Gál Ferenc: Ódák és más tagadások
Szerkesztői fülszöveg
Az 50 éves Gál Ferenc nem kertel: "Nem azért beszélek halkabban, hogy bárki közelebb jöjjön".
Gál hol Corrado Cattani, hol Bombadil Toma. Egy Bábos. Egy Madárijesztő. Hittudományi Főiskola. Hol vér, hol áfonya. A Bőség zavara.
Nem csoda, hogy egy Istentelen, 3 K-s (kollaboráns, korrupt, kontraszelektív) kultúrában a magyar szellemi ellenállás része lett. Mert van itt egy másik, elárult Magyarország, mely ódákat és más tagadásokat akar. Törtetők, ripacsok itt el nem férnek. Latinovits Zoltán, Makovecz Imre, Lázár Ervin országa ez, és még sokaké. Akik jeleket hagynak egymásnak az úton, erdőszélen, ravatalokon, keresztek alatt vagy felett, egy madárijesztőn, egy csillagon.
Gál négyszögletű kerek erdő mélyén lakik, de nincs egyedül, hiszen "minden nemzedékben akad egy-két tántoríthatatlan őrült: / szemükben lázasan csillog a rögeszmés Nem alkuszunk".
(Gál Ferenc: Ódák és más tagadások, PRAE.HU, 2011)