Portfóliók

Nos, én éppen egy felhő szélén ültem, amikor ő elsétált mellettem, a hold felé tartott. Nem értettem, hogy tudtak kibújni az angyalszárnyak a bézsszín kiskosztüm alól, talán ezért volt, hogy akárhogy próbáltam, nem tudtam levenni róla a tekintetem.

Aztán ahogy visszafelé jött, szürke sugarak cikáztak körülötte, tisztára mint egy lézersó, gondoltam. Először megijedtem, próbáltam elhúzódni, kikerülni, nehogy eltaláljon valamelyik, de közben észrevettem, hogy mindegyik sugár felém irányul, és mindegyik a szeméből indul ki.

Ültem tovább, amikor egyszer csak belémnyilallott, hogy mennyire hiányzik az a szürke szempár, mennyire szeretném, ha mégegyszer felém sugározna, és akkor már nem is volt más lehetőségem, döntöttem: leugrok.