Tizenötödik 50 vers (15)
---------------------------------------------- 15
Gyönyörű tavasz
Virágba borultak a fák
a napocska mosolyog némán.
Ébredezik a természet
harangvirág integet.
Nyílik a százszorszép,
sárgarigó tollat tép
fészket épít magának
otthont épít fiókáknak.
Aranyeső sárgán virít
meggyvágó madárka süvít,
Turbékoló gerlepárok
rohangáló mókust látok.
A madarak énekelnek,
mennyei hangok fülemnek.
Az erdő csodás dala
a Föld friss illata.
Itt ülök az erkélyen
nézem az azúrkék eget.
Nap süti arcomat,
trilláznak a kismadarak.
Ah te gyönyörű természet!
Szunnyadsz picit, s újra éledsz!
Elhoztad megint a tavaszt,
zsong az élet, dalra fakaszt.
2016/03/31
–––––––––––––––––––––––––––––
Csendes hajnal
Szeretem a hajnalokat
csicsergős madárhangokat.
Most is hallom, hogy trillázik,
édes dala fülbe mászik.
Elhallgattak a madarak!
Vajh most meg mi a baj?
Csobog a víz, hallgatom,
mosolygok, mert újra hallom.
Nem némult el, csak megpihent,
kopasz ágon csivitel.
Szárnyra kapott felröppent,
körözött a víz felett.
Újra leszállt az ágra
énekszóval párját hívja.
Gyönyörűen szól a dala,
Szép szerelmem; gyere haza!
2016/02/28
–––––––––––––––––––––––-
Jön a nyuszi
Jön a nyuszi, nézd hogy rohan!
Kosarába sok tojást rak.
Lohol erdőn réten át,
rohangál a tyúkok után.
Tojást fest kékre, pirosra
sorba kosarába rakja.
Így hordja szét falu szerte
minden kis házba betérve.
A leányok énekelnek
locsolókra várnak szépen.
Friss kalácsot sütögetnek
sonkát főznek, tormát is reszelnek.
Jó bort tesznek az asztalra
mosolyt csalnak az arcokra.
misére mennek sorba.
áldást kérnek kenyérre, borra.
A miséről haza térve
legények állnak lesben
Visítanak a lányok
vödör víz zuhan rájok!
Csupa lucsok a csizmátok
még megfáztok szép leányok!
Szaladnak gyorsan öltözni
legényeket fogadni.
2016/02/26
kedves51
–––––––––––––––-
/Gondolatok Szép Ernő: Imádság c .versére/
Uram figyelj Magyarra!
Hallgattassék meg a csillagok dala,
érjen el mindenhova a nap sugara!
Ó uram figyel most reánk!
Óvd meg mindenkitől drága kis hazánk!
2016/02/22
––––––––––––––––––––––––––
Válasz
Emeld fel a fejed végre
nézz szépen a fellegekbe.
Elfújom a vészterhes felhőket,
Süssön a nap, melegen téged.
Fagyos szíved felhevítse
otthonodat melengesse.
Öleljen minden napsugár
Távolban a remény rád vár!
Ne hagyd elfutni a napot
lágyan gyógyító dallamot.
Fogd meg a segítő kezet,
jöjj a fényre, s táncolj velem.
Megmutatom milyen az élet,
ne zárd fagyos falak közé lelked.
Még élned kell, énekelj hát,
Mert szép is tud lenni ez a világ!
2016/02/20
––––––––––––––––––-
Sellő lányok
Sellő lányok vízen jártok,
elmerültök felbukkantok.
Levegőben megperdültök,
vízen jártok, lecsücsültök.
Minden percét élvezem,
sellőlány mert jó veled!
Ketten együtt táncolunk
vízen járni nem tudunk.
Azért vagy te mellettem
hogy a vízből kiemelj.
Lépteidet követem
vigyázz reám kedvesem.
2016/01/19
––––––––––––––––-
Cserbenhagytál
Téged látlak felhős égen,
Bárányfelhős szűrt napfényben.
Nézek hátra, nem vagy sehol
Felhő takar, vihar tombol.
Orkánerejű szél süvít
Sötét felhők, az eső csíp!
Nem látom már szép arcodat
Szép szemed, s a mosolyodat.
Hóvihar jött vitte álmom
Szép szerelmem! - Így kiáltok!
Hol vagy? Vajh most merre jársz?
Csalfa szíved kire vár?
Sokszor magányos vagyok,
Rám törnek a nappalok:
Éjszaka a magány is más!
Eltűntél! Cserbenhagytál!
2016-01-30
––––––––––––––––––––––––––––-
Így látom
Még nem tudod, de érzed
még nem látod, de tudod
bevallani még-sincs merszed,
hogy rég elhagyott.
Hazudhatsz magadnak,
elmondhatod százszor,
de legbelül érzed;
többé nem hiányol!
Bár most ez fáj nagyon,
ott motoszkál benned,
a szörnyű felismerés;
elhagyott téged!
Mindezt honnan tudom?
Mert én is átéltem,
még most is szeretem,
bár nem keres régen.
2016/01/06
––––––––––––-
Galambocskám
Hófehér galamb szeretnék lenni
röpke pillanatra, válladon pihenni.
Turbékolva kedves hozzád simulni,
füledbe búgva üzenetet vinni.
Lágyan megfognál, kezedbe simulnék,
arcodhoz emelnél, csőröm érintenéd
Kicsorduló könnyed szívembe zárnám
drága gyémántként magammal hoznám.
Felröppennék messze, fel a fellegekbe
vissza pillantanék, s állnál megbűvölve.
Akkor ébrednél rá ki is voltam neked,
mikor már számodra többé nem leszek,
2016/01/04
–––––––––––––––––––––––––
Lángolj
Légy a szeretőm, lángoló csillagom
izzó lávafolyam mert én így akarom!
Leszek neked a minden, zöldszemű szörnyeteg,
ki csókjával pusziit, s az egekig felemel.
Kiégett halmazként, eldob földbe tapos,
majd újra felemel, és a tűzbe dob.
Játszik veled mindig, őrületbe kerget,
légy te a főnix, ki hamvaiból éled.
Lángolj, lobogj értem, légy a mindenem!
Rabszolgámmá teszlek, s az úrnőd én leszek!
2015/12/16
––––––––––––––––––––––––––––––––––
Álarc mögött
Űzd magadtól messze a fájó perceket,
Nevess, ha megkérdik, könnyed miért pereg,
Mosolyogj csendesen, ne lássa, hogy vérszik,
Megsebzett szíved ők úgysem értik..
Mondd meg a napnak, hogy messze kerüljön
A folyó vizének, hogy feléd ne jöjjön
Kerüljön a szellő, mikor erre süvít,
Könnyed ne csorogjon, ha szemedben megtelik.
A száz éves fának, hogy árnyékot ne nyújtson,
Csobogó forrásvíz, szomjat ne oltson,
Csillagos éjszaka hold ne ragyogjon
El kéne engedned, de megtenni nem tudod.
2015/11/25
–––––––––––––––––––––––––––––-
Édes szerelem
A szerelem édes, mint a méz,
de íze megváltozik, amikor véget ér.
Gyönyör, mámor, és kábulat,
helyébe gyűlölet, és könny marad!
Mi egykor csodás volt, most gyötrelem,
Lelked összetörve, mert Ő nincs veled!
Bánat, magány, és könny,
Csak üresség, fájdalom és közöny!
Lépes mézet nézem könnyezve,
vajh mitől változott meg az íze?
Édes volt, míg itt voltál velem,
Most keserű, elmentél kedvesem.
2015/12/04
––––––––––––––––––-
Szép reggelt
Holnap reggel újból itt fogok várni rád,
amint a nap felváltja az éjszakát.
Nélküled oly hosszú az éj,
hajnal pirkad, s te hozzám vissza térsz.
Szemedben látom megtörni a fényt,
csábít a vágy, s gyötör a szenvedély,
Tested megfáradt, de a tűz lángol,
szerelmem hevíti, légy te bárhol.
Még egy perc, és te aludni mész,
megfáradt tested pihenni tér.
Ölelj magadhoz szorosan kedves,
testem megremeg, oly nagyon szeretlek!
Még egy csók, egy forró ölelés,
ne menj kedves! Maradj még!
Szép álmot szerelmem, vigyázok rád,
menjünk, és álmodjunk együtt tovább.
2015/11/21
–––––––––––––––––––––––––––-
Állj meg egy szóra
Állj meg egy szóra, ne rohanj tovább
Ne siess annyira, hisz elment már.
Magával vitte a szerelmedet
Itt hagyta neked vérző szívedet.
Lassabba - lassabban, hiába szaladsz
Nem kellesz néki, minden hasztalan!
Ne rohanj annyira, hisz meg úgy sem vár,
Csitulj te kis bolond, ne dolgozz tovább.
A testnek, a léleknek is kell a pihenés
Lassíts te kis bolond, a végzet utolér.
Hiába csitítom bolondos szívemet
Egyre csak zakatol, s utánad epedez.
2015/11/17
..........................................................................
Szép volt
Regélnek a fenyves erdők,
suttognak a fák,
oly boldog voltam veled,
te elmentél, itt hagytál.
A tó tükre nem oly csodás,
hangtalan a csalogány.
A szivárvány hídja sem szép,
rálépni nélküled nem mernék.
Félelmetes a fenyves,
mely egykor gyönyörű volt és csendes.
Megnyugodtam karjaidban,
hallgattam a szél dalát,
most itt fekszem, s lelkem romokban,
félelmetes nékem e táj.
Ó ha újra itt lehetnél,
karodban pihennék,
boldogan nézném a kék eget,
a suhanó felhőket!
Hallgatnám az erdő csendjét,
a madarak énekét,
de hiába, nem vagy velem,
most sírnak a levelek.
2016-04-05
Gyönyörű tavasz
Virágba borultak a fák
a napocska mosolyog némán.
Ébredezik a természet
harangvirág integet.
Nyílik a százszorszép,
sárgarigó tollat tép
fészket épít magának
otthont épít fiókáknak.
Aranyeső sárgán virít
meggyvágó madárka süvít,
Turbékoló gerlepárok
rohangáló mókust látok.
A madarak énekelnek,
mennyei hangok fülemnek.
Az erdő csodás dala
a Föld friss illata.
Itt ülök az erkélyen
nézem az azúrkék eget.
Nap süti arcomat,
trilláznak a kismadarak.
Ah te gyönyörű természet!
Szunnyadsz picit, s újra éledsz!
Elhoztad megint a tavaszt,
zsong az élet, dalra fakaszt.
2016/03/31
–––––––––––––––––––––––––––––
Csendes hajnal
Szeretem a hajnalokat
csicsergős madárhangokat.
Most is hallom, hogy trillázik,
édes dala fülbe mászik.
Elhallgattak a madarak!
Vajh most meg mi a baj?
Csobog a víz, hallgatom,
mosolygok, mert újra hallom.
Nem némult el, csak megpihent,
kopasz ágon csivitel.
Szárnyra kapott felröppent,
körözött a víz felett.
Újra leszállt az ágra
énekszóval párját hívja.
Gyönyörűen szól a dala,
Szép szerelmem; gyere haza!
2016/02/28
–––––––––––––––––––––––-
Jön a nyuszi
Jön a nyuszi, nézd hogy rohan!
Kosarába sok tojást rak.
Lohol erdőn réten át,
rohangál a tyúkok után.
Tojást fest kékre, pirosra
sorba kosarába rakja.
Így hordja szét falu szerte
minden kis házba betérve.
A leányok énekelnek
locsolókra várnak szépen.
Friss kalácsot sütögetnek
sonkát főznek, tormát is reszelnek.
Jó bort tesznek az asztalra
mosolyt csalnak az arcokra.
misére mennek sorba.
áldást kérnek kenyérre, borra.
A miséről haza térve
legények állnak lesben
Visítanak a lányok
vödör víz zuhan rájok!
Csupa lucsok a csizmátok
még megfáztok szép leányok!
Szaladnak gyorsan öltözni
legényeket fogadni.
2016/02/26
kedves51
–––––––––––––––-
/Gondolatok Szép Ernő: Imádság c .versére/
Uram figyelj Magyarra!
Hallgattassék meg a csillagok dala,
érjen el mindenhova a nap sugara!
Ó uram figyel most reánk!
Óvd meg mindenkitől drága kis hazánk!
2016/02/22
––––––––––––––––––––––––––
Válasz
Emeld fel a fejed végre
nézz szépen a fellegekbe.
Elfújom a vészterhes felhőket,
Süssön a nap, melegen téged.
Fagyos szíved felhevítse
otthonodat melengesse.
Öleljen minden napsugár
Távolban a remény rád vár!
Ne hagyd elfutni a napot
lágyan gyógyító dallamot.
Fogd meg a segítő kezet,
jöjj a fényre, s táncolj velem.
Megmutatom milyen az élet,
ne zárd fagyos falak közé lelked.
Még élned kell, énekelj hát,
Mert szép is tud lenni ez a világ!
2016/02/20
––––––––––––––––––-
Sellő lányok
Sellő lányok vízen jártok,
elmerültök felbukkantok.
Levegőben megperdültök,
vízen jártok, lecsücsültök.
Minden percét élvezem,
sellőlány mert jó veled!
Ketten együtt táncolunk
vízen járni nem tudunk.
Azért vagy te mellettem
hogy a vízből kiemelj.
Lépteidet követem
vigyázz reám kedvesem.
2016/01/19
––––––––––––––––-
Cserbenhagytál
Téged látlak felhős égen,
Bárányfelhős szűrt napfényben.
Nézek hátra, nem vagy sehol
Felhő takar, vihar tombol.
Orkánerejű szél süvít
Sötét felhők, az eső csíp!
Nem látom már szép arcodat
Szép szemed, s a mosolyodat.
Hóvihar jött vitte álmom
Szép szerelmem! - Így kiáltok!
Hol vagy? Vajh most merre jársz?
Csalfa szíved kire vár?
Sokszor magányos vagyok,
Rám törnek a nappalok:
Éjszaka a magány is más!
Eltűntél! Cserbenhagytál!
2016-01-30
––––––––––––––––––––––––––––-
Így látom
Még nem tudod, de érzed
még nem látod, de tudod
bevallani még-sincs merszed,
hogy rég elhagyott.
Hazudhatsz magadnak,
elmondhatod százszor,
de legbelül érzed;
többé nem hiányol!
Bár most ez fáj nagyon,
ott motoszkál benned,
a szörnyű felismerés;
elhagyott téged!
Mindezt honnan tudom?
Mert én is átéltem,
még most is szeretem,
bár nem keres régen.
2016/01/06
––––––––––––-
Galambocskám
Hófehér galamb szeretnék lenni
röpke pillanatra, válladon pihenni.
Turbékolva kedves hozzád simulni,
füledbe búgva üzenetet vinni.
Lágyan megfognál, kezedbe simulnék,
arcodhoz emelnél, csőröm érintenéd
Kicsorduló könnyed szívembe zárnám
drága gyémántként magammal hoznám.
Felröppennék messze, fel a fellegekbe
vissza pillantanék, s állnál megbűvölve.
Akkor ébrednél rá ki is voltam neked,
mikor már számodra többé nem leszek,
2016/01/04
–––––––––––––––––––––––––
Lángolj
Légy a szeretőm, lángoló csillagom
izzó lávafolyam mert én így akarom!
Leszek neked a minden, zöldszemű szörnyeteg,
ki csókjával pusziit, s az egekig felemel.
Kiégett halmazként, eldob földbe tapos,
majd újra felemel, és a tűzbe dob.
Játszik veled mindig, őrületbe kerget,
légy te a főnix, ki hamvaiból éled.
Lángolj, lobogj értem, légy a mindenem!
Rabszolgámmá teszlek, s az úrnőd én leszek!
2015/12/16
––––––––––––––––––––––––––––––––––
Álarc mögött
Űzd magadtól messze a fájó perceket,
Nevess, ha megkérdik, könnyed miért pereg,
Mosolyogj csendesen, ne lássa, hogy vérszik,
Megsebzett szíved ők úgysem értik..
Mondd meg a napnak, hogy messze kerüljön
A folyó vizének, hogy feléd ne jöjjön
Kerüljön a szellő, mikor erre süvít,
Könnyed ne csorogjon, ha szemedben megtelik.
A száz éves fának, hogy árnyékot ne nyújtson,
Csobogó forrásvíz, szomjat ne oltson,
Csillagos éjszaka hold ne ragyogjon
El kéne engedned, de megtenni nem tudod.
2015/11/25
–––––––––––––––––––––––––––––-
Édes szerelem
A szerelem édes, mint a méz,
de íze megváltozik, amikor véget ér.
Gyönyör, mámor, és kábulat,
helyébe gyűlölet, és könny marad!
Mi egykor csodás volt, most gyötrelem,
Lelked összetörve, mert Ő nincs veled!
Bánat, magány, és könny,
Csak üresség, fájdalom és közöny!
Lépes mézet nézem könnyezve,
vajh mitől változott meg az íze?
Édes volt, míg itt voltál velem,
Most keserű, elmentél kedvesem.
2015/12/04
––––––––––––––––––-
Szép reggelt
Holnap reggel újból itt fogok várni rád,
amint a nap felváltja az éjszakát.
Nélküled oly hosszú az éj,
hajnal pirkad, s te hozzám vissza térsz.
Szemedben látom megtörni a fényt,
csábít a vágy, s gyötör a szenvedély,
Tested megfáradt, de a tűz lángol,
szerelmem hevíti, légy te bárhol.
Még egy perc, és te aludni mész,
megfáradt tested pihenni tér.
Ölelj magadhoz szorosan kedves,
testem megremeg, oly nagyon szeretlek!
Még egy csók, egy forró ölelés,
ne menj kedves! Maradj még!
Szép álmot szerelmem, vigyázok rád,
menjünk, és álmodjunk együtt tovább.
2015/11/21
–––––––––––––––––––––––––––-
Állj meg egy szóra
Állj meg egy szóra, ne rohanj tovább
Ne siess annyira, hisz elment már.
Magával vitte a szerelmedet
Itt hagyta neked vérző szívedet.
Lassabba - lassabban, hiába szaladsz
Nem kellesz néki, minden hasztalan!
Ne rohanj annyira, hisz meg úgy sem vár,
Csitulj te kis bolond, ne dolgozz tovább.
A testnek, a léleknek is kell a pihenés
Lassíts te kis bolond, a végzet utolér.
Hiába csitítom bolondos szívemet
Egyre csak zakatol, s utánad epedez.
2015/11/17
..........................................................................
Szép volt
Regélnek a fenyves erdők,
suttognak a fák,
oly boldog voltam veled,
te elmentél, itt hagytál.
A tó tükre nem oly csodás,
hangtalan a csalogány.
A szivárvány hídja sem szép,
rálépni nélküled nem mernék.
Félelmetes a fenyves,
mely egykor gyönyörű volt és csendes.
Megnyugodtam karjaidban,
hallgattam a szél dalát,
most itt fekszem, s lelkem romokban,
félelmetes nékem e táj.
Ó ha újra itt lehetnél,
karodban pihennék,
boldogan nézném a kék eget,
a suhanó felhőket!
Hallgatnám az erdő csendjét,
a madarak énekét,
de hiába, nem vagy velem,
most sírnak a levelek.
2016-04-05