A pokol csak egy szénégető volt
Anthony Burgess
A narancsműves testamentuma
Cartaphilus Kiadó
„Boa noite- szólt utánuk Enderby, akinek tangeri bárba régebben menetrendszerűen betért egy óportói illetőségű piás, aki hajlamos volt arra, hogy a II. Károly feleségének hozománya után kialakult helyzetet kárhoztassa, akárhányszor csak beivott.”
Egy jó vers, Enderby szerint:
„Holdkirálynő, halavány,
Mikor a nap ágyba dől,
Hideg ezüsttrónusán
Szokott pompájában ül.
Fényedből kér Hesperos,
Istennő, pompázatos”
Kezdetben, mint kiinduló-helyzet
Padlón heverő műfogsora alsó része volt az első dolog, amit ébredéseként megpillantott, belső sínébe valósággal belekövesedett a meghatározhatatlan márkájú ragasztó. Új, télizöld, mentolos ízesítésű fogsorragasztójával helyére pattintotta az elkóborolt tárgyat, amire ma azért volt szüksége, mert diákjaival találkozott egy amerikai egyetem Kreatív Íráskurzus tanfolyamán. A hasán feküdt, a központi fűtés miatt meztelenül. Ha kör alakú ágya óra lett volna, akkor húsz perc és mindjárt kettőt mutatott volna, ahogy az amerikaiak fogalmaztak, amikor azt akarták mondani, hogy húsz perc múlva két óra. Feltéve persze, hogy a felsőteste az óramutató. Valamint, hogy a tizenkettes épp oda esik, ahol az ágy a falhoz ér. A legendában szereplő „nagy yorki ágy” is kerek volt, bár jóval nagyobb, a sugara olyan hosszú, mint egy alvó felnőtt-mondjuk, úgy hat láb. Hány mocskos (értsd: rabelais-i, virgonckodó) láb találkozhat össze a középpontban(avagy amerikaiasan: központba’)? Az európai legendák minden óriási eleme végül mindig kisebbnek bizonyult, mint azt az emberbe neveltetése során sulykolták. Az amerikaiak sok mindent simán a helyére tettek. Bárki képes volt felfalni egy egész középkori birkát, tekintve, hogy nem volt nagyobb egy nyúlnál. A különféle páncélzatok méretre tán csak valami tizenkét-éves forma amerikai kislánynak lennének jók. AA tivornyázó-dáridózó étrend nem volt valami erős. A pokol eredetileg holmi szemétégető volt a jeruzsálemi városfalun túl. Kerek volt az ágy, amin húsz perc és mindjárt kettőt mutatva, padlón heverő órájára pislogott, kerek volt, amivel a lakás állandó bérlőjének valami filozofikus elgondolását hivatott megjeleníteni. A nő éppen kutatói szabadságon volt, és Thelma Garstangot ( 1798-1842), csapnivaló költőnő, akit részeg férje agyonvert(legalábbis állítólag) kutatta a British Múzeumban. A főbérlő elképzelése szerint a hagyományos, négyszögű ágy nem más, mint maga a hím zsarnokság, vagy valami ilyesmi. A nő kutatásai mellett még regényírónő is volt-nem túl népszerű regényeket követett el, amelyekben a férfi főszereplőket végül rendre kiherélték. A szöveg utalt arra, hogy ezek után ( legalábbis Enderby így értette, tekintve, hogy egyik regényt sem olvasta, mindössze hallott róluk. Az áldozatokból nagyon figyelmes szerető lett, akik kifejezetten lelkesedtek azért, hogy orális szexben részesítsék kaszárló(nő)jüket, csakhogy azok mostanában már lenézték őket, hiszen a férfiak impotenssé lettek. Nos, ami azt illeti, ő, a korántsem impotens Enderby(egyben vendégprofesszor) a világon semmit nem fog tenni azért, hogy a kör alakú matracból kivegye a spermafoltot, a gondolat is nevetséges, egy vagyonba kerülhet a tisztítás. A professzort gyakran zaklatták névtelen telefonálók, mert a szállásadója, aki kapcsolatban állt valami ottani religioleszbikus mozgalommal, és elmulasztotta körlevélben értesíteni őket körlevélben a kutatói szabadságáról.
Az USA-ban vendégprofesszorkodó Enderby elsősorban az amerikai konzumidiotizmus velőtrázóan hiteles kritikájával kápráztat el bennünket és korábbi regényeiből megismert nyelvhasználati készséggel, melyeket néha pszicho, néha szociolingvisztikai megjegyzésekkel is tarkít. Visszatér az amerikai vetélkedők hallatlan ostobasága, melyet már korábban is nevetségessé tett az Egy tenyér, ha csattan c. művével. Akár a Beteg a doktor főhőse, Enderby is folyton bajba kerül, miután elhagyta a valóban nagyon ködös Albiont. Noha az ő igaz területe a szabad akarat, mondhatnánk a rögvalóság, amin szabadon áll, illetve szárnyal, ha az Erzsébet kori drámaírók szakértője, ha nem fiktív drámaírókról tat kurzust szenegáli és más szakértő diákoknak, kik disszertációjukat a „Törzsfőnökök szerepe a dobnál.” c. doktori értekezésben szeretnék majdan abszolválni, hogy két év múlva sötét hazájuk kultuszminiszteri posztját bizton elfoglalhassák.
Endedrby folyton bajba kerül. Hol egy kései romantikus költő verséből írt forgatókönyvéből készült filmje kapcsán vádolják meg egy nyilvános tévévitában az erőszak kultuszával. Hol tényleg kénytelen igazságot szolgáltatni ódivatú spádéjával, ami a sparafucilei hajlamú doktor védelmi eszköze a fertelmes new york-i metrón, noha elfelejti az alapszabályt, hogy döfés után még alaposan meg kell forgatni a négy élű pengét, hogy a gerincoszlop mentén az idegvégződések valósággal ki legyenek gyomlálva, s az illető, ha túléli, egész későbbi életében tolószékből szemlékje a számára kizökkent világot.
Enderby folyton bajba kerül. Hol az általa elkövetett filmforgatókönyve miatt kap halálos fenyegetéseket, hol kénytelen szexuális kapcsolatba kerülni egy diáknőjével, aki suttyomban, a professzornál tartandó megbeszélésen alaposan meghúzza suttyomban a bourbont, hol a tévévita szerez számára halálos ellenségeket, hol a kreatív kurzus hallgatói ígérik meg neki, hogy a hétvégén biztos végeznek vele.
Az egyetlen őszinte figura ebben a tótágast álló világban a Megváglak Produkciós Iroda.
Úgy viselkedik, mint én, nem ígér, de biztosan betart, s közben a főhős valóban az életéért üzd.
Nagyon jó regény.
A kiadó:
Enderby menni New York. Azaz hogy Enderby úr ezúttal New York városát keresi fel. New York városában nyelvek, kultúrák és életstílusok kavarognak fenyegetőn költőnk feje és alfele körül. Az Újvilág e megrögzötten európai vándora legyőzőre csakis a komor kaszásban talál. Enderbynél azonban talán még a halál se mehet biztosra
Kerekes Tamás
Cafe Stockholm