Az eksztázis politikája
AZ EKSZTÁZIS POLITIKÁJA
Nem sikerül vallást alapítania a kábítószer-ideológusnak, de a cyberpunk fogalmát megalkotta
A kibernetikus XXI. században a hatalom nem az ágyúcsőből. Hanem a kameralencséket, számítógép képernyőket és elektronikus hálózatokat használó egyének elméjéből fog származni. Kérdőjelezd meg a tekintélyt? S csak annyit mondj: Tudj!”
A Túlsó Partról, 1998 augusztus
Timothy Leary
Kiugrani, beindulni, ráhangolódni – hirdeti az igét Leary. A kiugrás a megszokott rend, rendszer elhagyása; a beindulást segíti a pszichedelikus élmény; a ráhangolódás pedig a "belső utazások" hatására létrejövő életforma-változtatás. Leary szerint a pszichedelikus élmény valós önmagunk megtalálásához vezet. Varázsgomba Egész életre szóló misztikus, a vallásos révülethez hasonló élményt nyújt használóinak a varázsgomba, pontosabban a pszilocibin tartalmú gombák hatóanyaga, jelentették be jeles amerikai tudósok egy, a múlt hónap közepén végzett laboratóriumi kísérletsorozat eredménye alapján - adta hírül az Index. A kísérletet a kábítószeres visszaélésekkel foglalkozó amerikai intézet, a NIDA, vagyis közvetetten az állam támogatta. A varázsgombában található pszilocin - illetve előanyaga, a pszilocibin - hallucinogén hatását Timothy Leary droggurutól Albert Hofmannig, az LSD atyjáig sokan megállapították már, de az elmúlt évtizedekben a vegyületeket tartalmazó gombafajokat, így a Psylocybe cubensist és a Psylocybe mexicanát a világ legtöbb országában veszélyes kábítószerré nyilvánították. A londoni piacokon még másfél éve is bárki könnyen hozzájuthatott varázsgombához, míg egy törvény 2005-ben A osztályú kábítószernek nyilvánította és betiltotta. A jogi helyzet változásával a hatvanas években még szabadon folytatott tudományos, illetve spirituális jellegű kísérletek is abbamaradtak. Több évtizede hízó jégréteget tört meg tehát a Maryland állambeli Baltimore Johns Hopkins orvostudományi egyetemének neurológiai és pszichiátriai tanszéke, amikor nemrég 36 középkorú önkéntesen próbálta ki a varázsgomba hatását ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között. A kísérletben részt vevők csaknem kétharmada, pontosan 60 százaléka "teljes misztikus élményről" számolt be, miután fogyasztott a gomba alapösszetevőjéből, a pszilocibinből. Amikor két hónappal később újra megkérdezték őket, 79 százalékuk állította, hogy jó közérzete és az élettel való elégedettsége mérsékelten vagy nagymértékben nőtt, és ezt ismerőseik és rokonaik is megerősítették. A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a pszilocibingombák hatása megegyezik azzal a spontán vallásos élménnyel, amelyről a hívők évszázadok óta beszámolnak. (Magyar narancs)
A kultusz-figura (Kenkesely, Gregory Coeso, Allan Ginsberg barátja) Timothy Leary szerint az LSD-nél jobb afrodiziákum nincs, nem beszélve a vallásos élményekről. Emiatt új, kábítószerre alapozott tömegvallást alapított volna, csak közben betiltották a szert. Kísérletinek célja, hogy eksztatikus vallási élményeket hozzon létre a szer segítségével. A kísérletek egy darabig törvényesek voltak. A jósvádájú professzor Ronald Reegan ellen indult a kaliforniai kormányzó választásban (mi lett volna, ha ő győz?) , Leary szerint:”
A pszichedelikus megfelelője ezeknek az evolúciós és genetika koncepcióknak majdnem minden LSD-utazó beszámolójában fellelhető. A kitartóan csapkodó egysejtű létének élménye, az osztódó, szaporodó, daloló, zümmögő hangja-mi vagyunk a többsejtű esztétikai megoldásokat kiötlő DENS kód. Közvetlenül tapasztaljuk meg a gerinctelen életforma minden örömét: érezzük, hogy kialakulnak csigolyáink, a kopoltyúink. Csillogó uszonyú halak vagyunk, az ősi magzati hullámok az élet ritmusában morajlanak. Az emlősök izomerejével nyújtózunk és vonaglunk, nagy erős izmainkkal szökellünk; érezzük, hogy szőr nő a testünkön
, miközben a víz meleg talajából a szárazföldre költözünk. A pszichedelikus élmény a hindu-buddhista reinkarnáció elmélet-tapasztalati megerősítése az idegrendszerben. Újraéljük emberi elődjeinket, végigsuhanunk a DSN emlékezetének lánca mentén. Ott van minden a sejtek naplójában. Mi vagyunk minden férfi és nő, aki valaha táncolt, harcolt, táplálkozott találkozott és párosodott.
A Harvard pszichológiaprofesszoraként Leary LSD-vel kísérletezett: a szert előbb betiltották, majd fogyasztóit üldözték. Leary végül két szál marihuánás cigaretta birtoklásáért került börtönbe, ahonnan megszökött, később majd Pakisztánban kapják el amerikai ügynökök, és újra lecsukták. Szabadulása után fedezte fel a világhálót és vált hálózati guruvá. Farmjára ezren sereglettek, személyes barátjának tudhatta a hippi korszak nagyjait: Allen Ginsberget, Ken Keselyt, Allan Watts-ot.
A könyv
Timothy Leary: Az eksztázis politikája (Edge Kiadó 2000, 2003)
A Nemzeti Drogmegelőzési Tanács szomorúságára Beverly Hills-ben, hetvenöt éves korában halt meg prosztatarákban – hamvait a múlt év őszén lőtték ki a világűrbe. Leary klasszul írt, jó vitapartner volt és az sem rajta múlt, hogy a lizergilsav nem kreált új vallást, mint ahogy ő azt hitte. Az elkésett kötetből megismerhetjük valódi egyéniségét. Rendkívül hamar felismerte a számítógépek által kreált közös cybertér szerepét és az informatikai szabadság egyik első apostola is volt. Leary négy-öt kísérletről számol be: ezeket zömében nem ő végezte, és melyekben a résztvevők arról számoltak be, hogy
LSD hatására mágikus, vallásos, élményeik voltak
Leary egy új tömegvallás elősegítése érdekében alkalmazta volna a szert – ez akkor nem látszott lehetetlennek. Tudatmódosító szereket ma is alkalmaz az orvostudomány, igaz, szigorú orvosi felügyelet mellett. A korszerűnek mondott szorongás-gátlók, nyugtatók, stresszoldók ugyanilyen szereppel bírnak. A magyarországi kábítószer-elvonókúrákon például metadont alkalmaznak az elvonási tünetek enyhítésére.
Leary szenvedélyesen érvelt az LSD mellett, ő azt a legjobb afrodiziákumnak tartotta. Állítása szerint LSD hatása alatt egy nő a szexuális együttlét során akár több száz orgazmust is elérhet. Véleménye szerint a megrögzött homoszexuálisok is heteroszexuálissá válnak LSD hatása alatt.
Az LSD-t állítólag sikeresen alkalmazták alkoholisták és különböző pszichotikus megbetegedésben szenvedők esetében, aztán betiltották. Manapság is akad azonban olyan pszichiáter, akinek
nem egyértelműen rossz a véleménye a szerről
Egyébként a közhittel ellentétben maga Leary kardoskodott – no nem a szer betiltása ellen –, hanem az ellen, hogy ne házi, ellenőrizhetetlen laboratóriumokban gyártsák. Leary a kormányzóválasztásokon Ronald Reagan ellenfele volt – az a „roppant szórakoztató ember” – mondja Leary – mi lett volna, ha nyer?
A kötet olvasásakor két kérdésem akadt. Miért állítják, hogy Albert Hofmann az ötvenes években szintetizálta az LSD-t, ha a CIA már a harmincas években kísérletezett vele? Miért van olyan nagy felhajtás az LSD körül, mikor hatóanyaga a kék hajnalka magjában bőven megtalálható, s noha rajta van a pszichotrop anyagok listáján, forgalmazása mégsem tilos?
„A drogok ellen nem lehet eredményesen küzdeni, ha nem ismerjük a mögöttes szükségleteket, a drogok körül kialakult társadalmi közbeszédet, a droghasználat különféle értelmezéseit és ideológiáit. Pedig itt és most, minálunk ezeket nem ismerjük eléggé. Különféle tiltások és tabuk megakadályozzák, hogy az idevonatkozó eszmék eljussanak hozzánk, és meg lehessen vitatni őket.
Nem ismerjük Timothy Leary gondolatait, aki a pszihedelikus drogok sajátos guruja, ideológusa volt, aki a hatvanas-hetvenes években elindította és fémjelezte az úgynevezett pszichedelikus mozgalmat a nyugati világban. Leary szembekerült az amerikai törvényekkel, bebörtönözték, majd a perifériára szorult, lassanként el is feledkeztek róla. A maga idejében azonban nagy befolyása volt, és gondolatai ma is gyakran megjelennek a tudatmódosító droghasználatot támogatók érvelésében.
(...) Tudjuk, hogy a drogok használata és kipróbálása nem nagy eszmék hatására, hanem hétköznapi alkalmakkor és egyszerű kínálásra indul meg, de a drogmegelőzést, drogterápiát és ártalomcsökkentést tudnunk kell képviselni ezen a nyelven is, és tudnunk kell párbeszédre lépni, egyezségeket keresni, meggyőzőnek lenni Leary szellemiségével szemben is." (dr. Buda Béla)
Kerekes Tamás
Timothy Leary: Az eksztázis politikája
Edege 2000 Kiadó
Nem sikerül vallást alapítania a kábítószer-ideológusnak, de a cyberpunk fogalmát megalkotta
A kibernetikus XXI. században a hatalom nem az ágyúcsőből. Hanem a kameralencséket, számítógép képernyőket és elektronikus hálózatokat használó egyének elméjéből fog származni. Kérdőjelezd meg a tekintélyt? S csak annyit mondj: Tudj!”
A Túlsó Partról, 1998 augusztus
Timothy Leary
Kiugrani, beindulni, ráhangolódni – hirdeti az igét Leary. A kiugrás a megszokott rend, rendszer elhagyása; a beindulást segíti a pszichedelikus élmény; a ráhangolódás pedig a "belső utazások" hatására létrejövő életforma-változtatás. Leary szerint a pszichedelikus élmény valós önmagunk megtalálásához vezet. Varázsgomba Egész életre szóló misztikus, a vallásos révülethez hasonló élményt nyújt használóinak a varázsgomba, pontosabban a pszilocibin tartalmú gombák hatóanyaga, jelentették be jeles amerikai tudósok egy, a múlt hónap közepén végzett laboratóriumi kísérletsorozat eredménye alapján - adta hírül az Index. A kísérletet a kábítószeres visszaélésekkel foglalkozó amerikai intézet, a NIDA, vagyis közvetetten az állam támogatta. A varázsgombában található pszilocin - illetve előanyaga, a pszilocibin - hallucinogén hatását Timothy Leary droggurutól Albert Hofmannig, az LSD atyjáig sokan megállapították már, de az elmúlt évtizedekben a vegyületeket tartalmazó gombafajokat, így a Psylocybe cubensist és a Psylocybe mexicanát a világ legtöbb országában veszélyes kábítószerré nyilvánították. A londoni piacokon még másfél éve is bárki könnyen hozzájuthatott varázsgombához, míg egy törvény 2005-ben A osztályú kábítószernek nyilvánította és betiltotta. A jogi helyzet változásával a hatvanas években még szabadon folytatott tudományos, illetve spirituális jellegű kísérletek is abbamaradtak. Több évtizede hízó jégréteget tört meg tehát a Maryland állambeli Baltimore Johns Hopkins orvostudományi egyetemének neurológiai és pszichiátriai tanszéke, amikor nemrég 36 középkorú önkéntesen próbálta ki a varázsgomba hatását ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között. A kísérletben részt vevők csaknem kétharmada, pontosan 60 százaléka "teljes misztikus élményről" számolt be, miután fogyasztott a gomba alapösszetevőjéből, a pszilocibinből. Amikor két hónappal később újra megkérdezték őket, 79 százalékuk állította, hogy jó közérzete és az élettel való elégedettsége mérsékelten vagy nagymértékben nőtt, és ezt ismerőseik és rokonaik is megerősítették. A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a pszilocibingombák hatása megegyezik azzal a spontán vallásos élménnyel, amelyről a hívők évszázadok óta beszámolnak. (Magyar narancs)
A kultusz-figura (Kenkesely, Gregory Coeso, Allan Ginsberg barátja) Timothy Leary szerint az LSD-nél jobb afrodiziákum nincs, nem beszélve a vallásos élményekről. Emiatt új, kábítószerre alapozott tömegvallást alapított volna, csak közben betiltották a szert. Kísérletinek célja, hogy eksztatikus vallási élményeket hozzon létre a szer segítségével. A kísérletek egy darabig törvényesek voltak. A jósvádájú professzor Ronald Reegan ellen indult a kaliforniai kormányzó választásban (mi lett volna, ha ő győz?) , Leary szerint:”
A pszichedelikus megfelelője ezeknek az evolúciós és genetika koncepcióknak majdnem minden LSD-utazó beszámolójában fellelhető. A kitartóan csapkodó egysejtű létének élménye, az osztódó, szaporodó, daloló, zümmögő hangja-mi vagyunk a többsejtű esztétikai megoldásokat kiötlő DENS kód. Közvetlenül tapasztaljuk meg a gerinctelen életforma minden örömét: érezzük, hogy kialakulnak csigolyáink, a kopoltyúink. Csillogó uszonyú halak vagyunk, az ősi magzati hullámok az élet ritmusában morajlanak. Az emlősök izomerejével nyújtózunk és vonaglunk, nagy erős izmainkkal szökellünk; érezzük, hogy szőr nő a testünkön
, miközben a víz meleg talajából a szárazföldre költözünk. A pszichedelikus élmény a hindu-buddhista reinkarnáció elmélet-tapasztalati megerősítése az idegrendszerben. Újraéljük emberi elődjeinket, végigsuhanunk a DSN emlékezetének lánca mentén. Ott van minden a sejtek naplójában. Mi vagyunk minden férfi és nő, aki valaha táncolt, harcolt, táplálkozott találkozott és párosodott.
A Harvard pszichológiaprofesszoraként Leary LSD-vel kísérletezett: a szert előbb betiltották, majd fogyasztóit üldözték. Leary végül két szál marihuánás cigaretta birtoklásáért került börtönbe, ahonnan megszökött, később majd Pakisztánban kapják el amerikai ügynökök, és újra lecsukták. Szabadulása után fedezte fel a világhálót és vált hálózati guruvá. Farmjára ezren sereglettek, személyes barátjának tudhatta a hippi korszak nagyjait: Allen Ginsberget, Ken Keselyt, Allan Watts-ot.
A könyv
Timothy Leary: Az eksztázis politikája (Edge Kiadó 2000, 2003)
A Nemzeti Drogmegelőzési Tanács szomorúságára Beverly Hills-ben, hetvenöt éves korában halt meg prosztatarákban – hamvait a múlt év őszén lőtték ki a világűrbe. Leary klasszul írt, jó vitapartner volt és az sem rajta múlt, hogy a lizergilsav nem kreált új vallást, mint ahogy ő azt hitte. Az elkésett kötetből megismerhetjük valódi egyéniségét. Rendkívül hamar felismerte a számítógépek által kreált közös cybertér szerepét és az informatikai szabadság egyik első apostola is volt. Leary négy-öt kísérletről számol be: ezeket zömében nem ő végezte, és melyekben a résztvevők arról számoltak be, hogy
LSD hatására mágikus, vallásos, élményeik voltak
Leary egy új tömegvallás elősegítése érdekében alkalmazta volna a szert – ez akkor nem látszott lehetetlennek. Tudatmódosító szereket ma is alkalmaz az orvostudomány, igaz, szigorú orvosi felügyelet mellett. A korszerűnek mondott szorongás-gátlók, nyugtatók, stresszoldók ugyanilyen szereppel bírnak. A magyarországi kábítószer-elvonókúrákon például metadont alkalmaznak az elvonási tünetek enyhítésére.
Leary szenvedélyesen érvelt az LSD mellett, ő azt a legjobb afrodiziákumnak tartotta. Állítása szerint LSD hatása alatt egy nő a szexuális együttlét során akár több száz orgazmust is elérhet. Véleménye szerint a megrögzött homoszexuálisok is heteroszexuálissá válnak LSD hatása alatt.
Az LSD-t állítólag sikeresen alkalmazták alkoholisták és különböző pszichotikus megbetegedésben szenvedők esetében, aztán betiltották. Manapság is akad azonban olyan pszichiáter, akinek
nem egyértelműen rossz a véleménye a szerről
Egyébként a közhittel ellentétben maga Leary kardoskodott – no nem a szer betiltása ellen –, hanem az ellen, hogy ne házi, ellenőrizhetetlen laboratóriumokban gyártsák. Leary a kormányzóválasztásokon Ronald Reagan ellenfele volt – az a „roppant szórakoztató ember” – mondja Leary – mi lett volna, ha nyer?
A kötet olvasásakor két kérdésem akadt. Miért állítják, hogy Albert Hofmann az ötvenes években szintetizálta az LSD-t, ha a CIA már a harmincas években kísérletezett vele? Miért van olyan nagy felhajtás az LSD körül, mikor hatóanyaga a kék hajnalka magjában bőven megtalálható, s noha rajta van a pszichotrop anyagok listáján, forgalmazása mégsem tilos?
„A drogok ellen nem lehet eredményesen küzdeni, ha nem ismerjük a mögöttes szükségleteket, a drogok körül kialakult társadalmi közbeszédet, a droghasználat különféle értelmezéseit és ideológiáit. Pedig itt és most, minálunk ezeket nem ismerjük eléggé. Különféle tiltások és tabuk megakadályozzák, hogy az idevonatkozó eszmék eljussanak hozzánk, és meg lehessen vitatni őket.
Nem ismerjük Timothy Leary gondolatait, aki a pszihedelikus drogok sajátos guruja, ideológusa volt, aki a hatvanas-hetvenes években elindította és fémjelezte az úgynevezett pszichedelikus mozgalmat a nyugati világban. Leary szembekerült az amerikai törvényekkel, bebörtönözték, majd a perifériára szorult, lassanként el is feledkeztek róla. A maga idejében azonban nagy befolyása volt, és gondolatai ma is gyakran megjelennek a tudatmódosító droghasználatot támogatók érvelésében.
(...) Tudjuk, hogy a drogok használata és kipróbálása nem nagy eszmék hatására, hanem hétköznapi alkalmakkor és egyszerű kínálásra indul meg, de a drogmegelőzést, drogterápiát és ártalomcsökkentést tudnunk kell képviselni ezen a nyelven is, és tudnunk kell párbeszédre lépni, egyezségeket keresni, meggyőzőnek lenni Leary szellemiségével szemben is." (dr. Buda Béla)
Kerekes Tamás
Timothy Leary: Az eksztázis politikája
Edege 2000 Kiadó