Portfóliók

Vége is

Bámulni buszokból, amit a
táj eléd hoz. Az nagyon megy.
Nemfelejteni. Elveszíteni, és
nem keresni, hogy meglegyen.
Ez nem így megy, mert te például
meg vagy, mégis mindenhol kutatlak.

Hiányzol csak, nem is
nézve, miért. Jó érzés. Azért írom.
Végét nem látni, mint szalagkorlátokét.
Számolni szívveréseket, jelen másodperceket,
hogy mennyiszer ölelhettél volna,
mikor nem.

Nézegetni ablakokból más ablakokba,
ami tetszik, vagy ami van.
Ami épp mozdul. Vagy a füstöt
a szobában, hogy alig-alig.
Pohár belső felén gördülő cseppet nézni,
ahogy olvad végül többiéhez. Ez szép.

Szóval jól vagyok. Jó érzés, hogy
minden a rendben mozdulatlan.
És bízom, igen, ha ez van, egyszer
lesz vége is.

Másodpercek,
szívverések,
szalagkorlátok.