Portfóliók
Simon mágustól Madonnáig
TILTOTT HIT
RICHARD SMOLEY
Tiltott hit
A gnoszticizmus öröksége
Az esszénusoktól Madonnáig
Smoley nagy kalandra vállalkozott, amikor a rózsakeresztesek mozgalmát, Jung pszichológiáját, a New Age-mozgalmat és Madonna okkkult vonzódását a kabbalizmushoz, mind-mind a gnoszticizmusból akarta levezetni. Ezt nyilván csak olyan elméleti alapállásból lehet elképzelni, hogy adva vagyon a katolikus, ortodox egyház, mely kialakulásától kezdve minden benne, vagy mellette keletkező szellemi mozgalmat a gnoszticizmusból eredeztet. De itt kénytelen vagyok felhívni a figyelmet, hogy akkor a Frei KörpKultur és Rudolf Steiner kimaradt. Smoley úgy jár el az ideológiatörténettel, mint Bertrand Russel az európai filozófiával, melyet nagy vonalúan egy kalapba rak, amikor azt mondja, hogy az európai filozófiatörténet csak lábjegyzet Platonhoz. Mindazonáltal mégis élvezetes volt olvasni, hogy Smoley milyen összefüggést lát a legkülönbözőbb modern szellemi áramlatok és a gnoszticizmus között. Az átlagembernek nyújtott segítség lenne, amikor Smoley kimutatja a hészükhiaazmus és a teozófia mögött rejlő, közös gnosztikus gyökereket? Ez csak akkor elképzelhető, ha elfogadjuk a bevezetőben azt a kijelentést, hogy az amerikai vallásosság maga a gnoszticizmus. De akkor miért maradtak ki a mormonok?
A kötet gondolati vezérfonalával hallatlan óvatosságom miatt csak részben tudok azonosulni, holott elismerem, hogy mindaz, amit Tamás evangéliumáról és Simon mágusról írt: megállja a helyét. Smoley ugyanis szembe megy minden platoni recepcióval, amikor azt állítja, hogy Platon ezoterikus volt, s nem idealista. Ebben egyedülálló Smoley könyve, aki még Origenészt is úgy interpretálja, mint aki az ördögökre is kiterjesztette a megváltás lehetőségét.
A Sion rendet pedig prefasiszta képződménynek írja le.
Nem tucatkönyvet –írt a szerző, az egészen biztos. Bármilyen szellemi áramlatról ír, biztos van valami odavetett megjegyzése, ami eltér a megszokottól. Ez viszont jó jel, mert a szabadkőművesekről, templomoskkról, máltai lovagrendről szóló megszaporodott könyvek lényegében önmagukat ismétlik, míg Smoley finom, és általam is elismert különbségeket képes megfogalmazni a szabadkőművesség szerepéről a monarchikus Anglia és az Egyesült Államok demokratikus államrendjében betöltött szerepéről. Ennek a könyvnek nem érdemes elsikkadnia. Smoley föladta a leckét.
Kerekes Tamás
A gnoszticizmusról, a gnosztikus elképzelések folyamatosságáról és időközönkénti valamint helyenkénti újra felbukkanásáról, továbbá a gnózis lehetséges továbbéléséről szóló eléggé szépen összeszerkesztett munka. A hasonló témakörben írottaktól megkülönbözteti a viszonylagosabb elfogulatlansága és széleskörű ismeretekre való alapozottsága.( stat rosa pristina nomine)
Kik voltak a gnosztikusok? Tényleg eretnekek voltak? Vagy az antik idők legnagyobb vizionáriusai, akik bepillantást nyertek a kereszténység legmélyebb misztériumaiba? Honnan származtak? Voltak követőik? Miért tagadta meg és taszította el őket a korai egyház? Miért bukkant fel újra és újra szellemi hagyatékuk a történelem során? Richard Smoley Tiltott hit című könyve elsőként tesz kísérletet arra, hogy átfogó, egyben közérthető képet adjon a gnoszticizmus titkos tradíciójának történetéről, amely számos formában és elnevezéssel, de túlélte az évszázadok viharait.
Richard Smoley az ezoterikus kereszténység szakértőjeként arra vállalkozik, hogy a kezdetektől fogva nyomon kövesse a gnosztikus örökség útját. A kiindulópont az Egyiptomban felfedezett Tamás-evangélium; majd elkalauzol bennünket a Római Birodalom gnosztikus közösségeibe, amelyek a II. század első felében élték virágkorukat A gnosztikus örökség következő állomása a Közép-Ázsiában tetőző manicheizmus. A szerző bemutatja, hogyan és miért fojtotta el a gnosztikus eszmevilág szikráit a korabeli közgondolkodás. De annak is tanúi lehetünk, miként kerülte el a gnózis, hogy feledésbe merüljön, és mi módon lelt táptalajra több középkori keresztény irányzatban. A könyv kimerítően foglalkozik a titokzatos kathar mozgalommal, amelyben megújult erővel tört a felszínre a gnosztikus örökség. Megtudjuk, milyen szerepet játszott a kathar eretnekségben az udvari szerelem középkori hagyománya, és hogy milyen sorsot szánt az inkvizíció a katharoknak. S a történetnek ezzel még nincs vége. Smoley meggyőző erővel demonstrálja, hogy a gnosztikus örökség hosszú és viszontagságos folyamat eredményeképpen a modern éra szerves részévé vált. Köszönhető ez többek között a zsidó kabbalának, a szabadkőművességnek, William Blake költészetének, a XIX. századi amerikai teozófia intuitív meglátásainak és Carl Gustav Jung műveinek. Végül megismerkedhetünk azokkal a – második reneszánszukat élő – gnosztikus tanokkal, amelyek napjaink komolyabb vagy könnyedebb kulturális műfajaiban is jelentős visszhangra találtak. Az előbbire Harold Bloom kritikája, az utóbbira Philip K. Dick tudományos-fantasztikus világa szolgálhat eklatáns példaként. De Smoley ide sorol olyan népszerű hollywoodi filmeket is, mint a Mátrix vagy A Da Vinci-kód.(lord Nazgul
A SZERZŐ
Richard Smoley a Harvard és az Oxfordi Egyetemen végezte a tanulmányait, majd a nyugati spirituális tradíciókra specializálódott, a díjnyertes Gnosis folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. A Hidden Wisdom: A Guide to the Western Inner Traditions társszerzője (Jay Kinney-vel), míg az Inner Christianity: A Guide to the Esoteric Tradition és a The Essential Nostradamus című műveket már önálló szerzőként jegyzi. Személyes kapcsolat: www.innerchristianity.com
Megjelenés: 2008. szeptember 29.
Oldalszám: 368
ISBN: 978 963 426 101 8
Szélesség: 145 mm
Magasság: 212 mm
Tömeg: 615 g
Bolti ár: 2499 Ft
Internet ár: 2000 Ft
Kedvezmény: 499 Ft (20%)
