banatos sziv
Bánatos szivemnek csak te lehetnél a boldogsága,akkor ragyog a szemem,ha téged meglát,elmesz mellettem nemán,nem szólsz semmit sem ilyenkor érzem azt,ez már igaz szerelem. Bánatos a szivem ,ha egyedül vagyok,mert akkor minden pillanatban csak a te mosolyodra gondolok.És arra,hogy milyen szép lenne veled az élet és hogy ez nem Plátói szerelem,csak remélem. Bánatos szivemnek te lehetnél a vigasza,s érzem azt,hogy szivem szivedhez örökre hű marad.Mindig mindenhova csak veled mennék,nem engedlek el soha életedet szebbe tenném. Bánatos a szivem,mert gyáva vagyok hogy kimondjam azt,amit régóta akarok.Nem akarok mást csak téged de nem tudom hogy ezt megértenéd-e. Bánatos szivemnek te jelentene az örökké valóságot.Mert érzem te lehetnél az a fiú,akinél végleg megallapodik.A kikötő ahol együtt megállhatnánk,a tenger amelyet együtt örökké csodálhatnánk. Bánatos szivemnek adhadnád örökbe a tiédet igérem vigyáznek rá,nem is kéne kérned.Ha nekem adod,megigérek valamit neked az hogy szeretni foglak amig élek téged.