Portfóliók
Az USA és az első világháború
Az első világháború és az USA
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
Mivel az amerikaiak közül sokan nem akartak részt venni az európai háborúban, Wilson komoly problémával került szembe. Maga mögé kellett állítania az embereket, meg kellett győznie őket arról, hogy az Egyesült Államok gonosz ellenséggel harcol (ismerős képlet -Kerekes Tamás) Démonizálta az ellenséget, gyűlöletet szított, és mindezt a „gonosz” emberekre fókuszálta, akik közül sokan az Államokban éltek. Az i. világháborúban a patriotizmusnak köszönhetően sok amerikai állampolgár fordult német nevű szomszédja ellen.
A Nagy Háború radikális változást hozott a nők helyzetében, átvették a férfiak szerepét otthon.
Az antanthatalmak-az Egyesült Államok hathatós támogatásával- rákényszerítették a németekre a fegyverszünetet, ám a Párizs környéki békékkel hatalmas hibákat követtek el. Még a pápa is csak mohóságot és ostobaságot látott a békedekrétumokban és mintegy a jövőbe látva adta ki szentenciáját:” A nemzetek nem halnak meg ; megszégyenültségükben és bosszúban generációról generációra adják tovább a megtorlás szomorú örökségét. Hitlerre tökéletesen illett ez a prófécia.Az első világháború megmutatta, hogy milyen mélyek lehetnek a nacionalista érzések, és hogyan terjedhetnek szét ezek, amikor az egymással közösséget válaló emberek úgy érzik, hogy egy másik, „ellenségnek” bélyegzett csoport fenyegeti őket. Az I. világháborút elindító konfliktusok eleinte viszonylag jelentéktelennek tűntek, ám maga a háború változtatta ezeket óriási horderejűvé. Tanulságai tehát tovább kell vizsgálni, hogy ez a tragédia n ismélődhessék meg még egyszer.
Az első világháború a világ lakosságának mintegy 93%-át érintette, és 38 millió civil és katonai halottat, valamint sebesültet hagyott maga után. A háború első áldozata az igazság volt, és egyetlen jellemzője, metaforája: a veszteség. A háború nemcsak Európa ifjúságának egy teljes generációját tizedelte meg, de több mint 120 000 amerikai katona maradt holtan. Az antanthatalmak háromszor akkora veszteséget szenvedtek, mint a németek, akik folyamatosan fölényben voltak kiképzés, fegyverzet, taktika és vezetés tekintetében. A francia és a brit parancsnokok túlságosan gyakran adtak ki különféle utasításokat egyszerű katonai inkompetenciából vagy puszta büszkeség miatt. Például a verduni csatában a brit hadsereg halottai és sebesültjei egyetlen nap alatt meghaladták a 60 ezret, mégpedig a brit tábornokok makacssága miatt.
A kötet az USA hadba lépésének okait kutatja. Németország megpróbálta rávenni Mexikót az USA megtámadására, s azt is bejelentette II. Vilmos, hogy Németország nem fogja betartani az amerikai hajózási jogokat. Wilson engedett a reá nehezedő nyomásnak. Ez a mértékadó vélemény.
Ám a könyv itt kezd elemezni 200 oldalon keresztül, és nagyjában megváltozhat a képünk az USA hadba szállásának okairól.
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
Gold Book Kiadó
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
PETER I. BOSCO
Az 1914 augusztusában, Szerbia és az Osztrák–Magyar Monarchia konfliktusaként kirobbanó, majd a legtöbb nagy nemzetre villámgyorsan átterjedő I. világháború kibillentette Európát politikai egyensúlyából, véget vetett a kontinens gazdasági növekedésének, és fiatalemberek teljes generációját tizedelte meg. Ez a könyv bemutatja, hogyan alakította át a világot ez a háború, amely szembeállította Németországot, az Osztrák–Magyar Monarchiát és Törökországot Franciaországgal, Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal, miközben számos más kisebb nemzet is csatlakozott a küzdelemhez valamelyik oldalon. Elmagyarázza, hogyan járult hozzá a háború a gyarmati rendszer széthullásához, és hogyan tette a világ egyik vezető eszméjévé a kommunizmust.
Az „Amerika háborúban” sorozat képekben és szavakban, tisztán és érthetően tárja az olvasók elé azokat a kíméletlen harcokat, melyek az Egyesült Államok történelmét alakították. A sorozat minden könyve a kérdéses konfliktus egyik központi incidensével nyit, majd bemutatja a háború főbb céljait és stratégiáit, beleértve a fegyverzetben és taktikában bekövetkezett lényegesebb fejlesztéseket is. Ezenkívül betekintést nyújt a jelentősebb hadvezérek, az egyszerű közkatonák és a háborút megszenvedő civilek mindennapi életébe, és szemléletes leírásokkal tárgyalja a kulcsfontosságú ütközeteket.
A SZERZŐ
Peter I. Bosco connecticuti tanár, egyaránt oktatott általános iskolában és gimnáziumban. Az I. világháború a téma iránti, hosszú időre visszanyúló érdeklődése csúcspontjának tekinthető. Mielőtt a Nyugat-connecticuti Állami Egyetemre ment volna, ahol megszerezte a társadalomtudományok baccalaureusa fokozatot, Bosco gyalogosként szolgált az Egyesült Államok hadseregében. A NATO kötelékében eltöltött két esztendeje alatt saját szemével láthatta az I. világháború történelmi helyszíneinek és harctereinek némelyikét.
Antoinette Bosco a St. Rose Egyetem bölcsészdoktora. A New York-i Állami Egyetemen, Stony Brookban szerzett magisteri oklevelet klasszika-filológiából, valamint itt avatták a természettudományok baccalaureusává is. A washingtoni Katolikus Hírszolgálat állandó rovatvezetője, aki már kilenc könyvet írt és jelentetett meg; ezenkívül több mint 300 cikket és kommentárt, továbbá közreműködött öt másik könyv megírásában is. Tagja az Újságírók Nemzeti Közösségének, valamint az Írók és Újságírók Amerikai Közösségének.
John S. Bowman főszerkesztő angol irodalomból, magna cum laudéval szerzett BA-t a Harvard Egyetemen, majd a Harvard Fiske-ösztöndíjasaként beiratkozott a Cambridge-i Egyetem Trinity College-ába, később pedig a Müncheni Egyetemre. Bowman mintegy 20 háborús, illetve hadtörténeti témájú könyvet, valamint 15 egyéb történelmi könyvet szerkesztett. Egyéb munkái mellett az ő keze alól kerültek ki a Facts About America’s Wars, World Almanac of the Vietnam War, The Civil War Almanac, valamint az Almanac of American History című művek is.
