szaridő
lélek élelem-
mit keres két kezem,
de csak félelem,
mivel bélelem
tenyerem.
éhezem.
szóra, mosolyra,
szemre, szájra, pofonra.
s leginkább egy otthonra.
oda vagyok.
de nincs -rögtön jövök- tábla.
Hát befekszem egy kádba,
hogy ne szúrjon senki hátba.
de nem visz el a nátha
sem.
bár tudnék néma fohászt,
varázsszót, mi csodát formáz
körülöttem...
de tökfejemben csak homály huhog
ha kinézek, sűrű eső zuhog.