Portfóliók

Két felöltöztetett emberi test a kiindulópontja. A legtöbb dolognak két felöltöztetett emberi test a kiindulópontja. A szerelemnek éppúgy, mint a filozófiának. A legtöbb dolog két felöltöztetett emberi testnek, két felöltöztetett emberi halandóságnak a következménye. És hogy mi minden történhet velük.

Két felöltöztetett emberi test akadozva viszi egymást a tökéletesség felé. Letépik először egymás, majd a nézők, a kukkolók látszatvilágáról a fátylat. Nyugtalansággal, szorongással töltenek el. Kibillentenek kényelmes egyensúlyomból.

Várom a meztelenséget. Azt, hogy levetkőztessék egymást. Visszavonhatatlanul, jóvátehetetlenül. Inkább kimennek, magamra hagynak. Legalább ötször.

Egy meztelen emberi testben sok minden elindul. Két felöltöztetett emberi testben is sok minden elindul, de semmi sem oldódik meg úgy, a két felöltöztetett test „gazdája” semmit sem old meg úgy, ahogy azt a test – a két felöltöztetett test művészete megoldja.

Két felöltöztetett test valamivel sötétebb, bonyolultabb, körmönfontabb dolog, mint egy meztelen test. Egy meztelen emberi test témája a születés, az öregedés és a halál. Két felöltöztetett test témája a szerelem érthetetlen, idétlen élménye.

Valakinek azt a szót suttogom, » szeretlek «. A szó eleven testté alakul, s ami ez után történik, az lemeztelenít két felöltöztetett emberi testet. Visszavonhatatlanul. Minden lehető értelemben.

Első pillantásra a szerelem testetlen valami. Test nélkül, két felöltöztetett emberi test nélkül nincsen szerelem. Ha nincs a test – a két felöltöztetett test, a szerelemhez való viszonyunk elvonttá válik, és elveszíti azt az erőt, amit csak egy konkrét, eleven ember adhat –, ami csak két konkrét, eleven ember között jöhet létre.

Meztelenül állnak, vonaglanak, ülnek, mozognak. Meztelenül, nem ruhátlanul. Meztelenül és szerelmesen.