október
e késő őszi este
sétálok haza megmerevedve,
a fagyponttal hátamon.
a láthatár ködig ér.
mögötte holnap világlik,
és borostyán színével egy autó lámpája.
nélkülem telik a velem töltött idő.
a por a talpamra kopik.
versbe alázódtak az imák.
