Csonka
Tudatom ólomnehéz pinceajtaján
szikrázik a merész véset;
"ki itt belépsz, hagyj fel..." De hisz már tudhatod,
mind, aki egyszer belépett,
még a remény is felhagyott
minden reménytelen aknakereséssel,
hogy nyüzsgő gondolataim
aknamezőjét hatástalanítsa,
s tűzszerészek csapásain
sebesültet hozzon vissza.
Csak merev testek, senki földje, nyugalom.
Olykor berobban egy akna,
levegőbe repülnek leszakadt kezek.
Ha az idő szanitéc volna!
S nem üszkös, csonka ékezet...
szikrázik a merész véset;
"ki itt belépsz, hagyj fel..." De hisz már tudhatod,
mind, aki egyszer belépett,
még a remény is felhagyott
minden reménytelen aknakereséssel,
hogy nyüzsgő gondolataim
aknamezőjét hatástalanítsa,
s tűzszerészek csapásain
sebesültet hozzon vissza.
Csak merev testek, senki földje, nyugalom.
Olykor berobban egy akna,
levegőbe repülnek leszakadt kezek.
Ha az idő szanitéc volna!
S nem üszkös, csonka ékezet...