bezár
 

Portfóliók

Nessun Dorma...

Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
     Tarolt a brit versenyző. Még a közönség fiatalabb része is ráérzett a hang szépségére, és végigvisitozta a joviális, szelídképű mobilárus nagyszerű előadását. Nem tudom mit hallott belőle...!? A tombolás rendes operai előadásokon is előfordúl, de csupán a teljesítmény felhevült elismeréseként, sohasem közben, és annak is csupán befejeztével. Hallottam már igencsak meglepődve templomban is hasonló tetszésnyilvánitást, ha nem is ilyen mértékűt, de hasonlót, vastapssal kisérve, egy művészeti fesztiválon. A karzatról figyeltem, s jól kivehető volt a közönség azon része, akik már megfordultak komolyzenei hangversenyen, éppenséggel templomban is, ahol ennek semmi hagyománya. No de mindegy, maradjunk a Turandotnál, s főleg Kalafnál. A magam módján persze...

Fájl:Poster Turandot.jpg

A Turandot egy Giacomo Puccini által komponált három részes opera, mely Friedrich Schiller azonos nevű 1801-ben írt és 1802-ben Stuttgartban megjelent színdarabjából készült. Az olasz nyelvű librettót (szövegkönyvét) Giuseppe Adami és Renato Simoni írták, Carlo Gozzi Turandot olasz nyelvű adaptációja alapján. Puccini halálakor az opera nem volt kész, a művet Franco Alfano fejezte be. Az ősbemutató a milánói La Scala színházban volt, 1926. április 25-én Arturo Toscanini vezérlésével, aki csak a Puccini által komponált részeket vette be az előadásba. Később az operát Alfano kiegészítéseivel is előadták.

A Turandot szó perzsa jelentése a „Turán (Közép-Ázsia) lánya”. Turán egy Közép-Ázsiai régió. Perzsául a történet „Turandokht” néven ismert, ahol a „dokht” szó a „Dokhtar” szó származéka, melynek jelentése „lánygyermek”.

A kép az ősbemutató plakátja.

 

   - Muszáj hivatalos, vagy annak tűnő wikipédiás részletekkel megfejelnem a történetet, hogy aki olvassa képet kapjon szükséges részletekről, melyeket ezeket után komolyan vehet, mert szavahihető emberek teszik elébe. Amit majd a sajátomból fűzök hozzá, kicsit fura lesz, és soha nem kerül bele semmilyen pédiába.

   - Turandot legendája sokféleképpen élt, még vígjátékot is csináltak az amúgy komor történetből, vagy éppen fordítva...? Ime egy magyarázat:

    - "Puccini és librettóíróinak az invenciója, hogy olyan fontos változtatásokat hoznak be a témába, amely elmélyíti a hősnő lélektani életét. Kitalálnak például egy őst, akinek emlékezetét és kívánságát híven őrzi magában a hercegnő. Egy hisztérikus, de érzelmes szűzlányt alkotnak belőle, akit egy korábban esett sérelem tesz emberivé, s mintegy akarata ellenére rabjává egy átoknak. A férfiaktól való félelme abból ered, hogy a szexuális gyönyör az ő hite szerint a halált hozza számára. Ezért fejezteti le sorra a kérőket. A kegyetlen hercegnő ellenpontja a műben Liu, a nagylelkű szolgálólány, aki szerelméért adja életét. Calaf herceget pedig azáltal teszik emberivé a szerzők, hogy nevét elárulva a hercegnő kezébe teszi életét. Az önátadás gesztusa a valódi szerelem bizonyítéka. E három szereplő átváltozásai nagyon lényegesek. Lelki fejlődésük zenei ábrázolása befejezetlensége ellenére remekművé tették Puccini utolsó operáját."

   - A "Nessun Dorma" színhelye a harmadik felvonás:

   - Azt mindig is tudtam, hogy Puccini operáját más fejezte be, de hogy ez megtörténjen egy budapesti előadással azt nem gondoltam volna. Pedig megesett. Azt pedig végképp nem, hogy milyen körülmények között.

 

III. felvonás

Az ősbemutató III. rész első felvonásának a díszlete (Galileo Chini rajza)

 

Első kép

Éjszaka van. A császári palota hatalmas kertje. Mindenfelé virágok és bronzba öntött bálványszobrok, tetejük megvilágítva a tövükben égő tömjénfáklyák fényétől. Baloldalt pavilon, amelyhez öt lépcső vezet. Mellette hímzett sátor. A pavilon a császári rezidencia egyik palotájának a kiszögellő épülete, Turandot lakosztályának tőszomszédságában. Nagyon messziről heroldok szava hallatszik, amint az óriás várost bejárva a császár parancsát hirdetik. Innét is, onnét is visszhangszerűen válaszolnak más-más csoportok. A pavilon lépcsőjén fekszik a herceg. Az éjszakai csendben hallgatja a heroldok szavát. A heroldok Peking szerte hirdetik a lakosságnak, hogy fejtsék meg az ismeretlen ifjú nevét.

A herceget megint megkörnyékezi a három maskara: Ping, Pong és Pang. Gazdagságot, szerelmet, hatalmat ígérnek neki. A herceg továbbra is kitart Turandot mellett. Közben az őrök, a tömegből előrángatják az apját és a szolgálólányt Liut, hangoztatva, hogy megvan a név. A szolgálólány kijelenti, hogy csak ő ismeri az ifjú nevét azonban nem hajlandó azt elmondani, inkább meghal. (Itt ér véget Puccini által szerzett rész). Turandot szívét a szolgálólány halála sem puhítja meg, tovább keresteti a fiú nevét. A herceg akkor hirtelen megragadja és megcsókolja, mire Turandot szíve meglágyul és ráeszmél az eddig elkövetett szörnytetteire. A herceg látva Turandot változását elárulja a nevét: Kalaf, Timur fia, ezzel életét a hercegnő kezébe adva.

     - Mindig is szerettem a Turandotot. Kezdetektől fogva lekötött a változatos zene. Ez nem afféle - dobd le a kulcsot/nem dobom - opera amivel gyakran gúnyolódnak az ilyesmit lekezelően félrelökdösők. Ők naposcsibe figurákhoz szokottan mondanak véleményt, mert csupán annyit látnak, annyit ismernek, hogy valaki mikrofonnal a kezében elriszál jól rosszul valamit amihez hang sem kell egyáltalán.  Vannak persze, s régebben még többen voltak a súlyos egyéniségek opera szinpadon, csak azzal nincsenek tisztában a könnyen itéletet mondók, hogy ez bizony a szellemi mellett komoly fizikai megerőltetés. Három négy kilót is képes leadni egy énekes az előadás végére. Wágner esetében teljesen bizonyosan.

     - Sokan hiszik, hogy bárki bármit képes bármikor előadni, hiszen ott a kotta, ott a korrepetitor és kész. Sajnos nem így van. A hangnak nem csak lefelé és felfelé van terjedelme, de van bizony időbeli is. Ezért vannak például kifejezetten Wágner énekesek, akik több órán keresztül képesek a hangjukat azonos szinten azonos erővel tartani.

     - Egyszer rábeszéltem barátnőmet, hogy nézzen meg egy Turandotot, nem miattam ó nem. Szép nagy alabárdom lesz többnyire, de lesz amikor hóhérsegédként nyaggatom többedmagammal szegény Liut, még halála előtt, de mindez nem érdekes, a zenére figyeljen, főleg Liu hlálára és a Nessun Dormára. Akkor még nem is tudtam, hogy a szerző ez utóbbit nem is érte meg.

   - A Turandot premierjén 1926. április 25-én a milánói La Scala színházban, Arturo Toscanini karmester a III. felvonás közben leállította az előadást majd a közönség fele fordult és kijelentette: „Qui finisce l'opera, perché a questo punto il maestro è morto” („Itt véget ér az opera, mert ezen a ponton a szerző meghalt”). A függöny lassan leereszkedett.[1].

Wikipédia.

   - Aznap amikor fönn a karzaton kapott csak helyet a barátnőm, már a három kérdés megválaszolásánál láttam, hogy valami nincs rendben. Máskor is, másokkal is előfordult már ilyesmi, de most Kalaf, a mindenkori Kalaf, akit a legjobbnak tartottam, mert hangja, tatáros alkata erre predesztinálta, túl sokat mozog, izgatottan tekintget jobbra balra, szinte hallhatóan aprókat krákog, láthatóan nem érzi jól magát, s legszivesebben véget vetne az egésznek. Kitartott azonban jól rosszul a harmadik felvonásig, s amikor egyedül állt a szinpad közepén, hogy a nessun dormába belekezdjen, aggódó tekintetek figyelték minden takarásból. Már már túljutott az ária csúcsán, amikor karjait széttárva megmerevedett, nem jött ki hang a torkán, s mint akit lelőttek hanyattvágódott.A zenekar még néhány pillanatig tovább játszott, aztán zavartan megállt. Döbbent csend, pisszenés sem hallatszott a házban, és nem ereszkedett le a függöny, ez volt a legszörnyűbb. Legalább egy perc telt el így teljes mozdulatlanságban, mire az ügyelő végre magához tért, berohant és kihúzta a nyelvét. Aztán valaki dobogva rohant a deszkákon, és végre lecsapódott a függöny.

    - Idáig azt hittem, hogy  ez a pontos megbízható gépezet, bármi jön is közbe, mindig pontosan megbízhatóan működik. Sajnáltam a kis tatárt, aki nem tért magához, s már már hazafelé készülődtem, amikor közölték, hogy egy másik Kalaf fejezi be az előadást. Sokan zúgolódtak, levetkőztek, hangoskodtak, mondván már csak egy kép maradt, teljesen fölösleges folytatni. Történt már olyasmi, na jó kinn a szigeten, nem a házban, hogy az első felvonás vége felé esni kezdett és a másodikat nájlozacskóba csavart hegedűk cincogásával nyitották. Csak néhány taktust játszottak és máris vége volt a Mosoly országának... Ha már megkezdődött a második felvonás, az annyi mintha végigjátszották volna az egészet, nem kell visszafizetni semmit.

    - Több mint egy órát toporogtunk, amig megérkezett az új Kalaf. A kis tatár herceg szép bordó ruhácskája kicsi lett volna a kétméteres szakállas fickóra, ő vonult be diadalmasan valami szines kínai hálóingben. Erősen markolásztam az alabárdomat, mert az előttem "feltáruló" látvány lenyűgözött. A lépcső másik szélén, a túloldali kolléga nyüszítve vinnyogott ajkát harapdálva. Nem a kétméternyi szakállas miatt, ó nem. Ez a jelenet végig állókép. Mindenki a helyére áll, szemben a közönséggel szépen lépcsőzetesen ahogy illik. Az előadás végén pedig tabló, ami azt jelenti, hogy mégegyszer feljön a függöny és akkor van vége mindennek. Rohanás kifelé, tülekedés lökdösődés a széles lépcsősorokon.

     - Ha valami őrült újra felhúzta volna rettenetes botránytör ki a szinpadról menekülőket látva. Hosszú volt ugyanis a várakozás, mindenki rohant volna már haza, az öltöztetők is, akiknek sajnos részt kellett venniök a hosszú hátulgombolós kinai lebernyegek egyenkénti aprólékos kigombolásában. Elvégezték hát a munkát előre, s a lépcsőn, állva s az alabárdba kapaszkodva ezúttal mást sem láttam, mint rengeteg szőrös csupasz hátat girbe gurba lábszárat, s a legkülönbözőbb színű formájú és állagú alsónadrágot. Ez volt hátulról a diadalmas tabló melynek rész vevői a szerelem mindenhatóságáról harsogtak fortissimóban, s kicsit távolabb a nézőtér félhomályában elegáns hölgyek és urak arca fénylett a meghatottságtól. Gyönyörűséges kép volt.

 

 

 



nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés