánerképeivel Chardin, aki sutba vágja a francia tradíciókat: napokig rágódik a tárgyak megfelelő elrendezésén, fény és árnyék játékán. Esze ágában sincs elutazni Olaszországba, és úgy fest le egy épp a vadászatból hozott, fellógatott nyulat, hogy Diderotnak is torkán akad a szó.
2010. 07. 09.
Britten-opera Miskolcon
A Lukretia meggyalázása több szempontból is figyelemre méltó előadásnak ígérkezett a miskolci operafesztiválon. A kamarazenei előadói apparátusú darabot kihívás lehetett színre vinni. A látottak alapján mindenesetre sajnálom, hogy magyar operatársulatok nem mutatják be.
2010. 07. 01.
Depero, a futurista. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Ismerve az olaszok temperamentumát, és, hogy mennyire nem jellemző rájuk az elmélkedő magukba zárkózás, az otthon ülés nyugalma, természetesnek tűnik, hogy a futurizmus Itáliából indult hódító útjára. Érdekes viszont, hogy a magyar művészeket is gyorsan magával ragadta. A kiállításon nemcsak a képek tanúskodnak erről, de a korabeli levelek is.