NYÁR
Pirospozsgás arccal szaladgál a NYÁR
Kócos haja lobog,- lába nyomán a sár
Fröccsen a pipacsvirágra, a szép zöld fűre
Szellővel fel- leszáll minden gyöngyszínűre.
Aranyköpenyével óvja bíbor gyümölcsét
Hallgatja a méhek vidor zümmögését
Szeles nappalokkal minden levél sárgul
Éjszakai hideghez fáradtság társul
Szépen suhan, halkan jár mögötte
Az Ősz a csónakját már kikötötte
Átfesti az alkonyt, a kurta napot
Köddel bújó csípős nyári pillanatot.