Portfóliók
ARS POETICA
Tegnap hazamentem és akkorát fostam
hogy leszakadt a második emeletre
jött oly' erősen és olyan gyorsan
összes szomszédom arcát betemette
és ők csak jöttek, ajtómon kopogtak
pedig nem is voltam készen én
hallhatták hogy a költő hogy ropogtat
meredten ülve a vécé csészején'
de vajh' mit vethet még a bús betű
a trónus fehér papír végtelenjén?
hisz arcukba hullt a míves, hűs nedű!
a sorok zörgő hangú lépte mentén
testem kis emésztő ojjektumába
tejszínhab lejtett táncot és a kekszek
masszává préselve folytak mint a láva
falakra rajzolva absztrakt arabeszket
költészetem: e rajzok sokasága
költőtársak és művek gyűjteménye:
csatorna-kötet! az ember butasága
hiúsága és minden hűlt reménye!
vers, mi ezen kis hangos görbe léken
a világba jutsz: szárnyaljon dalod
szólj keményen és legyél gördülékeny:
e rossz világnak van mit mondanod!
hogy leszakadt a második emeletre
jött oly' erősen és olyan gyorsan
összes szomszédom arcát betemette
és ők csak jöttek, ajtómon kopogtak
pedig nem is voltam készen én
hallhatták hogy a költő hogy ropogtat
meredten ülve a vécé csészején'
de vajh' mit vethet még a bús betű
a trónus fehér papír végtelenjén?
hisz arcukba hullt a míves, hűs nedű!
a sorok zörgő hangú lépte mentén
testem kis emésztő ojjektumába
tejszínhab lejtett táncot és a kekszek
masszává préselve folytak mint a láva
falakra rajzolva absztrakt arabeszket
költészetem: e rajzok sokasága
költőtársak és művek gyűjteménye:
csatorna-kötet! az ember butasága
hiúsága és minden hűlt reménye!
vers, mi ezen kis hangos görbe léken
a világba jutsz: szárnyaljon dalod
szólj keményen és legyél gördülékeny:
e rossz világnak van mit mondanod!
