Portfóliók
Harry Potter és az irányíthatatlan repülőgép röpte - Sherman Alexie regényéről
A Menekülés, Sherman Alexie regénye afféle indián Zabhegyező, s egyben száguldó panoptikum is, amely személyes katasztrófák során röpít keresztül. Egyszerre rettenetes és fergetegesen mulatságos: akár egy törpepapagáj haláláról számol be, akár az Ülő Bika táborában terjengő szagról; belső tartást kölcsönöz minden olvasójának, és előmozdítja a globális békefolyamatot:)
Szemügyre veszem a pólómat. Azon kívül, hogy csupa kosz, a kitűnő apacs harcos, Geronimo fekete-fehér portréja díszeleg rajta. A kép alatt ez a felirat olvasható: 1492 ÓTA HARCOLUNK A TERRORIZMUS ELLEN.
Sherman Alexie spokane indián, rezervátumban nőtt fel, éppen ezért regénye, amelyben a fenti sorok olvashatók, közel sem szokványos kortárs amerikai próza. Speciális problémák érdeklik és sajátos megoldásokkal él: az indián tudat önazonosságának kérdése foglalkoztatja. Az USÁ-ban tavaly napvilágot látott Menekülés (“Flight”) azzal vet számot, hogy mi maradt meg annak az őslakosságnak az énjéből, amelyik mára - kevés kivételtől eltekintve - csak szociális problémákat, munkanélküliséget, bűnözést és céljavesztettséget tud felmutatni. Olvassuk csak:
Az asszony ezután a műanyag repülőgépeket dobálja ki. Aztán a játékrepülőket, a modellrepülőket, aztán a távirányítású repülőket. A repülőgépek egymás után repülnek ki a házból, és landolnak hol a ház gyepén, hol az almafa tövében, hol a kocsibejáró kövén. Hosszasan siklanak a levegőben, aztán az utca kövére zuhannak. Aztán rapityára törnek.Öt, tíz, tizenöt, húsz apró repülőszerencsétlenség.
Mintha az indián Zabhegyezőt (J. D. Salinger “Catcher in the rhye” című klasszikusa) tartanánk a kezünkben, hiszen Ragyásképű, a regény állami gondozott főhőse bárdolatlan, frusztrált és lobbanékony – épp úgy, mint Holden Caulfield. Irányíthatatlan indulatai olyan helyzetekbe sodorják, ahonnan elvileg nincs kiút. Ragyásképű sorsa nem is a realitás szintjén oldódik meg. Indián öröksége révén a szerző afféle varázslatos, spirituális utazáson keresztül neveli fel hősét, aki különböző történelmi helyzetekbe, pusztító konfliktusokba csöppenve rádöbben: saját érdeke, hogy felülemelkedjen indulatain, és inkább a fantáziája szárnyaljon. Alexie nem először mozgósít mágikus eszköztárat: Reservation Blues című regényének főszereplője egy legendás tárgy, az ördög gitárja, amelyen játszva bárki virtuózként léphetett fel – így, a varázslatos hangszer révén lett az esélytelen, szánalmas rezervátumi zenekarból ünnepelt közönségkedvenc. Most, a Menekülésben a varázslat a főhős tudatát érinti, és az indiánság történelmi tapasztalatát változtatja kézzelfoghatóvá.
A könyv szórakoztató stílusa megóv attól, hogy elálmosodjunk a leckétől: a letehetetlen, villámgyors regényben a képzelet és az empátia diadalt arat a valóság felett. Alexie nem akar bölcselkedni, csak megmutatja, hogy ha valaki felvállalja a helyzetét, és együttérzőn viselkedik (hiszen másképp hogyan költözhetne bele bárki másnak a bőrébe?), akkor máris kiutat talált a pusztulásból. Az optimizmusra sarkalló morális fröccs világbajnok anekdoták kíséretében fejti ki a hatását. Sherman Alexie első magyarul is olvasható regényében megismerkedünk Harry Potterrel, a törpepapagájjal, megtudjuk, hogy hívják az egy helyen összegyűlt, megvert, vérző fejű indiánokat, és nem utolsósorban megértjük, mitől szexi a zacskósleves.
