oda-vissza
aranylik, sugárzik, és ragyog
most az arcom
hogy én milyen egy hülye vagyok
marhabarom
ha mást nem lehet kicsikarni
már belőle
kis gyűlöletet, tán lesz némi
jókedv tőle
hiszen ezt épp oly jól ismerem
és imádom
mint ha elkapta az érzelem
s csókolt szájon
mint mikor simított, becézett
elbódultan
a szeretetével körülvett
belebújtam
de tudom, ez már a vége itt
egy irányba
nem megy ez, úgy jó, ha pattog, mint
pingponglabda
oda-vissza
most az arcom
hogy én milyen egy hülye vagyok
marhabarom
ha mást nem lehet kicsikarni
már belőle
kis gyűlöletet, tán lesz némi
jókedv tőle
hiszen ezt épp oly jól ismerem
és imádom
mint ha elkapta az érzelem
s csókolt szájon
mint mikor simított, becézett
elbódultan
a szeretetével körülvett
belebújtam
de tudom, ez már a vége itt
egy irányba
nem megy ez, úgy jó, ha pattog, mint
pingponglabda
oda-vissza