Portfóliók
Útlevelek IV.
(Kína)
- szemek Gyöngyből -
Sugár
10 ezer kilométerre
alszol, vállad roppan
(a Holdból) én kopogtam
Halvány házak
festeném, de nincs ecset
harang alól integet
minden
Verítékezlek
kinn a trópus, benn a fagy
izzadó pelyhekben vagy,
ím a Janus-klíma
Boly
földig hajlong a nép
mintha uralkodnék
menetelő hangyák
hagyják
Este
sörök között pörög
lecsapoltan hörög
a lehetetlen
Felhő
mindegy, hol létezek
mindig körém teszed
kék kezed
Zóna
hanyattvágódik az időm
filmcsíkot húzó repülőn
koppan a fejem
Szív alakú zseb
zsebedben a szívem
kulcson keletkezett csomó
a mindent összekapcsoló
Ellen-ség
átbillenhetne a fonák:
labdázó, pucér katonák
vallassák a valóságot
Meglepetés
széjjelszórt sok díszdoboz
tölti tele benn a várost
mind mélyén te mosolyogsz
Abroncs
házat, fát te állítasz
érted bújnak elő színek
felőled jön az igaz
Bőröd
csak míg érintem, az enyém
s rögtön visszavágyik terád
az ajak, ujj és a tenyér
X-naptár
újabb napot fed ceruza
közelítő, keszekusza
barátunk a grafit
Neked-vers
az vagy és maradsz, ami
csak te tudsz engem
nekünk megtanítani
Olimpia
elszabadul, kikiált
a méter, a perc, az izom
a szín, a harc, a milliárd
Judo
fenn légy, ha lenn vagy
lelkedbe markolsz
nagy tested elhagy
Lassú idő
eltoló eltolódás
szakadatlan szíjak
semmibe tört órák
Szandál
levegőt rugdos a lábam
hol az egyik, hol a másik
élek pántszakadásig
A futó
ritmusba szorul a vihar
elcsendesedik az ivar
bevégzés, kivégzés
Karkötés
csuklómra csavarva
bennem vagy, el nem hagy
az érintésed
Tsing tao
szánkhoz emelt árnyék
álmunkban setétlő sörgyár
poháron pihen a tajték
Nélkül
nem egész, nem kerek
teljes hiányt szenvedek
el veled
A gáthoz
mindentől megvédjél
ne érkezzen el éjfél
a fejemben
Szerelem
távolodsz a tükörben
hónod alatt a világ
kölcsönben, kettétörten
Feléd-forgás
a napok a barátaink
vállvetve visznek ők
hörpintem az időt
Motoszka
betűk közül, percek mögül
kandikál ki életem
eltakar a végtelen
