Portfóliók
a boldogság tanítható
Stefan Klein: A boldogság képlete
Aki boldog, vagy legalább elégedett az életével, az több értéket tud termelni, és akinek nagyobb az anyagi jóléte, az általában boldogabb és elégedettebb. Vannak nemzetek, akiknek azonban a szegénység sem tudja kedvét szegni, és vannak örök elégedetlenek.
A boldogság mérhető és tanítható
Stefan Kleint a filozopterek is számon tartják
Azt a kérdést, hogy az idő szubjektív avagy objektív-e, csakis a filozófia képes érdemben megválaszolni. A mainstream válasz – kétezerötszáz éven át és ma is – úgy hangzik, hogy az idő nem objektív. Az időérzéknek, az idői tapasztalatnak s az emlékezetnek alapvetően az érzékelő, tapasztaló és emlékező egyén szubjektív aktivitásától és körülményeitől befolyásolt voltára utalok itt, középpontba állítva, ha csak egy percre is, a miért futnak egyre gyorsabban az évek, midőn megöregszünk? Azt az álláspontot fogom megcsillantani, hogy az idő szubjektív volta mellett felhozott érvek filozófiailag végső soron hamisak, s hogy a késő-huszadik-huszonegyedik század interdiszciplináris látókörű bölcselete alighanem képes lesz a modern, Newton által fogalmi formába öntött common-sense időélmény megújult filozófiai magyarázatára és igazolására.. Az 1949-ben megjelent gyűjteménynek mind címe – Albert Einstein: Philosopher-Scientist –, mind számos fejezete, kivált a Reichenbach- és a Gödel-fejezet, azt a felfogást tükrözi, miszerint Einstein 1905-ös felfedezése nemcsak abban állt, hogy a Lorentz-transzformációk pusztán matematikai apparátusához tényleges fizikai értelmezést rendelt, hanem filozófiai fordulatot is jelentett. Ezt a felfogást persze már az 1920-as/1930-as években számosan vallották, a logikai pozitivistáktól Heideggerig; legutóbb hangot kapott Stefan Klein 2006-os sikerkönyvében is: Zeit – Der Stoff, aus dem das Leben ist: Eine Gebrauchsanleitung, a könyvet angolra The Secret Pulse of Time: Making Sense of Life's Scarcest Commodity címmel fordították le. Einstein, írja itt Klein, az idő természetéről magáról vélt új igazságot kimondani, amikor
úgy fogalmazott, hogy annak mértéke nézőpont-függő, vagyis szubjektum -függő.
(Nyíri Kristóf)
Az öröm jutalmát magában hordja
A legfrissebb kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy a humoros emberek az élet minden területén jobban helytállnak, az intelligenciateszteknél orrhosszal vezetnek, az immunrendszerük fittebb, ha betegek, kevesebb gyógyszerre van szükségük, és a felépülésük is rövidebb ideig tart. Még a szerelem is könnyebben talál rájuk! Egy kanadai kutatócsoport bebizonyította, hogy a humor sokkal erősebben vonzza a másik nemet, mint egy feszes fenék, a pénz vagy a rang. Ezt az endorfinnak köszönhetjük, a nevetéskor felszabaduló boldogsághormonnak, ami úgy hat ránk, mint a drog: nyugodtabbak, ugyanakkor felszabadultabbak leszünk.
Igaz és hamis öröm
De hogy egy mosoly valóban boldoggá tesz-e téged, nos, ez attól függ, hogyan nevetsz. Paul Eckman amerikai kutató tizenkilenc különböző nevetési módot térképezett fel. Azt állítja: ezek közül tizennyolc hamis, csupán egy valódi. Kacagsz, ha a főnököd viccel, nevetéssel leplezed a kellemetlenséget, a bizonytalanságot, vagy egyszerűen azért mosolyogsz, hogy ne lógj ki a társaságból. Minden mosolyra, nevetésre, kacagásra van tehát ésszerű okod.
Ezzel ellentétben az igazi nevetés spontán, akaratlan folyamat. Arról ismerheted fel, hogy nem csupán a száj sarka húzódik felfelé, hanem a szem körüli nevetőráncok is láthatóvá válnak. S ez a perdöntő. Klein szerint csak Laurence Olivier tudta ezt elsajátítani, John Wayne, és Charles Bronson nem véletlenül választottak maguknak pókerarcot.
A nevetés győz
A vicc és a cinizmus abból táplálkozik, hogy egyfajta ellenségképet hoz létre, tehát ellentétet szít. A humor ezzel szemben összeköt, mert az emberi oldalt helyezi előtérbe, azt emeli ki. A humoros emberek általában megértőbbek, kedvesebbek környezetükkel. Kevésbé erőszakosak: nem kioktatni akarnak, hanem tanítani.
Készülj az örömre!
A nevetést nem kell tanulni, a képessége velünk születik. A kisgyermekek naponta akár ötszázszor is képesek nevetni, de bizonyos felmérések szerint ezt egy átlagos felnőtt már csak 6–8 alkalommal teszi, mert kinevelik belőle a szülei, illetve a társadalmi elvárások.
Stefan Klein biofizikus szerint a boldogság, az öröm és a humor viszont megtanulható, és némi edzéssel formában tartható. Ehhez csak annyi kell, hogy tudjunk saját magunkon is nevetni. Ezáltal a tréfa elveszíti gátlástalan összetevőjét, és megteremti a bizalom és a megértés légkörét. Engedd be újra a nevetést az életedbe. Ne vedd túl komolyan önmagad. Minden körülmények között őrizd meg a humorodat, még akkor is, ha ez néha nehéznek tűnik. Ezáltal a problémáidat is egyfajta távolságtartással szemlélheted, és akkor sokkal hamarabb, egyszerűbben találod meg a megoldást vagy a kiutat.
Kerekes Tamás
