Portfóliók

Március 29-én nagypénteken vette kezdetét a kétnapos KULTOK II, a tavalyi sikeres konferencia méltó folytatása. A JAK és a KULTer.hu szervezte program az ünnepi készülődés, s az esős időjárás ellenére szép számú közönséget vonzott a MODEM terébe.

A konferencia az előző évi eseményhez némileg kötődve vetette fel az online és offline felületek kapcsolatának, kommunikációjának problémáját, a fejlődés és fejlesztés fontosságát mindkét területen, mindezt alapvetően az olvasók bevonzásának előmozdítójaként. Az idei KULTOK célkitűzése azonban már elsősorban az online portálok, folyóiratok feladataira, a működésük mögött meghúzódó elvekre, eljárásokra és technikai apparátusra, illetőleg a szerzők és szerkesztők szerepére fókuszált.

Áfra János nyitó beszédében a nyilvános és a személyes szféra viszonyára, annak módosulására, valamint az egyes oldalak létrehozásának és fenntartásának a mennyiségi és minőségi feltételeire kérdezett rá. Szavai és a programot népszerűsítő plakáton és kiadványokon látható portálok kapcsolódásából kirajzolódó háló világosan jelzi a konferencia célját, vagyis a párbeszéd folytatásának relevanciáját: a „rivalizáció” helyett a támogatást, a szoros együttműködést az online felületek képviselői között. Áfra Jánoshoz hasonlóan Gaborják Ádám is felhívta a figyelmet a megváltozott befogadói stratégiákat érintő kérdésekre, melyek új irányokat jelölhetnek ki a kultúra és az irodalom számára. 

Az első napon tíz vitaindító előadást hallhattunk (Lapis József elnökletével), melyek előrevetítették a konferencia leglényegesebb csomópontjait. Pál Dániel Levente az ergonómia és a kultúrtechnikák (demokratizálás és tervezettség) szempontja felől közelítette meg az új technikai eszközök által megváltoztatott olvasás- és alkotásmódokat. Prezentációjában ennek megfelelve ajánlotta figyelmünkbe az ELTE Reader-t (androidon is hozzáférhető), ami különféle könyvek, tanulmányok, folyóiratok, dolgozatok gyűjtőhelyeként mindenkinek lehetőséget teremt az informálódásra tárgyterülettől függetlenül. Sörös Erzsébet Borbála (a FÉLonline.hu szerkesztője) előadásában pedig egy olyan recenziókat, tanulmányokat felsorakoztató adatbázis szükségéről beszélt, ami a kritikusok és kutatók munkájához szolgáltatna segítséget.

Pogrányi Péter (a KULTer.hu és a prae.hu szerzője) tudományos igényű fejtegetése számot vetett az online szféra (s azon belül a közösségi oldalak: facebook) szülte digitális identitással (folyamatosan változó, függetlenedő, állandóan elmozduló szerzői és befogadói identitás), az egyéni és nyilvános határának elmosódásával (az irodalmi mező képviselőinek vizuális reprezentációja a facebookon, vagy az Irodalmi Jelen Online hirdette szépségversenyen), a szabadság és korlátozottság, valamint a szubjektum és médium (ez utóbbi korántsem függő helyzetű a szubjektumhoz képest) viszonyának problémájával. Boldog Zoltán az Irodalmi Jelen Online képviseletében a – két nap során többször hivatkozott – szépségverseny kapcsán a szerző rehabilitációjára tért ki, valamint ezzel párhuzamosan az olvasó behúzásának feladatára, melyet az egyes portálokon megjelenő egyedi tartalmak segíthetnek elő (web2 kritika, könyvtrailer, videó-kritika). Szintén az olvasottság előmozdításának eszközeiről beszélt Podmaniczky Szilárd (a Librarius főszerkesztője), aki a jó webes kritika, interjú, riport és blog mibenlétét is igyekezett megragadni. Hozzá hasonlóan a kritikusi szerepről gondolkodott Csuka Botond (az ÚjNautilus szerkesztője), valamint Mihók Nóra Zsófia (az Apokrif Online szerkesztője) is. Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője) provokatív előadása („Miért  hülye Nádas Péter?”) az irodalom, az irodalmi mű kereteinek átrajzolódására hívta fel a figyelmet, melyet maguk az olvasok kritikai ítéletei, illetve lájkjai tesznek meg. E tekintetben az irodalom (vagy inkább irodalmi kontinuum) mint „élményjószág” nemcsak a kultúra, de a piacgazdaság (keresési termék) és a politika része (nyilvános megnyilatkozás), s az irodalmi mű pedig csak kontextusával (szerző, kiadó, eladó, kritikus, kritika, lájk) együtt értelmezhető.

A nap utolsó előadójaként Benedek Anna „Onfiúk, onlányok” című prezentációja az online kritika fogalmát tárgyalta, ahonnan a lájk vagy épp a komment, de a blog is kiiktatható, hiszen mind az olvasottság, mind az értelmezés fokmérőjeként elhanyagolható jelentőségű. A prae.hu szerkesztője a korábbi szólamokkal dialogizálva hangsúlyozza az olvasóra való figyelem és az alkotóműhelyek működésének relevanciáját, illetőleg már a kerekasztal-beszélgetés egyik fő tematikus pontjához kötődve jelzi a folyóiratok, portálok esetében a függetlenség és demokratizmus kategóriáinak újragondolását, relativizálását.

Az est második blokkja Vass Norbert (a KULTer.hu szerkesztője) moderálásával „A háló mint művészeti átjáró” című kerekasztal-beszélgetés volt a magas olvasottsági adatokkal büszkélkedhető Fidelio, Revizor, PORT.hu és a Színház.hu képviselőivel: Kádár-Csoboth Judittal, Csáki Judittal, Sárközy Katával és Herner Dániellel. A honlapok bemutatkozásán túl a kulcskérdések között szerepelt a portálok szerkesztői és szerzői apparátusának jellemzése, majd a fórumhoz, az olvasói véleményekhez fűződő viszonyuk feltérképezése, végezetül pedig a kultúraforgalmazás, a hirdetők jelenlétéből adódó lehetőségek kiaknázásának ügye. A tizenegy éves Fidelio klasszikus zenei területen indult, majd szép lassan bővült ki a jazz, a folk, színház, a tánc és kiállítás világával. A Revizor kritikai portálként működik valamennyi művészeti ágat lefedve. A PORT.hu ötlete Veszelovszki Zsolt fejéből pattant ki még 1995-ben, s az ő révén vált egy ma már hat országban jelen lévő online adatbázissá, ami televíziós, filmes, színházi, zenei, irodalmi programajánlóként aposztrofálható. A Színház.hu eleinte a színházak webfelületeként, színészprofilokat tartalmazó oldalként jelent meg, később már híreket is közvetített, s napjainkra piramisportállá nőtte ki magát.

A beszélgetőpartnerek többnyire megegyeztek abban, hogy milyen kvalitású szerzők munkájára számítanak, viszont a szerkesztők és szerzők számát illetően érzékelhető eltérésekről számoltak be. Míg a Színház.hu minden rovata saját szerkesztővel bír, addig a Revizornál és a Fidelionál is csak néhány állandó tagja van a szerkesztőségnek. A szerzői kör igen változó képet mutat, általában egy-egy kritikus, tudósító, riporter több oldalnak is dolgozik. Az olvasói kommentek, fórumok a Revizor kivételével mindhárom oldalon megtalálhatóak, ugyanakkor a kontrolljukra, felügyeletükre is odafigyelnek. A PORT-nál hét moderátor is szemmel tartja a beérkező véleményeket, s a honlap a politikai témájú hozzászólásokat már hónapokkal ezelőtt letiltotta. Herner Dávid aggódva jegyezte meg, hogy a közösségi oldalakon megjelenő bejegyzések nem moderálhatók, s így szabadon hálózzák be a portál terét a kétes tartalmú szövegek is. A beszélgetés utolsó nagy tárgypontja a kultúraforgalmozás volt, ami a Revizor esetében saját koordinálással történik, s a kisebb sales-csoportokkal, színházakkal való kapcsolatfelvételt jelenti. A meghívottak egyhangúan kiemelték, hogy a szakmai feladatok mellett nem elhanyagolható az üzleti funkció ellátása, a finanszírozás megoldása, amit a három másik honlapnál szakemberek végeznek.  A reklámok, bannerek védelmében hangsúlyozták, hogy az adott hirdetők anyagai sok esetben kulturális és szociális felelősséggel is bírnak. Hasonló profilú felületekről lévén szó, jogos a rivalizáció kérdésének felvetése, azonban a felek mind a szoros együttműködés és a folyamatos kommunikáció mellett foglaltak állást. E kapcsolat egyik reprezentánsaként tudható be, hogy a PORT.hu, a Fidelio és a Színház.hu is egy közös médiacéghez, a Libri Médiához csatlakozott.

Az első nap záró szakaszában Papp Sándor (a KULTer.hu főmunkatársa) moderálásával Tinkó Máté (a FÉLonline szerkesztője), Torma Mária (Az Apokrif Online szerkesztője), Nyirán Ferenc (a KULTer.hu szerzője) és Horváth Imre Olivér (az Amúgy szerkesztője) olvasott fel. A versek és kisprózák teremtett világaiból fel- feltekintve a szerzők egyöntetűen meghatározónak vélték az online felület támogató szerepét, a gyors visszacsatolás lehetőségét, valamint az aktív olvasói jelenlétet.