Portfóliók

A választás paradoxona

Kaptunk egy olyan könyvet, mely a régi vágású axológiát, döntéselméletet könnyebbé teszi, ráadásul megszabadít bizonyos szorongásoktól.

Egy példa

Béla a kórházban ébred tetőtől talpig gipszben.

Belép az orvos a szobába, és röviden tájékoztatja a helyzetről.

- Ön bizonyára nem emlékezik a történtekre. Súlyos motorbalesetet szenvedett. De minden rendben, túléli, újra fog tudni járni, bármit csinálhat, éppúgy, mint azelőtt. De van itt egy apróság... Megpróbálom olyan kíméletesen elmondani, ahogy csak tudom... a pénisze leszakadt a baleset során és nem sikerült megtalálni. De ne aggódjon, a tudomány mai állása lehetővé teszi, hogy új péniszt növesszünk Önnek. Ez éppolyan jó lesz, mint az eredeti volt. Valójában még jobb is. De sajnos ez a beavatkozás nem olcsó. 200.000,- Ft centiméterenként.

Bélának fennakadt a szeme és csak az összeget ismételgette magában.

- Ez egy nagyon fontos döntés - mondta az orvos -, alaposan meg kell fontolnia. Ha ezelőtt 10 cm-es volt a pénisze és most egy 20 cm-est készíttet, a felesége lehet, hogy kikészül. Ha viszont 20 cm-es volt és csak 10 cm-est csináltat, a felesége elégedetlen lesz. lehet, hogy érdemes volna ezt a döntést megvitatni vele. Odakint vár.

Másnap az orvos meglátogatta Bélát.

- Nos, sikerült meghozni a döntést?

- Igen. Megcsináltatjuk az új konyhát.

A közlegelők tragédiája (Lloyd és Hardin nyomán)

Adva van egy „közlegelő”, amelyen, a faluban kialakult hagyományok értelmében, a

faluban lakó 10 gazda egy-egy tehenet legeltet; az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy

az itt legelők tehenek mindegyike 1000 fontot nyom; vagyis súlyuk együttesen 10000 font.

Az egyik gazda azonban egyszer csak gondol egyet, s hogy hasznát megduplázza, még egy

tehenet kicsap a legelőre. Ekkor tehát már 11 tehén legel a legelőn. Minthogy azonban így

valamivel kevesebb fű jut egy-egy tehénnek, azaz 1000 font helyett mindegyik csak 900

fontra hízik meg. Vagyis: az, akinek már két tehene legel – 800 fontot nyer (mert egy darab

1000 fontos tehén helyett két 900 fontos tehene van); a többiek fejenként 100 fontot

veszítenek. S együttesen valamennyien megint csak 100 fontot veszítenek, mert a 11 darab

900 fontos tehén összesen az eredeti 10000 font helyett csak 9990 fontot nyom. Ez még nem

nagy eset. De mi történik akkor, ha még egy gazda, majd még egy, s egyre több, s végül

valamennyi úgy gondolkozik, hogy na, még én is beküldök egy tehenet, hogy a nyereségemet

megkétszerezzem?  Ez a Hankiss Elemér által leírt társadalmi csapda. Barry Schwartz az egyéni döntés nehézségeit elemzi (nehéz 600 samponból választani, nehéz egy olyan fogyasztói társadalomban élni, amelyben minden évben 30 ezer új iparcikk kerül a boltokba. Az utószóból aztán kiderül, hogy a szerző az Amerikai Pszichológia Társaság elnöke, akit Martin Seligman inspirált.

Kerekes Tamás

:

A negyedik fejezet a csimborasszó, mert itt a szerző s megoldásokat sorolja.

-Sorolja fel a döntések meghozatalához szükséges lépéseket, időt, keresést, félelmeket.

-Emlékezzen vissza, mit érzett akkor, amikor mindezt elvégezte.

-Tegyen fel kérdést önmagának, hogy a végső döntésének, milyen hozadéka volt ebből a folyamatból.

A kiadó:

Miért fordítunk egyre több időt vásárlásra?

Miért okoz gondot a sok választási lehetőség?


Ha farmert szeretnénk vásárolni, ma már különböző színű és szabású nadrágok közül választhatunk. Ha samponra van szükségünk, körülbelül több mint száz fajta közül választhatunk. A választás mindig pszichés teher és felelősség is. A számtalan választási lehetőség közepette sokszor túl sokat foglalkozunk azzal, hogy „mi lett volna ha˝, ezáltal az esetleges kimaradt lehetőségekre gondolva csökken a megelégedettségünk.

A szerző arra ösztönöz, hogy ne csak passzív kiválasztók legyünk, hanem hozzunk létre új lehetőségeket.

A könyv jó néhány technikát is bemutat választásaink kordában tartására, a boldogságunk növelésére.


Közgazdászok szerint ha több választási lehetőséget kínálnak fel a vevőknek, az nagyobb és élénkebb versenyhez fog vezetni, mely által termelékenyebbek és hatékonyabbak leszünk. Barry Schwartz briliánsan mutatja be könyvében, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen csak egy bizonyos pontig növekszik a hatékonyság és a fogyasztói jólét. Praktikus tanácsokkal lát el bennünket a választásaink kordában tartására, hogy azok több megelégedéssel szolgáljanak. Számos kutatással támasztja alá az emberi döntéshozatal folyamatát, mint például azt, hogyan választunk iskolát, párt vagy orvost. Végezetül emlékeztet minket arra, hogy mi hoz igazi boldogságot az emberi életbe.

„Ez a könyv kétfajta módon értékes. Egyrészt meggyőzően mutat rá arra, hogy legtöbbször a kevesebb választási lehetőség jobb, és hogy a legtöbben megpróbálják a legjobb döntést meghozni. Másrészt szellemes bevezetést nyújt a döntéshozatalról és az elégedettségről szóló aktuális pszichológiai kutatásokhoz.”
Daniel Kahneman, Nobel-díjas közgazdász

A Forbes.com és a Business Week magazin ezt a könyvet a 2004-es év tíz legjobb üzleti könyv egyikének nevezte.


Tartalom

Bevezetés

Első rész: Amikor választunk
1. fejezet: Menjünk vásárolni
2. fejezet: Új választások

Második rész: Ahogyan választunk
3. fejezet: Döntés és választás
4. fejezet: Ha csak a legjobbat tesszük

Harmadik rész: Miért szenvedünk?
5. fejezet: Választás és boldogság
6. fejezet: Elszalasztott lehetőségek
7. fejezet: „Ha csak...”: a sajnálkozás problémája
8. fejezet: Miért kiábrándítóak a döntések: a megszokás problémája
9. fejezet: Miért szenved mindenki az összehasonlítástól?
10. fejezet: Kinek a hibája ez?

Negyedik rész: Mit tehetünk?
11. fejezet: Mit tegyünk választási lehetőségeinkkel?

Köszönetnyilvánítás
Jegyzetek
Tárgy- és névmutató


Letölthető anyagok:

Borító
Tartalomjegyzék
Beleolvasok
Tárgy- és névmutató

Interneten elérhető videók:

http://video.google.com/videoplay?docid=6127548813950043200
http://video.google.com/videoplay?docid=7881889424111915182
http://www.ted.com/tedtalks/tedtalksplayer.cfm?key=b_schwartz