Portfóliók
Tizedik-ik 50 vers (10)
Nekem Te vagy a dal
Nekem te vagy a dal, az eső és a szél
Nélküled az élet sivár és sekély.
Mikor téged látlak, a szívem megremeg
Szeretni akarlak! Örökké kedvesem! Együtt lélegezni kebleden ébredni
Szél dalát hallgatni öledben pihenni.
Alvó arcodon napfénnyel játszani
Huncut hajtincsedet a szellővel borzolni. Megismerni tested minden rezdülését
Hallgatni hangod bársonyos zengését.
Érezni akarom bőröd illatát
Melyet az elmém mélyen magába zár. Te vagy nekem az élet, a z éltető fény
Jer kedves hozzám, simulj! Ne félj!
Te vagy nekem a dal, énekelj hát
Szíved húrjain játszom a szívem dalát 2011-04-15
-----------------------------------------------
Az álmaimnak éltem
Volt hogy ördög voltam
Néha, édes angyal,
Hol a földre rogytam,
Hol fent ragyogtam.
Voltam hű és hűtlen,
Bár nem a bűnben éltem.
Hol gazdag voltam és laza,
Hol nagyon szegény, és ostoba.
Bátor voltam sokszor, bár néha féltem,
de senki ne mondja rám; hogy nem az álmaimnak éltem
Keresek valakit, aki viszont szeret
Aki mellett szabadon élhetem életem
Az lehetek vele, ki lenni szeretnék,
Szerelmet kínál, nem kelepcét.
Nem kalitkát kínál csak ölelő karjait,
Csábító mosolyát, édes csókjait
Kinek karjaiban megpihenhetek,
Ki mellett érzéki NŐ lehetek,....
2011-03-28
-----------------------------------------------------------
A Hold ereje
Csipkefüggönyön áttűnő szelíd holdsugár,
Hóleplen szikrázó vakító napsugár.
Cintányér, üstdob fülsértő zaja
Szélben megrezdülő természet dala.
A csend nekem most harsány induló!
A szél zúgása pedig félelmet hozó.
Több érzés csendül fel, egyszerre sikolt
Meleg, simogató, hideg, és fájó!
Fülemben zúg a hideg sarki szél
Mint megannyi hegedű, sírva zenél
Testem a hangszer, melyen komponál
A csend süvölt, hogy szinte fáj!
Miért ez a csend? Kérdem a holdat,
Magához ölel, lágyan simogat.
Csitítja lelkem tomboló viharát
Megnyugvást hoz nekem, az éjen át.
Hajnalban, mikor rémülten ébredek
Kivert a hideg, s a párnám vizes,
Nézem az eltűnő halvány csillagokat
Látom a Holdat, amint tova suhan.
Kiáltok utána; - Holdanyó maradj!
Hagyd itt nekem kérlek fényes arcodat!
Látni kívánom nappal is mosolyod
Érezni szeretném ölelő két karod.
2010-12.30
---------------------------------------------------------
A csend - mely legbelűl tombol
A csend lehet szép és lágy zene
Nekem mégis néha a fejem zúg bele.
Üvölt a némaság! Nekem nagyon fáj!
A lelkem mélyén most, riadót komponál!
Érzések törnerk fel most bennem
Kitörő vulkánként robban a felszínre.
Pusztít mindent, amihez hozzá ér!
Nyomában szenvedés, hamu, és vér.
Megtanultam rég álracmögé bújni
Könnneket nyelve, vidáman nevetni.
A csend néha beszédes dallam
A hallgatás zenéje konuló vészharang.
2010-12-29.
--------------------------------------------
Gyűlölöm
Keserű könny, bűnös érzés
Fájó gondolat. mely gyötör még.
Minden gondolata te vagy
Gyűlöllek téged, mert karjában tart.
Lassan már magam is utálom ezért
Nem tudom mit tegyek, hogy ne essen szét
A sok szép emlék mely hozzád köt
Mostanra mindez csak szürke köd,
Ő hogy gyűlölöm a napot
Melynek sugara ajkadon ragyog
Gyűlölöm öt, mert szereted
S csak azért mert viszont szeret.
Hangod bársonyát arcomon éreztem
Kezed melege sosem érintett.
Kedves szavaid szívembe zártam
Még most is kedvellek, hiába várlak.
Gyűlölöm2
Gyűlölöm most már nem csak a napot,
Hanem a szellőt is, mely neked susog.
Az esőcseppet is, ha hozzád ér
Távol vagy tőlem, már nagyon rég!.
Most már tudom kedves, sosem voltál velem,
Két karod engem sosem úgy ölelt.
Szemed sugara, most is csak rá nevet,
Sosem voltam kedves szívedhez közel.
Ha képes vagy eldobni egy perc alatt,
Meg sem hallgatva, a hívó szavam
Üvöltök hangosan ahogy csak bírok
Hiányzol kedves; - de ezt úgysem hallod...
2010-09-30
--------------------------------------------------------
A lélek csendben üzen Miért kérdezed a holdat, ha választ sem vársz?
Miért nézed a napot, mikor esőre vágysz?
Miért szeretnéd, hogy ajkam néma legyen,
Mikor azt érzem, a lelked nekem üzen?
A néma csend is beszél nekem.
Szenvedek fájó gyötrődéseden
Segíts, hogy megértsem a szél dalát,
Mely a lelked mélyéről felém, száll.
A lelkem csendben üzen neked,
Szenved, mert csak téged szeret.
Fehér galamb repül az ablakomra
A kóborló lélek is haza talál néha. 2010-10-18 –––––––––––––––––––––––––––––––––––– Keserű méz
Kanál a kezemben, egy csupor előttem,
Aranysárga nedű, belemerítem.
Kanalam süllyed az átlátszó mélységben,
Nehezen emelem, csorog a méz lejjebb.
Ajkam résnyire nyílt, nézem a mézet,
Benne az áttetsző viaszos lépet.
Várom az édes bódító ízt,
Nyelvemre cseppentem, s kiver a víz.
Miért oly keserű? Mi történt velem?
Nem értek semmit, az okát keresem.
Tegnap még édes volt! Mi lett ma vele?
Tudom már miért! Elmentél vele!
Keserű méz csorog az ajkaimon,
Nem törlöm most le, hagyom hogy csorogjon.
Folyik az aranyló lépes méz rajtam,
Ily keserű lépet, én sosem akartam.
2010-11-19
--------------------------------------------------------
Szemedben látom magam
A szemed tükör, benne érzem magam,
tükörfényben látom kínzó vágyadat.
Ölelj hát magadhoz, el sose engedj,
maradjak csillagként örökké csak veled!
Pillád elnehezül, gyötör a fáradtság,
szemed lecsukódik, a világ távol már.
De belül ott vagyok, ragyogok veled,
fényemmel mutatom az utat neked.
Nem vakít a sugár, szelíden világít,
megtört fényével felém irányít.
Álommanó siet, hogy neked segítsen,
éjjel is velem vagy, drága egyetlenem.
Reggel a hajnalpír arcodon megpihen,
meleg sugarával téged átölel.
Így ölellek én is álmodban kedvesem,
simogatom lelked, egyetlen szerelmem.
2010-11-21
-----------------------------------------------------------------------
Párbeszéd - milyennek látsz,
- Annyi tűz van benned, élet és erő!
- Kár hogy a víz is sok.mely bentről jön elő.
- A víz oltja a tüzet, s a láng egyszer kihal,
nem hevíti többé, se szerelem, se dal.
- Te érted az érintés gyengéd világát,
a tomboló vágyak vad szilajságát,
a simogatások gyenge rezgését,
apró kis sóhajok jelentőségét.
- Értem én a testnek néma beszédét,
Ismerem a kezek őrjítő érzését,
Ajkad érintésének varázsát.
feltörő vágyak perzselő izzását.
2010-11-23
------------------------------------------------------------------
Halálos csók
Egy segélykiáltás csak, keserű szó,
Nincs menekvés úgysem, hát ennyi volt.
Üvöltöm az éjbe, hogy mennyire fáj!
Nem akarok élni létezni tovább......
Addig gyere felém, míg élek és lélegzem,
utána hiába, akkor már nem megy.
Csak addig teheted meg, amíg itt vagyok,
Mikor elmentem, csak sötét űrt hagyok.
Nem tudhatom mikor jő el a vég,
Jéghideg csókjával, a szívemhez ér.
Hadész jégcsipkével szövi a fátylam,
Eljön értem, s végleg elhagyom - e tájat.
2010-12-04
-----------------------------------------------------------
Szent este a harang szól Havas tájon szikra pattan,
éjfélkor a fáklya lobban,
Hírül viszik a világnak,
megszületett akit vártak!
Szent este a harang szól,
ma egy új csillag ragyog
mutatja az utat neked
szívében tiszta szeretet.
Fényével gyengéden ölel,
erőt, és reményt ad neked.
Engedd magadhoz a fényt,
Fogadd Isten gyermekét
2010- 12-10
------------------------------------------------------
Beszél a csend
Bészél hozzám a csend
Dallama szépen cseng
Néha ijesztő. és fáj
Pedig sokszor rám talál.
Akkor is ha nem akarom
Már kínos a csend, de hallgatom
Elbújok csendben, s várok rá
magánnyal társulva karöltve jár.
Nekem te vagy a dal, az eső és a szél
Nélküled az élet sivár és sekély.
Mikor téged látlak, a szívem megremeg
Szeretni akarlak! Örökké kedvesem! Együtt lélegezni kebleden ébredni
Szél dalát hallgatni öledben pihenni.
Alvó arcodon napfénnyel játszani
Huncut hajtincsedet a szellővel borzolni. Megismerni tested minden rezdülését
Hallgatni hangod bársonyos zengését.
Érezni akarom bőröd illatát
Melyet az elmém mélyen magába zár. Te vagy nekem az élet, a z éltető fény
Jer kedves hozzám, simulj! Ne félj!
Te vagy nekem a dal, énekelj hát
Szíved húrjain játszom a szívem dalát 2011-04-15
-----------------------------------------------
Az álmaimnak éltem
Volt hogy ördög voltam
Néha, édes angyal,
Hol a földre rogytam,
Hol fent ragyogtam.
Voltam hű és hűtlen,
Bár nem a bűnben éltem.
Hol gazdag voltam és laza,
Hol nagyon szegény, és ostoba.
Bátor voltam sokszor, bár néha féltem,
de senki ne mondja rám; hogy nem az álmaimnak éltem
Keresek valakit, aki viszont szeret
Aki mellett szabadon élhetem életem
Az lehetek vele, ki lenni szeretnék,
Szerelmet kínál, nem kelepcét.
Nem kalitkát kínál csak ölelő karjait,
Csábító mosolyát, édes csókjait
Kinek karjaiban megpihenhetek,
Ki mellett érzéki NŐ lehetek,....
2011-03-28
-----------------------------------------------------------
A Hold ereje
Csipkefüggönyön áttűnő szelíd holdsugár,
Hóleplen szikrázó vakító napsugár.
Cintányér, üstdob fülsértő zaja
Szélben megrezdülő természet dala.
A csend nekem most harsány induló!
A szél zúgása pedig félelmet hozó.
Több érzés csendül fel, egyszerre sikolt
Meleg, simogató, hideg, és fájó!
Fülemben zúg a hideg sarki szél
Mint megannyi hegedű, sírva zenél
Testem a hangszer, melyen komponál
A csend süvölt, hogy szinte fáj!
Miért ez a csend? Kérdem a holdat,
Magához ölel, lágyan simogat.
Csitítja lelkem tomboló viharát
Megnyugvást hoz nekem, az éjen át.
Hajnalban, mikor rémülten ébredek
Kivert a hideg, s a párnám vizes,
Nézem az eltűnő halvány csillagokat
Látom a Holdat, amint tova suhan.
Kiáltok utána; - Holdanyó maradj!
Hagyd itt nekem kérlek fényes arcodat!
Látni kívánom nappal is mosolyod
Érezni szeretném ölelő két karod.
2010-12.30
---------------------------------------------------------
A csend - mely legbelűl tombol
A csend lehet szép és lágy zene
Nekem mégis néha a fejem zúg bele.
Üvölt a némaság! Nekem nagyon fáj!
A lelkem mélyén most, riadót komponál!
Érzések törnerk fel most bennem
Kitörő vulkánként robban a felszínre.
Pusztít mindent, amihez hozzá ér!
Nyomában szenvedés, hamu, és vér.
Megtanultam rég álracmögé bújni
Könnneket nyelve, vidáman nevetni.
A csend néha beszédes dallam
A hallgatás zenéje konuló vészharang.
2010-12-29.
--------------------------------------------
Gyűlölöm
Keserű könny, bűnös érzés
Fájó gondolat. mely gyötör még.
Minden gondolata te vagy
Gyűlöllek téged, mert karjában tart.
Lassan már magam is utálom ezért
Nem tudom mit tegyek, hogy ne essen szét
A sok szép emlék mely hozzád köt
Mostanra mindez csak szürke köd,
Ő hogy gyűlölöm a napot
Melynek sugara ajkadon ragyog
Gyűlölöm öt, mert szereted
S csak azért mert viszont szeret.
Hangod bársonyát arcomon éreztem
Kezed melege sosem érintett.
Kedves szavaid szívembe zártam
Még most is kedvellek, hiába várlak.
Gyűlölöm2
Gyűlölöm most már nem csak a napot,
Hanem a szellőt is, mely neked susog.
Az esőcseppet is, ha hozzád ér
Távol vagy tőlem, már nagyon rég!.
Most már tudom kedves, sosem voltál velem,
Két karod engem sosem úgy ölelt.
Szemed sugara, most is csak rá nevet,
Sosem voltam kedves szívedhez közel.
Ha képes vagy eldobni egy perc alatt,
Meg sem hallgatva, a hívó szavam
Üvöltök hangosan ahogy csak bírok
Hiányzol kedves; - de ezt úgysem hallod...
2010-09-30
--------------------------------------------------------
A lélek csendben üzen Miért kérdezed a holdat, ha választ sem vársz?
Miért nézed a napot, mikor esőre vágysz?
Miért szeretnéd, hogy ajkam néma legyen,
Mikor azt érzem, a lelked nekem üzen?
A néma csend is beszél nekem.
Szenvedek fájó gyötrődéseden
Segíts, hogy megértsem a szél dalát,
Mely a lelked mélyéről felém, száll.
A lelkem csendben üzen neked,
Szenved, mert csak téged szeret.
Fehér galamb repül az ablakomra
A kóborló lélek is haza talál néha. 2010-10-18 –––––––––––––––––––––––––––––––––––– Keserű méz
Kanál a kezemben, egy csupor előttem,
Aranysárga nedű, belemerítem.
Kanalam süllyed az átlátszó mélységben,
Nehezen emelem, csorog a méz lejjebb.
Ajkam résnyire nyílt, nézem a mézet,
Benne az áttetsző viaszos lépet.
Várom az édes bódító ízt,
Nyelvemre cseppentem, s kiver a víz.
Miért oly keserű? Mi történt velem?
Nem értek semmit, az okát keresem.
Tegnap még édes volt! Mi lett ma vele?
Tudom már miért! Elmentél vele!
Keserű méz csorog az ajkaimon,
Nem törlöm most le, hagyom hogy csorogjon.
Folyik az aranyló lépes méz rajtam,
Ily keserű lépet, én sosem akartam.
2010-11-19
--------------------------------------------------------
Szemedben látom magam
A szemed tükör, benne érzem magam,
tükörfényben látom kínzó vágyadat.
Ölelj hát magadhoz, el sose engedj,
maradjak csillagként örökké csak veled!
Pillád elnehezül, gyötör a fáradtság,
szemed lecsukódik, a világ távol már.
De belül ott vagyok, ragyogok veled,
fényemmel mutatom az utat neked.
Nem vakít a sugár, szelíden világít,
megtört fényével felém irányít.
Álommanó siet, hogy neked segítsen,
éjjel is velem vagy, drága egyetlenem.
Reggel a hajnalpír arcodon megpihen,
meleg sugarával téged átölel.
Így ölellek én is álmodban kedvesem,
simogatom lelked, egyetlen szerelmem.
2010-11-21
-----------------------------------------------------------------------
Párbeszéd - milyennek látsz,
- Annyi tűz van benned, élet és erő!
- Kár hogy a víz is sok.mely bentről jön elő.
- A víz oltja a tüzet, s a láng egyszer kihal,
nem hevíti többé, se szerelem, se dal.
- Te érted az érintés gyengéd világát,
a tomboló vágyak vad szilajságát,
a simogatások gyenge rezgését,
apró kis sóhajok jelentőségét.
- Értem én a testnek néma beszédét,
Ismerem a kezek őrjítő érzését,
Ajkad érintésének varázsát.
feltörő vágyak perzselő izzását.
2010-11-23
------------------------------------------------------------------
Halálos csók
Egy segélykiáltás csak, keserű szó,
Nincs menekvés úgysem, hát ennyi volt.
Üvöltöm az éjbe, hogy mennyire fáj!
Nem akarok élni létezni tovább......
Addig gyere felém, míg élek és lélegzem,
utána hiába, akkor már nem megy.
Csak addig teheted meg, amíg itt vagyok,
Mikor elmentem, csak sötét űrt hagyok.
Nem tudhatom mikor jő el a vég,
Jéghideg csókjával, a szívemhez ér.
Hadész jégcsipkével szövi a fátylam,
Eljön értem, s végleg elhagyom - e tájat.
2010-12-04
-----------------------------------------------------------
Szent este a harang szól Havas tájon szikra pattan,
éjfélkor a fáklya lobban,
Hírül viszik a világnak,
megszületett akit vártak!
Szent este a harang szól,
ma egy új csillag ragyog
mutatja az utat neked
szívében tiszta szeretet.
Fényével gyengéden ölel,
erőt, és reményt ad neked.
Engedd magadhoz a fényt,
Fogadd Isten gyermekét
2010- 12-10
------------------------------------------------------
Beszél a csend
Bészél hozzám a csend
Dallama szépen cseng
Néha ijesztő. és fáj
Pedig sokszor rám talál.
Akkor is ha nem akarom
Már kínos a csend, de hallgatom
Elbújok csendben, s várok rá
magánnyal társulva karöltve jár.
